Emlékeztek még a BMW M8-as prototípusra, amelyből egyetlen darab készült 1990-ben? Az M8 annyira vadra sikerült, hogy „sosem láthatta meg a napfényt”. A 750-esből származó, két sorhatosból összefűzött V12-es blokkot hat literre fúrták fel, és négyszelepes hengerfejekkel 558 lóerőt préseltek ki belőle.
Ez több mint 30 éve, amikor 250-350 lóerő között mozogtak a német prémiumok sportváltozatai, félelmetesnek számított. Gondoljunk csak bele, hogy a Ferrari 550 Barchetta tudott 550 lóerőt, vagy a Lamborghini Diablo SV 517-et.
Most pedig itt a BMW M5 CS, amelynek a motorja 6 helyett „csupán” 4,4 literes, hengerekből is néggyel kevesebb van, mint anno az M8-ban, cserébe kapott turbófeltöltőket és így 625 lóerőt présel ki magából, ezzel pedig elkészült minden idők legerősebb M-es BMW-je. Az ára pedig? Naná, hogy a pénztárca legmélyebb zugáig kell lenyúlni:
60 450 000 Ft-ot kell kicsengetni,
ez az alapár, amelyet könnyedén fentebb lehet pumpálni 70-80 millióra. A kérdés már csak az, hogy megéri-e ezt az árat? Vagyis inkább az, hogy milyen alternatívák vanna ma a piacon ennyi pénzért?
Ha a BMW M5 CS minden apró titkára kíváncsi vagy, akkor olvasd el korábbi cikkünket, amelyben részletesen bemutatjuk a modellt.
Az új Porsche Panamera Turbo S alapára 65 millió forint, cserébe szintén 630 lóerőt kapunk. A Bentley Flying Spur is hasonló teljesítményű, 635 lóerős, az ára pedig karcolja a 100 milliót.
De 70 millió forintos árcédulával olyan sportautók is szóba jöhetnek használtan, mint például a Ferrari 488 GTB, ami ugyan nem egy családi sportlimuzin, de Ferrari és 670 lóerős. Vagy akár a Lamborghini Huracánt is említhetnénk, ami szintén kijön ennyi pénzből, bár szintén nem alternatíva, csak mint érdekesség.
Ha pedig valami magasabb felépítményre vágyunk, akkor ott a Lamborghini Urus 80-90 millióért, vagy a Bentley Bentayga 60 millió környékén, természetesen ezek is használtan, néhány hónaposan/évesen.
