Röviden – Volvo XC60 Recharge T6 AWD | |
---|---|
Mi ez? | A Volvo közepes méretű szabadidő-autója külső áramforrásból is tölthető akkumulátoros hibrid változatban |
Mit tud? | Gyakran töltve valóban zöld, átlagos használat mellett viszont inkább a komfortnak, dizájnnak örülhet majd, aki mellette dönt. |
Mibe kerül? | 18.390.000 forint a konnektorból is tölthető XC60-as árlistájának legalja. |
Kinek jó? | Aki prémium SUV-ra vágyik, és végtelenül letisztult, remek ergonómiájú utastérben szeretne utazni, az boldog lehet az XC60-assal. |
Mindig furcsa érzés zöld rendszámot látni egy bitang méretű és tömegű szabadidő-autón, amivel a gyári adatok szerint lehetne akár 2-3 literes átlagfogyasztást is produkálni. De csak elméletben. Nem árulok el nagy titkot, ha megsúgom, hogy a Volvo háromdarabos SUV-kínálatának középső darabjával sem sikerült. Nagyon nem.
Külső
Nem éppen friss darab az XC60-as, ezzel a megjelenéssel már 2017 óta találkozhatunk az utakon, de a letisztult, elegáns, erőteljes forma máig nem fáradt el. A 4688 milliméter hosszú, 2117 mm széles és 1658 mm magas, 2865 mm-es tengelytávú autó legszembetűnőbb jellegzetessége fényszórókba álmodott Thor kalapács, aminek nyele kicsit túlnyúlik a lámpatesten a hűtőmaszk felé. Ez a megoldás hátul is ismétlődik, oldalról pedig a finom ajtódomborítások teszik izgalmasabbá a nagy fémfelületeket. A tesztautó R-Design látványcsomagja a fekete hűtőmaszkból, a szintén fekete tükörházakból, és még néhány apró fekete betétből áll, a csinos, 19 colos extra felnik mellett.
Belső
Egy Volvo belseje általában annyira letisztult, mint egy tetszőlegesen kiválasztott kép Sugimoto tengeres sorozatából. És első pillantásra ilyen az XC60-asé is, de közelebbről nézve rengeteg finomság fedezhető fel a légbeömlőktől a középkonzol egyetlen nagy gombján át a teljesen egyedi gyújtáskapcsolóig, vagy az utas előtti légbeömlő peremén lévő stilizált svéd zászlóig. Zászlócskából van még az autóban a kárpit szélére varrva is.
Nem igazán vagyok az autóba szerelt érintésérzékeny képernyők nagy barátja, de a Volvóban lévő rendszer még úgy is jól használható, hogy a középkonzolról minden elhagyható gombot el is hagytak. Szerencsére a svédek nem hülyék, amik a biztonságot növelik – ablakfűtések kapcsolói, vészvillogó -, azoknak hagytak saját gombot, de például a klímavezérlést már a képernyőt bökdösve kell kezelni. Fedélzeti rendszere a bonyolultsága ellenére egész jól kezelhető, áttekinthető, logikus menürendszerű, pedig igen mélyre lehet benne ásni és szinte a végletekig személyre szabni az autó működését, miközben akár a funkciók ikonjait is ide-oda tologathatjuk, csoportokban rendezhetjük a kijelzőn.
A Volvo egyediségére játszik rá a váltó környékére telepített forgatós gyújtáskapcsoló is, amely szinte már egy műtárgy. A vezetési mód választókapcsolója az egyetlen kevésbé jól sikerült részlet az autóban, de ennek is csak a működése furcsa, érthetetlen, hogy miért kell nyomni is, a hengergetős módválasztás előtt.
Az anyagminőség és az összeszerelés példásnak tűnik, de még az autó illata is olyan, mintha direkt lenne ilyen. Elöl-hátul kényelmesen lehet benne utazni, pedig a tesztautóban is megtalálható óriási üvegfelület általában nem tesz jót a fejtérnek. Itt nincs ezzel baj, 190 centivel bárhol kényelmes az utazás. Utóbbihoz a komfortos, igen látványos kárpitozású, és elöl állítható ülőlap-hosszúságú ülések is hozzáteszik a magukét.
