A férfit meghatározzák a szerszámai. Aki tud velük bánni az szinte bármilyen élethelyzetben előkaphatja a zsebében lapuló eszközt, és megoldja a problémát. Erről szólnak már ezer éve a multifunkciós svájci bicskák.
Tény, hogy az ember könnyen elkeveredik egy kempingezésre, a szomszéd nyaralóba bográcsozni, ahol jól jön a dugóhúzó, vagy a nyárshegyezéshez a penge.
Ennek áramvonalasított változata a túlélő kártya, ami pont annyival egyszerűbb és látványosabb, hogy totálisan értelmetlen legyen. Oké, ebből is akad ami jó sörnyitónak, de hát sörnyitónak minden jó, a törött fogaktól kezdve az ajtófélfán át a derékszíjig.
De ezt még lehet tovább fokozni, hiszen ezek az eddig felsorolt „túlélő kártyák” inkább zsebben hordható hasznos eszközök, amelyek hétköznapi helyzetben (el kell vágni egy drótot, meg kell húzni egy csavart a telek végén, és már nem sétálnál vissza a házba) tényleg jól jöhetnek.
Vannak azonban nem idézőjeles túlélő kártyák. Ezek a vadonban elveszett, természetből táplálékot szerző túrázókhoz szólnak. Tehát azokhoz, akik amúgy nem horgászni, vadászni, vagy túrázni indulnak bicskával a zsebükben. Hanem akikkel csak úgy megtörténik a dolog. Leszállnak a buszról, szembejön az erdő, és már benne is vannak a sűrűjében. Sehol egy Burger King, és nincs más náluk a pénztárcájukon kívül, amiben persze ott lapul a kártyányi megmentő csomag.
Kitörhető horgokkal, pengékkel, miegymással. Súlya alig van, tényleg apró, és ha szorul a hurok, mehet a vadászat-halászat. Nincs ennél csábítóbb, ráadásul olcsó is, ha nagy a baj, tényleg jól jöhet.
Ezt bizonyítja a Youtube videók tömkelege, ahol dinnyéket, krumplikat kapnak el a nyílhegyekből rögtönzött dárdákkal.
Mint mókás hobbi, otthon tákol íjakhoz felhasználva kitűnő szórakozás, de az már régen rossz, ha valaki egy ilyen kártyára támaszkodva próbálna túlélni a vadonban.
