Visszatérő tapasztalatom, hogy sokak fejében nem az energiaszektor, a repülés, a tengeri szállítás vagy az épületek fűtése jelenik meg fő légkörkárosító tényezőként, hanem az autózás. Annak ellenére, hogy a személyautó-forgalom a kisteherautókkal együtt az EU szén-dioxid-kibocsátásának összesen 15 százalékát adja. A légkör összetételének változását, az üvegházhatású gázok arányának növekedését és ennek pusztító következményeit 250 évvel a felvilágosodás kanti definíciója után elhiszem az ezzel foglalkozó tudósoknak. A mérhető klímaváltozás érzékelhető jelei is azt igazolják, hogy tenni kell a melegedés lassításáért.
Máltához közel, Luxemburgtól távol
Magyarországon átlagosan minden egyes lakosra nagyjából 6,5 tonnányi szén-dioxid-kibocsátás jut évente. Ez irtózatos mennyiség, és még rossznak sem számít: az Európai Unió országai közül Málta van a legjobb helyzetben állampolgáronként 4,5 tonnával és Luxemburg a legszennyezőbb 17,3 tonnával.
Uniós polgáronként a 2018-as év alapján 8,4 tonna volt az átlag. A lakosságarányos szennyezés mértéke nem az országok fejlettségével arányos, inkább a szénerőművek működésétől és más fosszilis energiahordozók elégetésétől függ, emiatt Németországban például 11,6 tonna.
Mission: Zero
Ebben a helyzetben a villanyt leoltó, gyorsan lezuhanyozó, csapvizet ivó és bicikliző magánemberek erőfeszítései is fontosak, de sokkal nagyobb a vállalatok, elsősorban az energiacégek hatása és felelőssége. A fenntarthatónak mondott, valójában kevésbé környezetszennyező működésben az autógyártóknak is megvan a maguk felelőssége és a Volkswagen dízelbotrányával megtépázott szavahihetőségű iparág képviselői áldoznak is ezért a célért.
Nemrég az Audi számolt be Mission: Zero (küldetés: nulla) ernyőnevű fenntarthatósági erőfeszítéseiről és arról a célról, hogy 2025-re szén-dioxid-semlegesen működjenek a gyárai, tehát nem a teljes cég, hanem a gyártással foglalkozó telephelyei. Jelenleg az Audi öt gyártóbázisa közül kettő működik zéró szén-dioxid-kibocsátási egyenleggel.
Tavaly 1,8 millió autót gyártott az Audi. Gyártóbázisai közül kettő működik semleges CO2-egyenleggel, 2025-ig ez mind az ötre igaz lesz
Győr már egyensúlyban van
2018-ban Brüsszel volt az első, a cég legkisebb üzeme. Itt az előző Audi A1 után most az E-tron készül, immár ferdehátú Sportbackként és a nyomatékvektor-szabályozással farolni képes, elöl egy, hátul két villanymotoros E-tron S sportváltozatként is.
Győr a másik, ahol 2012 óta a hőszükséglet 70 százalékát geotermikus energia fedezi, a többit pedig biogázból nyerik. Innen 1996 óta irányvonatok közlekednek Ingolstadtba és vissza, amelyek egy éve zöld árammal működnek, évente több mint 9000 tonna szén-dioxid kibocsájtásától megkímélve a földi légkört. A karbonsemlegességben nagy szerepe van Európa legnagyobb tetőn létesített napelemrendszerének is, ami idén készült el a logisztikai központ épületein.
CO2-semlegességük nem azt jelenti, hogy ezekben az üzemekben nincs hőigénye a gyártásnak, nincs fűtés az épületekben, nem kamionok szállítják be az alkatrészeket, nincsenek szolgálati autói a telephelynek, ne lenne kipufogógáza próbapadon vizsgált motoroknak.
Európa legnagyobb tetőn létesített napelemrendszere készült el a győri Audinál a logisztikai központ épületein
A környezetszennyezés visszafogásának elsődleges módja az emisszió elkerülése, az energiafelhasználás csökkentésével. 2019-ben a győri Audi 18 000 megawattórányi energiát spórolt meg és ezzel 5750 tonnányi szén-dioxid nem került a légkörbe. Az energiatakarékosság után jön csak a maradék szénterhelés ellentételezése például erdőtelepítéssel vagy esőerdő-megőrzéssel.
Energiapusztítók: akkumulátor-, acél- és alumíniumgyártás
Az erőfeszítések része a beszállítók karbonlábnyomának visszafogása is, elsősorban a villanyautók különösen környezetpusztító akkumulátorgyártásában illetve az acél és az alumínium energiazabáló előállításában.
A szén-dioxid-kibocsátás mérséklésének egyik útja az anyagok fokozottabb újrafelhasználása. Erre jó példa a zártláncú alumíniumhulladék-hasznosítás, amivel kevesebb bauxitot kell kibányászni. A gyártás során keletkező könnyűfémnyesedékből újra hatalmas alumíniumtekercsek lesznek, amelyekből a karosszériák, vázstruktúrák aluötvözetei készülnek.
Primeralumínium helyett az újrahasznosított, másodlagos könnyűfémet használva akár 95 százalékkal visszafogható az alapanyag energiaszükséglete
2020 júniusáig az Audi az aluhulladék visszaforgatásával 350 000 tonnányi szén-dioxidtól kímélte meg a légkört. Ez nagyjából 53 800 honfitársunk éves CO2-kibocsátásával azonos, majdnem annyi, mint Békéscsaba lakossága.
Primeralumínium helyett az újrahasznosított, másodlagos könnyűfémet használva akár 95 százalékkal visszafogható az alapanyag energiaszükséglete. A zártláncú aluhasznosítás egyelőre a bajorországi Ingolstadtban és a baden-württembergi Neckarsulmban működik, de 2021-től Győrben is elindul.
Dísztárcsák hőbontásra
Az autóiparban nagy küzdelemmel jár a műanyagok reciklálásán belül azon alkatrészek újrahasznosítása, amelyek egynél többféle műanyagból készülnek, tehát eltérő kémiai kötéseket tartalmaznak.
A környezetszennyezés visszafogásának elsődleges módja az emisszió elkerülése, az energiafelhasználás csökkentésével, csak utána jöhet a szénterhelés ellentételezése erdőtelepítéssel vagy más projektekkel
Különféle műanyagok keverésére azért van szükség, hogy az adott alkatrész biztonsága, minősége és hőállósága megfelelő legyen. Ezek közé a vegyes frakciót képző műanyaghulladékok közé tartoznak a hűtőmaszkok és a dísztárcsák. A cég most a Karlsruhei Technológiai Intézettel közösen dolgozik az autóipari műanyaghulladék kémiai újrahasznosításának megoldásán. A módszer a hőbontás vagy pirolízis, ezzel pirolízisolaj jön létre, amiből újra műanyag gyártható.
Az egyéni mobilitás és az autózás sokunk számára érték. Ezekkel a lépésekkel kisebb környezetkárosítással adatik meg az autóhasználat szabadsága, biztonsága, öröme, kényelme. Az autózás varázsa, ami a mindennapok szebbé tételén túl a családdal és a barátokkal közös utazásokon átélhető.
