Pontosan tudták, hogy pillanatok alatt híre megy az árván maradt Lamborghini Miura SV-nek, ezért a tulajdonos halála után azonnal falat emeltek a ház garázsa elé. Mert nem csak a gyűjtők és a nyerészkedő befektetők ostromolták volna a családot, hanem sokan képesek lettek volna betörni is a már romos házba a százmilliókat érő Miuráért.
Komolyan megválogatták a vásárlóként jelentkezőket, hogy jó helyre kerüljön a Miura. Azt akarták, hogy az autó Olaszországban maradjon és továbbra is hordhassa a régi, fekete alapon fehér betűs olasz rendszámát. Amint kibontották a falat és napvilágot látott a barna metál Miura SV, úgy elkezdtek ömleni a levelek és hevesen csörgött a telefon. Ilyen autókért már közel 400 millió forintnak megfelelő összeget is lazán kicsengetnek.
Jól sikerült a válogatás, mert az autó továbbra is marad hazájában, Olaszországban. Restaurálni nem fogják, helyette megőrzik az eredeti állapotot. A fényezés nem csillog olyan vadul, a bőr meg néhol repedezett, máshol kopott, de a patinás megjelenés csak igazolja a Miura különleges történetét.
Első tulajdonosa meglepő módon egy roppant szerencsés, 23 éves hölgy volt, de nagy valószínűséggel egy rokona vagy barátja birtokolta valójában a Bruno Metallizzato színű Miura SV-t, melyből csak kettő készült. Két évre rá, 1974-ben adták el az autót a második tulajdonosának, akinek családja fél évvel ezelőttig tartotta meg az autót, amit a világ első szupersportautójának tartanak. Az autó eredeti számlái még mindig a kesztyűtartóban vannak.
1966-tól összesen 764 példány készült a Lamborghini Miurából, melyet Marcello Gandini tervezett. Az utaskabin mögött, keresztben elhelyezkedő motorja újdonságnak számított. Fő versenytársa, a Ferrari 365-ös is még az orrában, hosszában horda a V12-es motort. Az 1971-ben megjelent Miura SV motorja már 385 lóerőt ad le 7850-es fordulaton és könnyen felismerhető a szélesebb hátsó sárvédőkről, valamint a fényszórók körüli szempillák hiányáról.
