Sokat dolgoztak az autógyárak azon, hogy 2020-ban egész nehéz legyen úgy istenigazából vacak autóval találkozni. Persze ehhez kellett az is, hogy egyre szigorúbb biztonsági és környezetvédelmi előírásoknak kelljen megfelelnie egy-egy autótípusnak. Persze autóbolond szemmel nem mindegyikkel járunk jól – a CO2 kibocsátás miatti downsizing, vagy a sportosabb, erősebb modellek kivezetése egy gyártó kínálatából, de még a kretén módon szabályozott büntetések miatt a kisautók halálra ítélése is ilyen – de összességében mégis jobb ma autózni, mint 20-30 éve. De miért?
Növekvő méret, teljesítmény
Amikor 18 évesen meglett a jogsim, akkor a szomszéd srác 1,6-os, 110 lóerós Golf GTI-je maga volt a királyság a ma már átlagautós 8,8 másodperces gyorsulásával. Az akkoriban nekünk elérhető Trabantok és Wartburgok nyomorult teljesítménye emellett ugyan már egy kocka Lada is maga volt a mennyország, de egy Golf GTI még ennél is sokkal menőbb volt. Mára a Golf már ennél sokkal nagyobbra és erősebbre nőtt, az egyliteres leg fapadosabb változat is 110 lóerős, de már nem 1600, hanem 1000 köbcentiből facsarnak ki ennyit. Az 1981-ben még csak 3820 mm-es autó 2019-re 4284 mm hosszúra nyúlt, amit a többi modell is követett, manapság pedig már a Polo is termetesebb a korabeli 1-es Golfnál.
Biztonság
Míg a 80-as években a blokkolásgátlós autó is ritka volt az utakon, – elsőként az 1978-as W116-os Mercedesbe lehetett ABS-t rendelni – addig 2014 novemberétől pedig már az ESP (menetstabilizáló) és a guminyomás-ellenőrző is kötelező minden új autóban. Előbbitől a közúti halálos balesetek számának 50 százalékos csökkenését várták 2020-ig.
Míg a nyolcvanas években idehaza sorra szedették ki a műszaki vizsgán az utólagosan beszerelt pót-féklámpákat, ahhoz képest nem is kellett sokat várni arra, hogy kötelezően megjelenjen minden új autón. Igaz, a kalaptartóra eszkábált dupla helyett csak egydarabos kivitelben került fel hátra, gyakran rövid reakcióidejű LED-es fényforrásokkal.
Ha biztonságról van szó, érthető, ha rögtön felfúvódó légzsákok ugranak be. E téren is nagyot változott a világ, az 1970-es évek végétől Amerikában már extraként kínált légzsáktól napjainkig. Az ABS-hez hasonlóan az első, a biztonsági övvel együttműködő légzsák is egy S-osztályos Mercedeshez kapcsolódik, az 1981-es W126-osban mutatkozott be, az első szériában kínált vezető- és utasoldali légzsákot pedig a Porsche 944 Turbo-ban ismerhette meg a világ. Mára már kötelező elem a légzsák, Európában lehetetlen enélkül autót eladni. Szerencsére az autógyárak is ráéreztek, hogy jó dolog a biztonság, így az „alap” légzsák mellett már függöny- térd- oldal- sőt, még biztonsági övbe integrált, vagy éppen a motorháztetőre hullott gyalogost megmentő légzsákot is kínálnak a vevőknek.
Durván megugrott a vezetőtámogató eszközök sora is, ma már a holttér-figyelőtől, sávtartón, vészfék-asszisztensen kívül adaptív tempomatot, gyalogost, biciklist felismerő, önműködően vészfékező rendszerek is próbálják minimalizálni a balesetek számát és súlyosságát. Szintén a biztonságos vezetést segítik az intelligens fényszórók is, amelyek ma már arra is képesek, hogy távolsági fénnyel autózva se vakítsák a szembejövő autóst, bevilágítsanak a kanyarba, vagy éppen arra, hogy felismerve az út szélén tébláboló gyalogost, vadat, azt is külön kivilágítsák.
Extrák
Óriásit bővült az autókba rendelhető extrák listája is, az elektromos mozgatású ablak, tükör, ülés, illetve a klíma mellé varázslatos dolgok érkeztek, már nem nagy szám a fűthető második üléssor, a téli hidegben felmelegedő kormány, a rafinált hangulatvilágítás, motoros csomagtartónyitó, a masszázsülés, a kulcs nélküli indítás, vagy éppen az autó állapotáról, helyzetéről tájékoztató telefonos alkalmazás sem. Persze mindegyik nélkül lehet élni, de ha már megvannak, legtöbbjük tud örömet okozni.
A bővülés mellett a különféle extrák szép lassan egyre lejjebb szivárogtak a kategóriák között, így a korábban a prémium kategóriájú autók kiváltságának számító automatikus váltó ugyanúgy megtalálható már kisautókban is, mint például a head up display, amit legutóbb pont egy apró Toyota Yarisban láthattunk.
Hajtásláncok
Míg évtizedekig a benzines és dízel jelentette az egyetlen választási lehetőséget, addig ma már többféle hajtáslánc is megtalálható az autógyárak kínálatában. Bár már a 80-as években, sőt, még ennél is korábban voltak hibridek, a kifejezéssel mégis 1997-től ismerkedett meg úgy igazán a világ, amikor megjelent az első generációs Toyota Prius. Azóta már hibridből is többféle van, megjelentek a rövid távokon már akár elektromos autóként is használható, nagy akkumulátoros konnektoros hibridek, illetve a már komolyan vehető hatótávval rendelkező teljesen elektromos autók is. Sőt, aki igazán jövőbemutató hajtásra vágyik, akár hidrogén-hajtású autót is vásárolhat, ha olyan szerencsés, hogy tudja hol tölteni.
Fogyasztás
Az elmúlt évek alatt nemcsak erősebbek, gyorsabbak és biztonságosabbak lettek az autók, de szép lassan a fogyasztásuk is elkezdett csökkenni. Különféle speciális anyagok, bevonatok használatával és ezernyi műszaki trükkel ma már akár 41 százalékos termikus hatásfokú benzinmotort is gyártanak, ami hibrid hajtással kombinálva akár 4 liter körüli fogyasztással is beéri. A motorok mellett az automatikus váltók is nagyot fejlődtek, már egész élvezeteset lehet velük autózni és a kezdeti 3-4 fokozat helyett ma már akár kilencfokozatú váltó is lehet egy autóban, míg kéziben is eljutott a világ a klasszikus négy fokozattól a kapcsolható hatodikig.
Ha nem is mindenben, de azért a legtöbb tekintetben jobb lett egy mai, modern autó, mint volt t 2-3 évtizeddel ezelőtt. Ez nem jelenti azt, hogy ne lenne sok időközben a nyakunkba kapott hülyeség is a csomagban, mert az is van bőséggel, de ezt majd legközelebb szedjük össze.