Kár, hogy a papír alapú poszterek kezdenek eltűnni a gyerekszobák faláról, mert ennek a néhány autónak bizony ott lenne a helye, hiszen halandó ember máshogy nemigen tud majd hozzájutni ezekhez. Hacsak modellautó formában nem, esetleg az autós kártyában láthatjuk viszont őket vagy képernyő előtt ülve szimulátorban próbálhatjuk ki.
Aston Martin Victor
1980-ra az Aston Martin már csak árnyéka volt önmagának és ezt sokan nem nézték jó szemmel. Többek között a petrolkémiai vállalkozó és nagy autórajongó hírében álló Victor Gauntlett sem. Anglia legnagyobb független benzin-kiskereskedelmi vállalkozásának alapítója ezért félmillió angol fontért 10% részesedést vásárolt az Aston Martinban, majd a cég elnöke lett. Gauntlett mindig pontosan tudta, hogy hová kell nyúlni, hogy az Aston Martin újra virágozzék, ezért kereste meg 1986-ban Cubby Broccoli filmproducert. Ő a Halálos rémületben című James Bond filmen dolgozott éppen Timothy Daltonnal és ehhez küldött Gauntlett egy Aston Martint.
Victor Gauntlett volt az, aki megmentette az Aston Martint a pusztulástól és akiről elnevezték ezt a teljesen egyedi szupersportautót is. Az autón dolgozó mérnökök a Vulcan és a One-77 egyes elemeinek felhasználásával készítették el 2020-ra a Victort.
7,3 literes, V12-es szívómotorját a Cosworth fejlesztette és az egész GT3-as versenyautókhoz mérhető. 840 lóerőt ad le és 820 Nm nyomatéka van, ehhez pedig egy régimódi, hatsebességes kézi váltó csatlakozik, valamint hátsókerék-hajtás. Ennél erősebb manuális Aston Martin még nem született.
Czinger 21C
2019 márciusában, a Genfi Autószalonon debütált a Czinger 21C. Az autó hibrid hajtásláncot kapott, amelyet házon belül fejlesztettek, a gyártó azonban egyelőre sem a belső égésű, sem az elektromos komponensekről nem ad közre pontos információt, annyit tudni, hogy egy 2,9 literes, dupla turbós V8 fog dolgozni benne, amelyet még két villanymotorral is megtámogatnak.
A Los Angelesben tervezett és fejlesztett autó 1+1 üléselrendezést kap, a vezető és egyetlen utasa középen, egymás mögött foglalnak helyet. Így különösen keskeny lehet az autó, amely az előzetes videó alapján bővelkedik a karbon kompozitokban és 3D nyomtatóval épített alkatrészekben.
GMA T.50
Gordon Murray 1969-ben költözött Angliába és rögtön a Lotushoz igazolt, majd amikor Bernie Ecclestone átvette a Brabham csapatot, akkor Murray lett a főtervező. A tervező már egészen fiatalon háromüléses sportautóban gondolkozott, de először a tervet csak Ron Dennisnek vázolta fel, miközben a reptéren várakoztak az 1988-as Olasz Nagydíj után. Ebből lett végül a McLaren F1, mely a mai napig minden idők leggyorsabb szívómotoros autója. Ezt a vonalat viszi tovább a Gordon Murray Automotive T.50-es.
Mérnöki mestermunka a McLaren F1-es, de a 90-es évek óta hatalmasat fejlődött az anyagismeret és az autótervezéshez kötődő tudományok, mint az aerodinamika. A T.50-es kétségkívül az F1-es modern megfelelője és ez a formaterven látszik is. A LED-es lámpák formája, az ajtók és az oldalán húzódó élek mind a McLarent idézik. Az utastér vadászgépek pilótafülkéjét idézi, ahol a vezető középen ül, két utasa pedig hátrébb, az utastér szélein. Három személlyel 226 liter a csomagtartó, kettővel pedig 60 literrel növekszik az egyik ülésbe illeszkedő táskával.
