A kilencvenes évek közepén járunk, még messze a villanyautók előretörése, és a legtöbb négykerekű a klasszikus kategóriákból kerül ki. Vannak városi kisautók, kompaktok, prémium szedánok, de élnek még a kétajtós kupék, sportautók, szinte minden gyártó rendelkezik ilyen rétegmodellel, a Fiattól kezdve a Peugeot-on át a Toyotáig.
Viszont már érezhető a változás szele, és elindult egy folyamat, aminek a végén teljesen új szegmens születik. Ekkor kerülnek piacra a hagyományos építésmódot szinte minden méretosztályban háttérbe szorító SUV-ok.
Az első fecskét a Mercedesnek köszönhetjük. 1996-ban a németek kínálatában csak a robosztus, valódi terepjáró, a G-osztály képviseli a magasabb építésmódot, de a Detroiti Autószalonon bemutatott AAV koncepció (All Activity Vehicle) változtatott a helyzeten.
Az AAV sokkal modernebb volt, a megtestesült kilencvenes évek a sok lágy, puffasztott ívvel, sehol egy éles, szögletes formai kialakítás. Akkor ez frissítő, és új stílusnak számított, és sikeresen megágyazott az első generációs ML-szériának, ami tulajdonképpen az AAV szériaérett verziója, komolyabb beltérrel, és némileg visszafogott külsővel.
Sikerre ítélve
Komoly fejlesztési munka állt az AAV bemutatása mögött, a gyártást nem véletlenül az akkor legerősebb SUV-piacnak számító Egyesült Államokban tervezték. Átdolgozták a beszállítói struktúrát, az alkatrészgyártóktól egy-egy külön részegység helyett komplett rendszereket rendeltek, és a fejlesztésben ezek a cégek is részt vettek.
A tervezést abszolút a felmért piaci igények határozták meg, kereskedők, dizájnerek, ipari résztvevők, és leginkább a vevők visszajelzései alapján a biztonságot és a komfortot első helyre téve született meg az AAV, vagyis a későbbi M-osztály.
Erről a folyamatról esettanulmány is készült, amit mai napig oktatási anyagként használnak (itt elérhető a dokumentum).
Az ML tehát ékes példája annak, hogy a SUV-mánia egy piac szülte igény, amit a kilencvenes években már jól felmért a Mercedes, és nem véletlenül indultak ebbe az irányba. A többi pedig már történelem, az amerikai piac után Európában is egyre népszerűbbek lettek a szabadidő-autók, és a konkurencia sem ült ölbe tett kézzel, a Mercedes M-osztály bemutatása után két évvel, 1999-ben érkezett a BMW X5, 2002-ben pedig a Volkswagen Tuareg, és a Volvo XC90, és így tovább. Az abszolút elsőséget a Lexus is magáénak mondja, hiszen az RX ugyan picit később érkezett mint az M-osztály, de míg az alvázas megoldású volt, az RX önhordó karosszériát kapott, sőt egy már létező modell padlólemezére épült.
2019-re a világ SUV állománya meghatszorozódott, 35 millióról 200 millióra emelkedett a számuk.
