Az űreszközt az Európai Űrügynökség (ESA) döntése nyomán az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont Űrkutatási Laboratóriumában fejlesztették a Külgazdasági és Külügyminisztérium pénzügyi támogatásával.
Az űrállomás belső sugárzásmérő rendszere (IDA) az űrállomás lakó- és logisztikai moduljában (HALO) fogja mérni az űrállomás falán átjutó és abban keletkező ionizáló sugárzás dózisát és jellemzőit az idő függvényében. Az űrhajósok átlagosan évente 250-szer akkora sugárterhelésnek lesznek kitéve az űrállomás fedélzetén, mint a Föld felszínén, ezért egészségük érdekében kiemelten fontos szerepet játszik a sugárdózismérés.
A Gateway külső platformján elhelyezkedő sugárzásmonitorozó rendszer (ERSA) mérési adatait is felhasználva lehetőség nyílik arra, hogy a kutatók megvizsgálják, mennyire nyújt hatékony védelmet az űrállomás fala az űrbéli sugárzásokkal szemben. Ezen kívül az ESA – meghívásos pályázat keretében – felkérte az Energiatudományi Kutatóközpontot arra is, hogy fejlessze ki az IDA központi egységét és készítse el annak prototípusát.
Ez lesz az az (interfész) egység, amelyen keresztül az IDA rendszerdetektorai az űrállomás tápellátó és kommunikációs rendszeréhez csatlakoznak. Az IDA központi egységének prototípusát, valamint a TRITEL dózismérő rendszert az EK által alapított űripari cég, a REMRED Kft. fogja legyártani.
A közlemény szerint a Gateway harmad-negyedakkora méretű lesz, mint a több mint húsz éve a Föld körül keringő Nemzetközi Űrállomás (ISS), és nem lesz állandóan lakott, azonban fontos szerepe lesz a Hold felszínére leszálló újabb emberes küldetésekben. A közel 40 tonnásra tervezett űrállomás a Holdhoz legközelebb 3000 kilométerre, a legtávolabb pedig 70 ezer kilométerre fog keringeni. A Hold körüli térségben gyűjtött tapasztalatokat a szakemberek a jövő Mars küldetéseiben kívánják hasznosítani.