Motorját a Cosworth fejlesztette: 3,9 literes, 65 fokos hengerszögű V12-es szívómotor, ami elforog akár 12 100-ig is! 663 lóerős csúcsteljesítményét 11 500-as fordulatnál adja le, de GT módban, 9500-nál is van 600 lóerő. A mindössze 178 kg-os motor (nincs ennél könnyebb 12 hengeres az univerzumban) alapjárattól tiltásig 0,3 másodperc alatt forog el. Szóval irgalmatlan gyorsan. 467 Nm nyomatéka 9000-től jön, de a 71%-a már 2500-as fordulattól elérhető.
De megtalálható benne egy olyan ötlet is, amit a Forma-1-ben nem tűrtek meg. Az 1978-as Brabham BT46B alól ventilátorok szívták ki a levegőt és ezzel együtt a kisebb kavicsokat is, melyeket aztán maga mögé szórt. A megoldást persze, két futam után betiltották. A T.50-esben viszont visszatért, de szűrőkkel és további biztonsági funkciókkal. Hat módot kínál ez a szürreális porszívó, amit a 48 voltos rendszer működtet és akár 7000-es fordulatra is képes. Fékező módban 240 km/órás sebességről 0-ra 10 méterrel hamarabb áll meg ennek segítségével a T.50. Ezek mellett 50%-kal növelheti a leszorítóerőt vagy éppen 12,5%-kal csökkentheti a légellenállást. V Max módban pedig rövid időre 700 lóerőre növeli a teljesítményt.
Mindössze 100 darab készül belőle, az első ügyfél 2022 januárjában veheti át ezt a mérnöki csodát.
Hyperion XP-1
Kaliforniai vállalat a Hyperion és nem véletlenül nem hallottunk róluk eddig, az XP-1 ugyanis az első autójuk. Ez pedig egy elég erős belépő lett, hiszen rögtön a szupersportautók közé hoznak valami egészen újat. Érdekesség a kevlar kompozit diffúzor, a LED-es világítás és az aktív aerodinamikai elemek, melyek közül a leglátványosabbak az oldalsó lapátok, amik állítólag magas kanyarsebességet tesznek lehetővé.
A Hyperion különlegessége, hogy hidrogén hajtású. A hidrogént ráadásul szénszálas tartályban tárolja és ebből generál energiát a villanymotorok számára. Az 1032 kg-os Hyperion 2,2 másodperc alatt éri el a 100 km/órás tempót és 356 km/óra a végsebessége. A hatótávja igazán meglepő, akár 1635 km-t is elmegy egy „tankkal”, hidrogénnel pedig 5 perc alatt teletölthető. Az XP-1-et 300 példányban szeretnék gyártani a jövőben.
Koenigsegg Gemera
300 példányt készítenek az 1700 lóerős rendszerteljesítményű Koenigsegg Gemerából, ami kevesebb mint 2 másodperc alatt van 100-on, a végsebessége 400 km/óra, és mindezt négyen élhetik át benne.
A Gemera utasterébe épp úgy fellendülő ajtókon keresztül lehet bejutni, mint a gyártó többi szupersportautójába, csak itt háromméteres tengelytávon elfér négy sportülés. Meg négy képernyő, amiből kettő a tükröket helyettesíti, egy pedig a szokásos érintőképernyős központi rendszer. Adtak a biztonságra, ezért az autó rettentően merev karbonmonocoque köré épül, ezért nincs szükség négy ajtóra és B oszlopra sem.
Forradalmi a négyüléses hipersportautó ötlete, de a hajtáslánc is tartogat meglepetéseket. Nem a Koenigsegg V8-asát pakolják az autóba, hanem 800 V-os akksicsomag és három villanymotor (1100 ló) kerül bele. Mellé a Koenigsegg saját fejlesztésű, vezérműtengely nélküli (Freevalve) motorját szerelik. A Tiny Friendly Giantnek (apró, barátságos óriás) keresztelt motor 2 literes, 3 hengeres és 2 turbófeltöltő van rajta. Ennek teljesítménye önmagában 600 lóerő, ha E85-benzin keverékkel tankolják.
Tisztán villanyautóként is használható a Gemera, de ha mind az 1700 lóerő meglódítja az autót, akkor 1,9 másodperc alatt gyorsul álló helyzetből 100-ra. Tulajdonképpen elég közel áll egy olyan teleporthoz, amiben egyszerre négyen változtathatnak helyet hirtelen. A 400 km/órás végsebességre képes családi autóból 300 darabot készítenek.
