Még nyár elején számoltunk be arról, hogy keveset futott Rába teherautók kerültek elő a Közel-Keletről. Akkor a korabeli sajtó alapján igyekeztünk utánajárni, hogy jobban megismerhessük az arab országoknak eladott Rábák történetét. Ezúttal Szabó János úr, a vállalat egykori főkonstruktőre nyújtott számunkra betekintést a magyar teherautók közel-keleti térhódításáról.
Full extrás Rábák
„A győri Rábából Szíriába több mint 800 darabot, Egyiptomba pedig 2-300 darabot vittek ki, de volt néhány dubai, szaúd-arábiai, illetve tuniszi megrendelés is. A közel-keleti és észak-afrikai példányok kapcsán ugyanakkor nem mindig tudtuk, hogy a külker vállalatok hova vittek ki Rábákat. Néha-néha bonyodalmak is adódtak, az egyik legemlékezetesebb ország ebből a szempontból Líbia volt” – hívta fel a figyelmet Szabó János. A szakember ezzel utalt arra a 34 éves, F18-as típusú, tartályos felépítményű, Sütrak-klímás Rábára amit tavasszal az arab Opensooq.com adás-vételi portálra töltöttek fel (lenti kép).
A képen látható egy katonai típus, 6×6-os, T18-as, amit tartálykocsivá alakítottak át. Ennek az alapjaira épült a későbbi H18, amit a Magyar Honvédség rendszeresített. A jármű eredetileg Líbia számára készült. Fotó: opensooq.com
1980 áprilisában a magyar állam ezer lakás megépítésére szerződött le Líbiával. Első ízben 10 darab 10 köbméteres, háromoldalra billenő K26-os Rábát szállítottak az észak-afrikai országba. Aztán 1982-ben a LAMKÉV, vagyis a magyar-arab építőipari vállalat alaposan bevásárolt a Vasorrú Rábákból (S/L és F-sorozat), merthogy 88 darab különféle, billenőteknős teherautót és 40-50 darab pótkocsit vettek.
„Ezekkel a járművekkel szemben extra követelményeket támasztottak, mondván, hogy a sivatagban fognak dolgozni, ezért a teherautókba légkondicionálót, 25 literes hűtőszekrényt, Toshiba sztereó rádiómagnót és külön ivóvíztartályt rendeltek. Akkora tartályt, amekkorát akkoriban csak lehetett” – hangsúlyozta a Rába egykori főkonstruktőre. Akkoriban ezek egyáltalán nem számítottak megszokott kiegészítőknek, így bátran kijelenthetjük, ezek voltak a legjobban felszerelt Vasorrú Rábák.
Rába K26 billenőplatós teherautó (dömper). Fotó: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum.
Nem fizették ki őket
„Emlékeim szerint 1983 nyarán indult útnak a megrendelt teherautók és pótkocsik fele. Ezek az Adrián keresztül jutottak el Líbia irányába. Aztán ment a második transzport is, ám azt a szállítmányt a Rába egykori igazgatója, Horváth Ede visszafordítatta a kikötőből, mert kiderült, hogy a líbiaiak már az első adag Rábát sem fizették ki” – jegyezte meg Szabó János. Az üzlet megfeneklésében szerepe lehetett annak, hogy líbiai lakásépítési projekt nem volt sikeres a magyar fél részéről. Az alábbi cikk szerint akkora csúszást sikerült felhalmozni, hogy 1984-ben megkérték a magyarokat, hogy inkább vonuljanak le a területről. A visszafordított járművek egy részét aztán éveken keresztül kerülgették a gyárban, mert nagyon nehezen tudott a Rába rájuk vevőt találni.
Nem ez volt az egyetlen líbiai projekt. „Még a ’70-es évek végén készült egy, akkor egyedülállónak számító híradástechnikai berendezés a Videotonnál, amihez 1979-ben, valamint 1982-ben a Rába gyártott hordozójárműveket” – emelte ki a szakember. Ezekkel számtalan bemutatóra került sor nemcsak idehaza, hanem a sivatagban is. A líbiaiak végül rendeltek ilyen híradástechnikai eszközöket, azonban eleinte hordozójármű nélkül. 1987-ben aztán már hordozójárművekkel együtt szállították őket Líbiába Magyarországról, a Rába főkonstruktőre szerint nem is keveset. Ugyanis összesen 176 darab katonai, 6×6-os hajtásképletű T18.188-ost vihettek az észak-afrikai országba. Lényegében ez volt a mai Rába HM H18-as elődje.
A T18-as kifejezetten a hadsereg igényei alapján készült. Fotó: Rába
Buhera
Fontos megjegyezni az idén előkerült tartályos, arab Rábákkal kapcsolatban, hogy a győri vállalat leginkább nyerges vontaókat, járóképes alvázakat, fix platós és billenő felépítményes teherautókat szállított a különféle megrendelőknek. Tartályos felépítményt nem gyártott észak-afrikai, vagy közel-keleti országoknak. „Találkoztam én is az interneten tartályos Rábákkal, mint amilyen a dubai változat is volt. Ezek általában kivétel nélkül utólag rábuherált felépítmények voltak. Különösen a szimpla hátsó kerekesek lehetnek gyanúsak, mert azokat biztosan a hadseregtől selejtezhették le. Tudomásom szerint ugyanakkor csak Szíriában építhettek tartályfelépítményeket Rába F26-osokra” – hangsúlyozta Szabó János.
Rába L26-os teherautó gyári fotón.
Szabó János szerint a közel-keleti megrendeléseknél időről-időre előfordult, hogy itthon maradt a megrendelt példány. Volt olyan, hogy a magánvállalkozó állt el az üzlet egy részétől, vagy az egésztől. Így maradtak itthon egyiptomi L26-osok, de ez nem okozott gondot, mivel valahogy a Rába túladott rajtuk. Vagy idehaza, vagy esetleg Jugoszláviában.
Ha érdekel hogyan lett a Rábából a Tahír-macskája és hogyan születtek meg a Vasorrú Rábák, akkor olvasd el az alábbi cikkünket.
