A rendőrség néhány éve képrögzítőkkel felszerelt hagyományos és „civil” autókkal a forgalomban is figyeli a gyorshajtókat és egyéb szabálytalankodókat, akiket aztán még az úton „le is kapcsolnak”. Ilyen, de más okból is előfordulhat, hogy rendőrautóval menet közben kívánnak megállítani valakit, de sok autós bizonytalan azt illetően, mit hogyan értelmezzen, mit tegyen, amikor ilyen helyzettel találkozik.
A Vezess legilletékesebbtől, a rendőrségtől kérte, hogy tegyék tisztába a témát.
Kézjellel, tárcsával, de még felirattal is jelezhetnek
A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) 6. § (2) bekezdése szabályozza ezt a kérdéskört – kezdte válaszában az ORFK. A hivatkozott jogszabály kimondja, hogy a rendőr menet közben a megkülönböztető fényjelzést használó gépkocsiból, illetve motorkerékpárról is adhat jelzést, karjának, fehér szegélyű piros tárcsának, piros vagy fehér fényű lámpának fel-le mozgatásával, illetőleg hangszórón vagy a megállásra felhívó szövegű felirattal a fényhídon. Ez történhet úgy, hogy a megállítandó jármű előtt, vagy akár után halad.
A rendőrnek a leállítások során, valamint az úttesten, útpadkán és a leállósávon történő intézkedés ideje alatt minden esetben működtetnie kell a megkülönböztető fényjelzést, emelték ki.
Feliratban is jöhet a felszólítás (Police.hu)
Mi van, ha valaki nem kapcsol?
Ugyan a fentiek alapján egyértelműnek tűnhet, mit is akar az előttünk vagy mögöttünk haladó rendőr, akadhat olyan, aki nem figyel, vagy épp azt hiszi, nem róla van szó. Ha a járművezető nem észleli a megállítási szándékot, vagy arra nem reagál, akkor jönnek a további módszerek.
Amennyiben azt észlelik, hogy a vezető nem kíván megállni, akkor a megállítandó jármű folyamatos követésével és az útvonalán más rendőri egységek bevonásával alakítanak ki olyan helyzetet, ahol a megállítás biztonságosan végrehajtható.
Fontos kitétel a biztonságosan, az ORFK hangsúlyozza, hogy „az észszerűnél nagyobb kockázatvállalás a rendőrnek nem megengedett”, ehelyett a technikai lehetőségekkel élve – rádión, telefonon stb. – kell segítséget kérni a jármű sikeres megállításához.
Követés előfordulhat, üldözés nem igazán
A rendőr a megkülönböztető jelzések használata és a rá vonatkozó szabályok megtartása mellett, a közlekedés biztonságát is figyelembe véve a menekülő elfogása érdekében a járművet követheti. Ennek során ugyanakkor mindvégig figyelemmel kell lenni a közlekedés többi résztvevőjének jelenlétére és várható magatartásaira, valamint az arányosság elvére, tehát filmes autós üldözések itthon ritkák, mint a fehér holló.
Ha a hátulról történő megállítási kísérlet nem vezet eredményre, az úton haladó motoros vagy gépkocsizó járőr „kiemelt figyelemmel és fokozott óvatossággal” megelőzheti a megállítandó járművet, majd ezt követően a közúti közlekedés szabályai szerint „Állj!” jelzést adhat neki.
„Gyanús” civil autó akar megállítani, most mi van?
Mindannyian hallottunk már álrendőrökről, vélt vagy valós forgalmi sérelmüket megtorolni kívánó önbíráskodó autósokról, így nem feltétlenül állunk meg szívesen egy mögöttünk nyomuló civil autónak. Az alábbiakból tudhatjuk, hogy tényleg rendőrökkel van dolgunk.
Ha a megállításra civil jellegű szolgálati gépkocsival kerül sor, melyet mobil megkülönböztető jelzéssel láttak el, úgy a fényjelzést használó gépkocsiból a jármű mögött haladva hangosbeszélőn adnak utasítást, vagy a jármű mellé érve jelzőtárcsával adnak jelzést a megállásra, magyarázta az ORFK.
Amennyiben a civil jellegű szolgálati autón nincs mobil megkülönböztető jelzés, a megállításnál a rendőr – a KRESZ-ben meghatározott, rendőri ellenőrzésre felszólító – tárcsával ad jelzést a vezetőnek a jármű mellett haladva.
2018-ban a Facebookon terjedtek ilyen és hasonló képek
Megállnék én, de hol?
Ha az már tiszta, hogy rendőrök próbálnak megállítani minket, jönnek a további kérdések: mi a teendőnk lakott területen, városi forgalomban, és mi azon kívül; mennyit haladhatunk a leállás előtt, milyen helyet válasszuk a megállásra?
Nincs sok választásunk, a rendőrség válasza szerint ugyanis ha a kiszemelt járművezetőnek a járműve mögül adnak jelzést a megállásra, akkor az első biztonságos lehetőségnél meg is kell állnia. Ha jelzésadás helyénél a jármű biztonságosan nem állítható meg – például egy parkoló autókkal szegélyezett szűk utcán, vagy mondjuk az autópályán –, akkor a rendőrnek olyan helyre kell „vezetnie” azt, ahol a megállási feltételek adottak (autópályán parkoló, műszaki segélyhely stb.).
