A nehézségekkel hősiesen megküzdő szegény fiú története a János Vitéz. Furfangos boszorkányok és borzalmas óriások állják a hős útját, ám a mesékben végül győzedelmeskedik a jó. Az árva juhászbojtárból büszke katona válik megpróbáltatásai végére, aki Tündérországban elnyeri szeretett Iluskája szívét.
Az egri Gárdonyi Géza Színházban megnézett Petőfi-daljáték után autóztak hazafelé jókedvűen Krisztiánék az M3-as autópályán. Jobbján a párja ült, hátul két kiskorú gyermekük. Eleinte még beszélgettek az imént megnézett színdarabról, aztán a gyerekek elfáradtak kissé, csend telepedett az utastérre az augusztusi éjszakában.
23 óra 30 perckor történt a baj. Pontosan 130 km/órás sebességgel tolták a hátsó kerekek a tompított világítással hasító egyes BMW-t a sztrádán, amikor gyakorlatilag a semmiből előtűnt öt darab vaddisznó. Éppen az autó orra előtt sétáltak komótosan, keresztben a sávokon, mígnem becsapódott közéjük a száguldó másfél tonnányi vas. Másodpercek alatt történt minden.
„Beletapostam a fékbe, de 130-nál nem rángatja az ember a kormányt, észnél kell lenni. A korlát mellett mutatkozott némi rés, ott próbáltam átsuhanni. Így nem telibe kaptuk a csordát, hanem az autó sarkát rombolta szét az állatok teste. Egyszerűen nem volt hely, és minden iszonyatosan gyorsan történt” – így eleveníti fel a balesetet Krisztián a Vezessnek.
Óriási szerencséjükre egyikük sem sérült meg fizikailag, ám a gyermekeket lelkileg kikészítette a baleset. Maradandó nyomot hagyott bennük az ütközés, aminek részleteiről a család kérésére nem írunk. „Nem én állítom, a helyszínelő rendőrök mondták, hogy a létező legjobb megoldást választottam a félre húzódással. Valóban szerencsések vagyunk, hogy túléltük, ebből bármi lehetett volna” – mondja fejcsóválva a sofőr.
A helyszínelést követő vizsgálatot lezáró rendőrségi jelentés szerint szabályosan vezetett, „KRESZ szabályszegés nem történt” a dokumentum szerint.
Dekra: 5,1 millió forint a javítás költsége
Velük ellentétben a 2017-es évjáratú BMW súlyos töréseket szenvedett az ütközéskor, Krisztiánék elvitték a Dekrához, mert tisztességes és vitathatatlan kárfelmérést akartak a kezükbe kapni. Nem soroljuk fel a cserélendő alkatrészeket (64 tétel), a javítható elemeket, és a velük kapcsolatos munkálatokat (38 tétel), inkább lefotóztuk a német cég által kiadott 44 oldalas szakértői vélemény ide vonatkozó egyik részét (amin felül még beállítási és fényezési munkák is szükségesek).
A lényeg, hogy a Dekra szerint a 2017 márciusában új áron 9,5 millió forintos jármű sérüléseinek szakszerű „javítási költsége áfával 5 118 061 forint” lenne 2020 végi árakkal számolva.
Az útkezelő a vadásztársaságra mutogat
Sokat nem kell magyarázni az autópályák használatáért világszerte kért plusz pénz hivatalos indokát: ezek különleges útfajták, amelyek az átlagos közutaktól nem csak gyorsabb, hanem biztonságosabb körülményeket nyújtanak a járművek közlekedéséhez. Ezért plusz pénzt fizet minden egyes autós, kamionos, buszos, motoros. Állatok a sztrádák aszfaltjára – elvileg – nem kerülhetnek, azok jelenlétére ott jellemzően nem kell számítani az autósoknak. Szemben például több ezer kilométernyi sima közúttal, amelyek 99 százalékban nincsenek elkerítve az őket övező természettől, ezért százszámra, ezerszámra táblák jelzik a sofőröknek a vadveszélyt.
