Az aranyból készített gyöngy annyira ép állapotban vészelte át az évezredeket, hogy amikor a kisfiú megmutatta a felügyelő régésznek, eleinte azt hitte, mai tárgyra bukkantak. A gyöngy négy rétegben egymáshoz illesztett kicsi, virágalakú aranylapokból áll.
Az önkéntes munkában segítő gyerek a Templomhegyről származó föld átszitálásánál bukkant az első Szentély korában, a babiloni fogság előtti királyság idején készített különleges aranygyöngyre.
A Templomhegynél ez az első aranygyöngy, ami előbukkant, de a Katef Hinom nevű ősi temetkezőhelyen Jeruzsálemben már találtak hasonló, bár ezüstből készített tárgyakat, valamint Izrael földjén más helyekről is előkerültek effélék a Kr. e. 12-6. század tárgyi kultúráját feltáró lelőhelyeken.
Az első Szentély idejének régészeti leletei között ritka az aranyékszer, mert akkoriban még nem finomították az aranyat, és általában jelentős százalékban ezüstöt is tartalmazott. Egyelőre nem világos, hogy milyen célt szolgálhatott a gyöngy, de úgy sejtik, hogy egy ékszer része lehetett, amelyet a Szentélyben járó előkelőségek vagy vallási tekintélyek egyike viselt.
