2023-ban 13 Le Mans-győzelemmel a háta mögött tér vissza az endurance-világbajnokságba (WEC) az Audi, de előtte még piacra dobja történelmének egy igen értékes darabját. 532 lóerős R18 TDI Ultráját 2010 decemberében mutatta be az ingolstadti gyártó, melyből összesen nyolc darab készült, a következő nyáron pedig tizedik Le Mans-sikerét szerezte vele, 24 óra elteltével mindössze 14 másodpercet vert a Peugeot 908-ra.
Ennek továbbfejlesztett változatával, az R18 e-tron quattróval zsinórban további három alkalommal nyerte meg a legendás egynapos versenyt az Audi, majd 2014 végén hátat fordított a WEC-nek.
Ritkán fordul elő, hogy bármilyen versenyautót kulcsrakészen áruljanak, ennél az elsősorban teszt-, majd tartalékautóként használt, még FIA-homologizációval is rendelkező Audinál viszont ez a helyzet, pedig általában a motorvezérlést szerelik ki elsők között az ilyesféle technikákból.
Hátul egy 3,7 literes, V6-os erőforrás morog, ami még a Garrett TR30R turbófeltöltővel is gyengébb, mint az R15 TDI plusba szerelt 5,5 literes, V10-es turbódízel motor a maga 590 lóerejével, ám az R18-as 25 kilogrammal könnyebb elődjénél, mindemellett sokkal takarékosabban bánik az üzemanyaggal.
Érdekesség, hogy 2013-ban átalakította a meghirdetett 100-as számú karosszériáját az Audi, hogy a sajtófotókon az új, hibrid modellre hajazzon, de később visszaállították korábbi, a 2011-es változatnak megfelelő állapotába. 2018 óta azonban egyáltalán nem használták; motorja élettartamát 10 ezer, a sebességváltóét pedig 7 ezer kilométerre becsülik.
Az Art and Revs oldalán megjelent hirdetésben nem tüntették fel az árat, de az biztos, hogy nem filléres mulatság egy ilyen prototípust a gondjainkba venni, még úgy sem, hogy WEC-futamon egyetlen métert sem gurult.
Hetekkel ezelőtt egy Corvette-en is túladtak
Néhány hete a Bring A Traileren szintén felbukkant egy korábbi Le Mans-i autó: egy 2014-es Corvette C7.R. LS7-es típusú, 5,5 literes és V8-as motort helyeztek bele, ami 6100-as fordulatszám mellett 575 lóerős teljesítményre képes.
Ezzel viszont aktívan versenyeztek: daytonai bemutatkozásakor ugyan nem ért célba, a Le Mans-i 24 órán azonban kategóriája negyedik helyén végzett az Oliver Gavin, Tommy Milner, Richard Westbrook trióval – a legtöbb esetben viszont Antonio García és Jan Magnussen kettőse ült a volánnál. A Pratt & Miller Racing által épített C7.R kategóriagyőztes is volt a következő évi daytonai 24 óráson, de több tengerentúli versenyen is jeleskedett.
34 licit érkezett be az orrmotoros Corvette-re, végül 850 ezer dollárt fizettek érte, ami forintosítva több mint 260 milliót jelent.