A legtöbb gyorsforgalmi úthoz hasonlóan az M3-ast is a Magyar Közút Zrt. (MK) munkatársai kezelik. Krisztiánék ügyvédet fogadtak, aki megkereste a család kárigényével az MK-t. Szeptember 2-án elutasító választ hozott számukra a postás.
Tudni kell, hogy az 1988. évi I. tv 35 §-a határozza meg az állami cég felelősségét, a jogszabály kimondja, hogy „az út kezelője a kezelői kötelezettségének megszegésével okozott kárt a polgári jog általános szabályai szerint köteles megtéríteni”.
Válaszlevele szerint az MK megvizsgálta a konkrét esetet, amivel kapcsolatban azt írta, „kártérítési igényt nem áll módunkban befogadni”. Fellebbezésnek helye nincs, lehet menni bíróságra. Indoklásuk szerint a vadak vélhetően a Bagi csomópontnál juthattak fel a sztrádára, márpedig a hatályos útügyi előírások szerint a le-, és felhajtó ágaknál nem kell, és nem is lehet védőkerítést építeni.
Másrészt a Ptk. 6:563. §-ra hivatkoznak, eszerint a vadászható állat által okozott kár megtérítéséért elsődlegesen az a vadászatra jogosult tartozik felelősséggel, akinek a vadászterületén a károkozás történt, „illetve akinek a vadászterületéről a vad kiváltott”.
Érdekes kifejezést használ a Magyar Közút
Talán megér egy külön keretest ennek a régi, szép kifejezésnek a megőrzése. A „kivált” (bevált, visszavált) vadászati szakszó, amelynek az e-nyelv.hu szerint már 1900-ban megtalálni a nyomait. „Ismerni kell azután a szarvasok ki- és bevonuló (»be- és kiváltó«) helyeit, szóval azokat a helyeket és »járásokat«, ahol a szarvasok megfordulni, járás-kelés közben érinteni szoktak. A vad, midőn legelés (illetve táplálkozás) végett kivonul (»kivált«) s onnan visszatér (»bevált«): tudvalevőleg nem kószál el, hanem szokott ki- és bejáróit (»váltóit«, »forgóit«, »járásait«) megtartja. Ezen járásainak bizonyítéka a csapás, melyen a kinyomozást (illetve »kicsapázást«) a legsikeresebben ejtheti meg a vadász.”
A biztosító az útkezelőre mutogat
Pár hét múlva sokkal rövidebb, mindössze három kurta bekezdést tartalmazó levél érkezett a közút biztosítójától. Ráadásul ebből az első kettő arról szól, hogy mennyire elkötelezettek a kárügyek gyors és hatékony kezelésében.
Kétség kívül gyorsan, és a saját oldalukról nézve hatékonyan lezárták ezt az ügyet is. „A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy biztosítottunk a Magyar Közút Nonprofit Zrt. felelősségét a károkozásban nem adta, ezek alapján kártérítés nyújtására nincs lehetőség az (…) forgalmi rendszámú gépjármű kárügyében. Kérjük a fentiek szíves tudomásulvételét.”
A vadásztársaság is másokra mutogat
Sőt, nem is közvetve a társaság, hiszen Krisztián már a vadászok által megbízott ügyvédtől kapta a leghosszabb levelet októberben. Mindezek után senki nem lepődik meg, hogy ők sem ismerik el a felelősségüket. A ”megbízómmal szemben támasztott követelését, mint jogalapjában és összegszerűségében is megalapozatlant, vitatja (…)”.
Azt ugyan elismeri a levél, hogy a baleset helyszínét adó sávok szomszédja a megkeresett vadásztársaság, de mint írja, az út másik oldalán túli terület már másik vadásztársasághoz tartozik.
Ennél lényegesebbnek tűnik, hogy több konkrét igazságügyi szakértői véleményt idézve azt állítják, az ütközés közelében több helyen sérült a sztrádát a természettől elválasztó vadháló. Márpedig ennek sem az ellenőrzése, sem a javítása nem az ő feladatuk. Ennek ellenére – mint állítják -, ők már többször figyelmeztették az útkezelőt a kerítés hibáiról, és kérték azok kijavítását. Krisztián szerint mindhiába.