Nem kell vigyázzban ülni
Amerikai filmekből, az USA-ba készülőknek szóló utazási tanácsokból is ismerős lehet, hogy odaát nagyon nem szabad ugrálni, ha valamely rendvédelmi szerv megállásra késztet az úton: aki nem a kezeit a kormányra téve, egy helyben ülve várja a továbbiakat, pórul járhat, a kiszálló, a járőr felé közelítő illető szerencsétlen, szélsőséges esetben akár golyót is kaphat.
Hazánkban azért ilyen extrém helyzetre nem kell számíthatunk, de „ugrálni” itt sem érdemes. Az ORFK azzal kezdi az útmutatását, hogy „a jogkövető állampolgár alapvető teendője az intézkedés megkezdésétől kezdve, hogy maradéktalanul együttműködjön az intézkedő rendőrrel, segítse és gyorsítsa a munkáját azzal, hogy végrehajtja az intézkedés során a rendőr utasításait (nem tesz hirtelen, félreérthető mozdulatokat, mindig csak azt teszi, amire a rendőr felkéri, se többet, se kevesebbet).”
Illusztráció (Police.hu)
„Cserébe” az intézkedés során a rendőr elvileg mindig törekszik egyértelmű, érthető utasítást, közlést, tájékoztatást adni az intézkedés alá vont személynek, ha pedig valami mégsem egyértelmű és nem érthető, bármikor kérdéssel fordulhatunk az intézkedő rendőrhöz.
A fentiekhez elengedhetetlen a jó kommunikáció, ennek elősegítését a rendőrség is elvárja, azaz adott esetben egy gépjárművel történő megállításnál az intézkedés megkezdése előtt az ablak leengedése, a járműben lévő rádió lehalkítása/kikapcsolása a megfelelő lépés.
A rendőrség rámutat, hogy minden egyes intézkedés és ellenőrzés más és más, az intézkedő rendőr így mindig az adott helyzetnek és körülményeknek megfelelően dönt „a biztonság, a jogszerűség, a szakszerűség és az arányosság figyelembe vétele mellett” az intézkedés tényleges menetéről, mozzanatairól, és erről tájékoztatja az intézkedés alá vont személyt, utasításokat fogalmaz meg annak végrehajtására.
Röviden: „A megállított járművezető legfontosabb teendői: a kommunikáció és együttműködés az intézkedő rendőrrel.”
150 ezerbe is fájhat, ha nem állunk meg a rendőrnek
Senkinek nem javasoljuk, de érdekes kérdés, hogy mire számíthat az, aki semmiképp sem akar megállni, amikor a rendőr erre utasítja.
Az ORFK tájékoztatása szerint ilyen esetekben helyszíni bírság vagy feljelentés alkalmazható. A vonatkozó jogszabály értelmében a pénzbírság legalacsonyabb összege 5000 forint, legmagasabb összege 150 000 forint. Ha valaki menekül a rendőri intézkedés elől, akkor a fentieken túl a menekülés során elkövetett cselekmények miatt közigazgatási, vagy büntetőeljárás is indítható.
Mi legyen nálunk az ellenőrzésnél?
Ha jogkövető állampolgárként megálltunk, készek vagyunk kommunikálni, együttműködni, kezdődhet az ellenőrzés.
Az széles körben ismert, hogy az érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás meglétét maga a rendőr ellenőrzi elektronikus úton, azt illetően nem kötelező magunknál tartani semmilyen dokumentumot, de egy olvasónk nemrég arról számolt be, hogy annak ellenére, hogy az ellenőrzésnél nem volt nála sem a jogosítványa, sem a forgalmi engedély, a közeg azok meglétét is képes volt ellenőrizni, ugyanis az illető fejből tudta a sorszámukat.
Tényleg nem kell a jogsi és a forgalmi, elég a fizikai vagy digitális másolat, esetleg pusztán az adatok ismerete? Röviden: nem, alább pedig hosszabban következik a kérdés tisztázása.
A kgfb meglétét a rendőr közhiteles nyilvántartás alapján ellenőrzi, ugyanakkor a járművezető – a 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet alapján – a közúti ellenőrzés során köteles az ellenőrzést végzőnek átadni a személyazonosságát igazoló és a vezetésre jogosító okmányát (mellékleteivel együtt) és a forgalmi engedélyt. A kötelező felelősségbiztosítási fedezet fennállását abban az esetben köteles a járművezető az igazoltatás helyszínén bemutatni, ha az a járműnyilvántartásban nem szerepel.
Személyazonosságot igazoló okmány lehet az útlevél, személyazonosító igazolvány és a kártya formátumú vezetői engedély. A legjobb természetesen a harmadik, hiszen az a személyazonosság mellett vezetési jogosultság igazolására is alkalmas.
Az igaz, hogy a forgalmi engedély és vezetői engedély érvényességét a rendőr már ma is képes elektronikus úton ellenőrizni, de a jelenleg hatályos jogszabályok annak helyszíni, eredetiben történő bemutatási kötelezettségét is előírják, tehát egyelőre legyenek nálunk! Ha a gépkocsivezető nem tudja a rendőr részére a kért okmányokat átadni, úgy vele szemben figyelmeztetés, helyszíni bírság vagy feljelentés alkalmazható.
Két év múlva már más lesz a helyzet: 2023. január 1-től belföldi forgalomban a járművezető nem lesz köteles magánál tartani a – magyar kiadású forgalmi engedélyt abban az esetben, ha a jármű szerepel a járműnyilvántartásban.
