Egy harmincas éveiben járó fővárosi testvérpár, András és Dóra között az utóbbi években megromlott a viszony, több heves vita és peres eljárás folyt le a két fél között. András számos esetben megfenyegette Dórát, hogy elgázolja személygépkocsijával, sőt néhányszor meg is kísérelte ezt, ám Dóra minden alkalommal kitért a baleset elől – így indul a közlekedési balesetek bírósági utóéletét bemutató sorozatunk e heti története.
Megint leszállt a vörös köd
2018 őszén, az utolsó vitát követő héten András épp boltba tartott személygépkocsijával, amikor meglátta a motorkerékpárral közlekedő testvérét, és legutóbbi nézeteltérésük miatt „leszállt nála a vörös köd”, elhatározta, hogy újra megkísérli elgázolni a húgát.
A helyszínelés és a későbbi igazságügyi szakértői vizsgálat alapján András ekkor kb. 44-48 km/h sebességgel haladt a két forgalmi sávú úttesten. A két jármű egymástól 64-102 méter távolságra volt, mikor az elhatározás megszületett, míg a cselekménysor – tehát balra kormányzás – megkezdésekor 56-94 méterre.
Képünk illusztráció (Forrás: Getty Images/Thomas Winz)
Dóra, látván, hogy a forgalmi sávjába áttért személygépkocsi egyenesen feléje halad, igyekezett jobbra kitérni, azonban az ütközést elkerülni nem tudta. Habár András az utolsó pillanatban meggondolta magát, időközben állóra fékezett, az ütközés már elkerülhetetlen volt. A rendőrségi helyszínelők mérése szerint a személygépkocsitól 10,2 méter féknyom keletkezett a megállásig.
A két jármű elsődleges ütközési pontja a személygépkocsi bal első lámpakeretének külső része, az első vészhárító bal oldali része és a szemben haladó segédmotoros kerékpár első abroncsa között történt.
Az ütközési hely és a motorkerékpár haladási irányához képest jobbra nyitott, kb. 20-25 fokos szöget bezáró ütközési helyzet azt igazolta, hogy a sértett a lehetséges mértékben és módon igyekezett menekülni, de Dórának nem volt esélye, az objektív körülmények határozottabb, nagyobb szög alatti elkerülést nem tettek lehetővé.
Életével fizetett a húg, de a feleség sem úszta meg sértetlenül
Dóra az ütközés pillanatában kb. 20-30 km/h sebességgel haladt, amit alátámasztott az is, hogy a relatíve magas súlypont ellenére nem repült át a személygépkocsin, hanem annak szélvédőjére csapódott, majd balra lefordult onnan. A hölgy sajnos az élettel összeegyeztethetetlen fejsérüléseket szenvedett, a kórházba szállítását követően elhunyt. A baleset és a halál beállta között egyértelműen közvetlen okozati összefüggés állt fenn.
A balesetben nemcsak a testvérek, azaz András és Dóra volt érintett fél, hanem az András mellett az autóban utazó felesége, Judit is, aki 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett.
Képünk illusztráció (Forrás: Getty Images/Aleksandar Georgiev)
Erre nem lehetett mentség
Bár András a büntetőeljárás során sosem tett teljes értékű beismerést, a történteket nem tagadta, az esetet a tényekkel nagyjából egybehangzóan adta elő. Enyhítő körülményként szólt mellette az, hogy közvetlenül az ütközés előtt már lefékezett, valamint a büntetlen előélet és az, hogy több gyermeket nevel, ugyanakkor nagyon is ellene szólt, súlyosító körülményként esett latba, hogy nem ez volt az első ilyen próbálkozása. A bíróság megállapította András bűnösségét emberölés, továbbá közúti veszélyeztetés bűntettében.
„Az adott esetben nem halált okozó közúti baleset okozásának vétségéről, hanem emberölés bűntettéről beszélhetünk, hiszen míg előbbinél gondatlan elkövetésről van szó, András esetében egyenes szándékról beszélhetünk. András elhatározta, és szándékosan tért át a másik forgalmi sávba, hogy motorkerékpáron közlekedő húgát elüsse” – mutatott rá dr. Janklovics Ádám közlekedési ügyvéd.
„A közúti veszélyeztetés bűntette megállapításának azért van helye, mert András azzal, hogy áttért a szemközti sávba, valamint szándékosan okozott balesetet, még felesége életét és testi épségét is közvetlen veszélynek tette ki, ez iránt pedig közömbös volt” – tette hozzá a szakjogász.
Andrást 12 év börtönbüntetésre ítélte a bíróság, emellett 10 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától, valamint 3 évre a járművezetéstől.
Magyar valóság
A bírósági ügyeket feldolgozó sorozatunkban megjelent cikkek mind valós, Magyarországon megtörtént eseteket dolgoznak fel, a helyszíneket, időpontokat, az érintettek személyes adatait azonban általában megváltoztatjuk.