Csomagtartója alig kisebb a hibrid hajtás nélküli XC60-asénál, mert a hátul elhelyezkedő villanymotor néhány alkatrésze vesz csak el helyet innen. Papíron 468 literes a csomagtartója, amit 1395 literesre lehet bővíteni, és az így kapott rakodófelület teljesen sík felületet ad, ami alatt pótkereket hiába keresnénk, ott csak a 12 voltos rendszerakkumulátor és a defektjavító készlet található, egyéb kiegészítők társaságában.
Bár egy autó megítélésénél a hifi nem épp a legfontosabb részlet, de az XC60-as Harman Kardon rendszere elképesztően jól szól, pedig hallgathattunk már zenét többféle luxusautóban, sőt, a 100 milliós Bentley igazán jó nevű Naim rendszerén is, de amilyet az XC60-as rendszere szól, olyat ritkán hallani. Tiszta magasak, olyan mélyek, hogy nemcsak a nadrágszárat lobogtatják meg, hanem az ember tüdejét is megrengetik, miközben olyan finom részleteket is kihallani a zenéből, amit eddig még azokon a felvételeken sem vettem észre, amiket vagy 20 éve hallgatok.
Technika
Konnektorból is tölthető XC60-ast jelenleg háromféle teljesítményszintű benzinmotorral lehet rendelni, de a hozzájuk csatlakozó villanymotor ugyanannyit ad bele (87 LE) a közösbe mindhárom variánsnál. A T6 AWD esetében 253 lóerőt, a T8-nál 303, míg a T8 Enginered változatnál 318 lóerőt sajtolnak ki ugyanabból a közel kétliteres, turbóval és kompresszorral is lélegeztetett motorból. Váltóból nyolcfokozatú automatikus választható csak. A villanymotort a 400 V feszültségű, 11,6 kWh-s lítiumion-akkumulátor táplálja, aminek energiája úgy 44-54 kilométer után fogy el teljesen.
Az akkumulátor az XC60-asban nem a padlóban, vagy az ülések alatt, esetleg a csomagtartóban lapít, hanem szükségtelenné vált – a hátsó kerekeket villanymotor hajtja, nem kardántengely -, így a kardánalagutat bélelték ki vele. Feltölteni hálózati áramról, 10 amperrel 4, 16 amperrel pedig 3 óra alatt lehet, 6 amperes hálózatnál pedig 8 órát kell vezetéken lógnia az autónak. Tölteni utcai oszlopról és otthoni, háztartási konnektorról lehet, gyors töltési opció nincs.
A fedélzeti rendszerben található olyan menüpont is, amely segít későbbre tartalékolni az elektromos hatótávot, de akad még egy klassz opció, ez pedig az akksik menet közbeni feltöltését aktiválja. Ez akkor lehet praktikus, ha hosszabb, autópályás szakaszon autóznak vele, ahol a hibridhajtásnak nem sok előnye van, viszont az állandó, aránylag egyenletes terhelés mellett a benzinmotort nem különösebben viseli meg, ha úgy mellékesen töltésre is befogják. Egy alaposan lemerített akksi a Budapest-Keszthely-távon szinte csurig tölthető, hogy aztán a városban újra csendben és tisztán lehessen vele közlekedni.
Vezetés
Hiába az 5,9 másodperces gyorsulás és a 253+87 lóerős teljesítmény, az XC60-as nem viselkedik sportautóként. Bár képes nagyon meglódulni, a tömege és magas építése miatt nem ezzel fogunk vigyorogva többször is átautózni a Pilisen. Sokkal inkább a komfortos, a nagyobb úthibákon is magabiztosan átlépő futómű, a remekül hangszigetelt karosszéria és a klassz ülések, pihentető környezet az, aminek lehet benne örülni. Ha ez nem lenne elég, még ott van tucatnyi vezetéstámogató rendszer, amelyek szinte észrevétlenül segítenek életben maradni autózás közben. Nem bosszantanak felesleges jajveszékeléssel, csak csendben teszik a dolgukat. Az adaptív tempomat és a sávtartó például olyan finoman tartja a követési távolságot és kormányozza az autót a felfestett sávok között, hogy élmény próbálgatni, de nemcsak autózás közben, hanem megérkezés után, parkolásnál is sokat könnyít a vezető dolgán a 360 fokos képet adó kamerarendszerrel.
