Gyakran elfáradsz vezetés közben? Ez lehet a baj

Rendkívül szomorú, hogy a baleseti statisztikák esetén milyen sok esetben találó kifejezés az „örök álomra szenderül” szókapcsolat: csak az Egyesült Államokban évente legalább 1000 halálos közúti baleset bizonyítható oka a fáradtság. Ezzel kapcsolatban igen részletes statisztikákat vezetnek a britek is: a királyi baleset-megelőzési társaság korábbi adatainak vizsgálata szerint a karambolok 20 százalékában, a halálos balesetek 25 százalékában játszik közre valamilyen szinten a fáradtság.

Sajnos ez a kockázati tényező nem olyan, mint például az alkohol vagy a biztonsági öv használata: a jogszabály nem mondja ki, hogy csak bizonyos mennyiségű alvás után szabad vezetni, mint ahogy mérni sem lehet a fáradtságot. Jól jelzi ennek fontosságát, hogy az autógyártók a legújabb autókban a kormány mozgásából, illetve a sofőr szemének figyelése alapján igyekeznek jelezni, ha fáradtságot érzékelnek. A döntés azonban, hogy megáll-e pihenőt tartani vagy sem, továbbra is a sofőré.

Mindenki elsősorban saját magának, másrészt a forgalom többi résztvevőjének tesz szívességet azzal, hogy kipihenten ül a volán mögé. Ehhez a leghatékonyabb eszköz a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás. Nem is gondolnánk, mennyi minden befolyásolja az éjszakai pihenésünket, épp ezért összegyűjtöttünk néhány tippet, melyek hozzásegítenek a jó alváshoz és végső soron a biztonságosabb vezetéshez.

A megfelelő megvilágítás kiválasztása

A fény óriási mértékben befolyásolja az alvásunkat. Testünkben ugyanis termelődik egy hormon, a melatonin – ez segít kordában tartani az alvási-ébrenléti ciklusunkat. A melatonin szintje azonban függ a külső fénytől, még a televíziók és a telefonok képernyőjének fényerejétől is. A szakértők szerint az ilyen képernyők bámulását legalább két órával lefekvés előtt abba kellene hagynunk az egyensúly fenntartása érdekében.

A levegő minősége

Megoszlanak a vélemények, hogy pontosan hány fok az ideális hőmérséklet, abban viszont a legtöbb tanulmány egyetért, hogy a túlzott meleg nem tesz jót az alvásnak. Ha mégis meg akarunk határozni egy általános értéket, akkor az 20 fok körül lehet. Lehet, hogy ez egyeseknek hűvös, de aki fázós, felöltözhet vastagabb pizsamába, vagy jobban betakarózhat. A páratartalom is számít: az 50 százalék alatti érték már jónak tekinthető, efölött nagyobb terhelésnek tesszük ki éjjel légzőszerveinket, ami miatt a pihenés sem lesz igazi.

Az ágyad nem dolgozószoba

Sokan elkövetik azt a hibát, hogy az ágyukban ülve/fekve tanulnak, dolgoznak. Furcsa lehet, de az agy tudat alatt képes összekötni a helyszíneket az ott zajló cselekményekkel, így amikor nyugovóra térnénk, esetleg képtelenek leszünk elaludni, akár még órákon keresztül. Az ágyadat alvásra használd!

Tusolj este

Rengeteg ember úgy kezdi a napját, hogy reggel tusol, pedig a tisztálkodás eme formája este is jót tesz a testnek. Az esti forró tusolás segít az elalvásban: egy tanulmány során profi focisták tízperces, 40 fokos zuhanyt vettek, melynek hatására megváltozott szervezetük hőszabályzási folyamata. Következményképpen az alvásuk hatékonysága 2 százalékkal javult, és a szokásosnál 7 perccel hamarabb aludtak el. Egy dologra kell figyelni ezzel kapcsolatban: a megfelelő hatás elérése érdekében ne közvetlenül lefekvés előtt tusoljunk.

Étkezés

Míg régen úgy tartották, hogy egy „királyi” vacsora után jobban alszunk, a tudomány ma már mást állít. Érdemes kerülni az elalvás előtti közvetlen étkezést, illetve a nehezen emészthető vacsorákat. Vannak azonban „alvós” ételek is, ilyen például a meleg tej. A benne található fehérjék beindítják a korábban említett melatonin termelődését. Aki nem szereti a tejet, annak alternatíva lehet a tojásfehérje és a tökmag.

Összegezve elmondható, hogy sokat számítanak a körülmények, de a legfontosabb, hogy hagyjunk elég időt a pihenésre és igyekezzünk éjszakánként legalább nyolc órát aludni.

Egy betegség, amelyet nagyon nehéz felismerni

A változatos tünetek miatt nehezen azonosítható, de a…