A DAS ügyvédje szerint érdemes perre menni
Megkérdeztük az ügyről a Vezessel együttműködő DAS csoportvezető jogászát. Gombolai Éva elsőként arra figyelmeztet, sima közutak esetén meglehetősen ritka, hogy vaddal ütköző járműkárért a vadásztársaságok fizetésre kötelezhetők. „Sajnos a bírói gyakorlatban megfigyelhető az a tendencia, hogy a kihelyezett tábla mellett nagyon nehézzé válik az autós kártérítési igényének az érvényesítése. Részben ennek is köszönhető, hogy a magyar úthálózat nagy része szinte folytonosan van lefedve vadveszélyt jelző táblákkal, ami fokozott óvatosságra kötelezi az autósokat. Utóbbival annyi a probléma, hogy a júliustól októberig terjedő időszakban a 20 km/órás sebesség sem feltétlenül ment meg bennünket az útra nem óvatosan kilépő, hanem vakon kirohanó vadaktól” – állítja az ügyvéd, akit mi kértünk fel a történtek véleményezésére, a konkrét ügyben nem ő képviseli a BMW tulajdonosát.
Rátérve Krisztiánék balesetére, a DAS képviselője szerint itt más a helyzet. „Autópályák és gyorsforgalmi utak esetében szinte objektív felelősség figyelhető meg, a közút kezelője köteles gondoskodni arról, hogy a közút biztonságos közlekedésre alkalmas legyen” – mondja Gombolai Éva. Hozzáteszi, önmagában nem elég, hogy létezik kerítés oldalt.
Fontos részlete lehet az ügynek a rendőrségi jelentés egyik mondata, eszerint a kerítést az útszakasz egy részén nem is lehetett ellenőrizni a sűrű növényzet miatt. Végül kérdés, folytatja a DAS szakembere, hogy felszereltek-e vadriasztó rendszereket a közeli csomópontokra.
Gombolai Éva szerint nem csak anyagi kárról beszélhetünk a család esetében, egy ilyen baleset akár hosszú időn át ki nem heverhető trauma is lehet a túlélőknek. „Mindenképpen azt javaslom a károsultaknak, hogy abban az esetben, ha a vadásztársaság és az autópálya kezelője peren kívül nem hajlandó az anyagi és egyéb károk, így akár sérelemdíj (erről itt írunk bővebben) megtérítésére, indítson pert ellenük. Autópályán, gyorsforgalmi úton történő ütközés ugyanis még ma is azok közé az esetek közé tartozik, ahol jó eséllyel térül a kár, szemben más útszakaszok vadbaleseteivel” – állítja a jogász.
Kukorica Jancsi vagy János Vitéz?
Itt tartunk jelenleg, a család most hétfőn beszélt utoljára a saját ügyvédjével. Korábban próbáltak peren kívül megegyezni az útkezelővel, Krisztián szerint korrekt, a káruknál jóval kisebb összegre, de elmondása szerint nem kaptak érdemi választ.
A Vezess szerkesztőségét másfél évtizede rendszeresen megkeresik ilyen-olyan ügyekben károsult olvasóink. Nepperek által átvert vásárlók, biztosító által kikosarazott, örökre sérült áldozatok, szimpla bűnözők által fenyegetett járműtulajdonosok – végtelenül hosszú a sor.
Egyesek felveszik a kesztyűt, és nem hagyják magukat, de eláruljuk, arra is van példa, hogy az olvasóink keserűen hívnak vissza minket. Beszéltek ugyan az általunk ajánlott ügyvéddel, de nem bírják az óradíját. Petőfi hírneves meséjében a szegény Kukorica Jancsi legyőzi az útját álló hatalmasokat, győzedelmes János Vitéz lesz belőle, de a körülöttünk lévő valóságban sokszor már a pénzen elúszik az igazsághirdetés. Az ügy el sem indul, kényszerből lenyeli a kárt az autós.