A plug in hibridek zöldsége a használattól függően szokott elillanni, vagy éppen kidomborodni. Ha valaki lelkiismeretesen, lépten-nyomon, de legalább 100 kilométerenként töltőre dugja az autót, akkor ezek valóban takarékos, környezetkímélő autók, amelyek a hétköznapokon, a jellemzően rövid távokon 2-4 literes átlagfogyasztással elvannak. Az XC60 Recharge is ilyen, tekintélyes mérete és 2,2 tonnás saját tömege ellenére, tisztán elektromosként használva is elmegy használattól és időjárástól függően 35-45 kilométert, ha nem is fürgén, de vállaható tempóban, és legfeljebb 125 km/órás sebességgel. Bár, ha valaki az utóbbi tempót választja, ne számítson 45 kilométeres hatótávra. A gond akkor kezdődik, amikor elfogy az akksiból a szufla, és a rendszer átáll öntöltő hibrid üzemmódra. Ilyenkor tartós autópályás menetnél 9,5 liter körül alakul a fogyasztás, városban pedig ennél akár egy literrel is több lehet az átlag. Ez egy mezei autónál nem lenne annyira fájdalmas, de egy hibridnél már határeset. Ami viszont a korábban kipróbált hasonló, konnektorról is tölthető hibridekkel szemben előny, hogy a Volvónak tisztességes méretű üzemanyagtankja van, 70 literes, így nem kell 2-300 kilométerenként benzinkutat keresni és folyton tankolásra vesztegetni az időt.
Költségek
Míg mezei XC60-ast már 13.745.000 forinttól lehet kapni, addig ugyanezért konnektoros hibrid hajtáslánccal már 18.390.000 forintot kérnek. A legdrágább változat alapára 23.860.000 forinttól indul, a tesztautó alapára 19.490.000 forint. Extrákból a 315 ezer forintos metálfények közül lehet választani, 700 ezertől 1,2 millió forintig lehet még felnire költeni, szellőztetett komfortbőr ülésekre 1,1 milliót lehet eltapsolni és vannak különféle csomagok is, az elektromos ülésekért – 157 ezer – a téli csomagért – 620 ezer – míg a Xenium csomag – panorámatetővel, prémium audiorendszerrel, navigációval, a szélvédőre vetített kijelzővel, emelt szintű parkolóasszisztenssel és további kényelmi funkciókkal – 960 ezer forintba kerül.
A Volvo XC60 Recharge 6T AWD és vetélytársai – Listaár, forint | |
---|---|
Volvo XC60 Recharge 6T AWD (253+87 LE) | 18 390 000 |
BMW X3 xDrive 30e (292 LE) | 17 757 000 |
Mercedes-Benz GLC 300 e 4MATIC EQ Power (211+122 LE) | 18 753 000 |
Értékelés
Egyedi dizájnjával, lelkiismeretesen összerakott, betonbunker szilárdságú belsejével, csendes, letisztult utasterével az XC60-as igazán komfortos, szerethető jármű. Ugyan motorteljesítménye a dinamikus autózáshoz is bőven elég lenne, de sajnos a fizikával nem nagyon lehet mit kezdeni, ez az autó inkább másféle, nyugodtabb használat mellett mutatja meg jó oldalát. Ha pedig valaki arra is veszi a fáradságot, hogy gyakran feltöltse az akkumulátorát, akkor még környezetkímélő is lehet.
Mellette – Ellene | |
---|---|
|
|