Milliós bírságot hoznak a magyar autósok külföldről

A rendőrség Facebook-oldalán néhány hete egy posztban egy olyan magyar autós történetét osztotta meg, aki Ausztriából kapott közlekedési bírságot, melyet végül a magyar rendőrök „továbbítottak” neki. A hatóság néhány tanáccsal is kiegészítette a sztorit.

Ugyan az elmúlt évben jóval kevesebben és kevesebbet jártunk külföldön, mint a koronavírus-járvány előtt, azért kíváncsiak voltunk, mennyire jellemző történet ez, az ORFK pedig készséggel válaszolt is a Vezess legtöbb kérdésére.

Mi köze a magyar rendőrségnek a külföldi bírsághoz?

Elsőként azt érdemes tisztázni, mi is történik az ilyen és ehhez hasonló esetekben!

Az Európai Uniónak nincs ugyan átfogó közösségi normája a szabálysértési jogra vonatkozóan, azonban a tagállamok között létezik a kölcsönös jogsegélynyújtás olyan cselekmények esetében, amelyek a megkereső, illetve a megkeresett állam nemzeti joga szerint is büntetendőnek minősülnek – olvasható a Police.hu-n. Hazánkban ez a szabálysértési jogsegélyről szóló 2007. évi XXXVI. törvény hatályba lépése óta működik.

A szabálysértési jogsegélynek két formája van: eljárási és végrehajtási jogsegély, az utóbbi teszi lehetővé a másik EU-s állam hatósága által magyar állampolgárral szemben kiszabott pénzbírságok végrehajtásának átvételét. Az átvételre központi hatóságként az Országos Rendőr-főkapitányságot jelölték ki.

Forrás: Police.hu

Az átvétel feltétele, hogy a végrehajtásra átvett pénzbírság meghaladja a 70 eurós összeget. A külföldi pénznemben kiszabott bírságot – és az eljárási költséget – forintban, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos középárfolyam alapján számítva kell végrehajtani.

2018. január 1-jétől az Európai Unió tagállamaitól érkező, pénzbírságot kiszabó jogerős határozat már akkor is végrehajtható, ha a határozat alapjául szolgáló cselekmény a magyar jogszabályok szerint közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegésnek minősül.

A bírság végrehajtását az ORFK akkor vállalja, ha a szabálysértés elkövetője azt önként nem fizeti meg és Magyarországon lakóhellyel, tartózkodási hellyel vagy vagyonnal, illetve jövedelemmel rendelkezik. A rendőrség a határozat végrehajtásának feltételeit hivatalból vizsgálja, de nincs lehetősége a külföldi hatóság által megállapított szabálysértés, azaz alapeljárás törvényességének vizsgálatára. Röviden: az átvett pénzbírságot és az eljárási költséget 30 napon belül be kell fizetni.

Illusztráció (Forrás: Getty Images)

Elévülhet a külföldi bírság

Fontos részlet, hogy amennyiben a külföldi határozat jogerőre emelkedése óta egy év eltelt, az ORFK a végrehajtás átvételére nem intézkedhet, ugyanakkor azokban az ügyekben, amelyekben a rendőrség a végrehajtás átvételéről határozott, a végrehajtás a külföldi határozat jogerőre emelkedését követően két évig foganatosítható.

A külföldi határozatban foglalt pénzösszeg végrehajtásának átvétele esetén az ORFK e határozatát az illetékes általános szabálysértési hatóságnak – az adott járási hivatal – továbbítja, konkrétan az intézkedik a pénzbírság adók módjára történő behajtását illetően.

A külföldi hatóság a megkeresésben a pénzbírság szabálysértési elzárásra való átváltoztatását is megengedheti. A járási hivatal az elkövető részére a pénzbírság és eljárási költség megfizetésére harminc napos határidőt biztosít, egyúttal tájékoztatja az elkövetőt a meg nem fizetett pénzbírság közérdekű munkával történő megváltásának a lehetőségéről.

Illusztráció (Forrás: Getty Images)

Mennyi az annyi, azaz honnan jött a legtöbb megkeresés?

A jogi háttér után nézzük a számokat, hiszen nagyon is érdekes, honnan és mennyi ilyen jellegű megkeresést kapott a rendőrség. Mivel a közismert – és továbbra is fennálló – körülmények miatt az elmúlt év nem reprezentatív, kértük az ORFK-t, hogy a világjárvány előtti két, még „normális” esztendő adatait is közöljék.

Az alábbi táblázatban a külföldön elkövetett szabálysértések, illetve közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések miatt kiszabott pénzbírságra vonatkozó megkeresések és végrehajtásra átvett ügyek számát láthatjuk az elmúlt három évből. A táblázatból az is kitűnik, hogy a bírságösszeg tekintetében visszaesést hozott a tavalyi év, hiszen míg korábban közel tízmillió Ft külföldi bírság ügyében járt el az ORFK, 2020-ban bő egyharmadával csökkent az összeg.

Az ORFK válaszában aláhúzta, hogy a fenti esetköröktől meg kell különböztetni a Bolgár Köztársaság, a Horvát Köztársaság, az Osztrák Köztársaság és Magyarország között létrejött, ún. Salzburgi Fórum Megállapodás hatálya alá eső jogsértések miatti végrehajtási eljárásokat.

A megállapodást kiszolgáló informatikai rendszer 2020. február 3. óta működik, ekkortól 2021. március 10-ig összesen 2681 megkeresés érkezett, – Ausztriából 2678, Horvátországból pedig 3 – eddig 1808 ügyet adtak át a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak, melyekből idáig 27 237 868 Ft (!) került végrehajtásra.

Ausztriában szabálytalankodunk a legtöbbet

Adja magát a kérdés, külföldön hol is szabálytalankodunk a legtöbbet, vagy legalábbis hol szabják ki a legtöbb bírságot a magyar illetőségű autósokra. Nos, a válasz nem meglepő, bár az arányok kicsit meghökkentőek: Ausztria toronymagasan vezeti a listát a jogsegélynyújtási megkeresések terén. Az alábbi táblázat az országok szerinti „top 5-öt” mutatja.

Három évre vetítve a behajtott bírságösszeg tekintetében is a sógorok vezetnek.

Az osztrákok az elzárást sem vetik meg

Ahogy feljebb említettük, a külföldi hatóság a megkeresésben a pénzbírság szabálysértési elzárásra való átváltoztatását is megengedheti, ezzel a lehetőséggel is leginkább nyugati szomszédunk él: Ausztria egyes tartományai gyakran, míg Hollandia néhány alkalommal kérte az elzárásra történő átváltoztatást. Bár az ORFK konkrét számokkal nem rendelkezik ezt illetően, tapasztalataik szerint azért az ilyen ügyek csekély számban végződtek tényleges elzárással.

Illusztráció (Forrás: Getty Images)

Csak az EU-ból jöhet végrehajtás

Az ORFK-t arról is megkérdeztük, tudják, nyilvántartják-e, hogy összesen mennyi magyar közlekedő szabálytalankodik külföldön, de erre vonatkozó adataik nincsenek.

Ugyan a Vezessnél úgy gondoljuk, hogy itthon, az Európai Unió tagállamaiban, valamint azokon kívül is mindenütt meg kell tartani a hatályos közlekedési szabályokat, tény, hogy a magyar rendőrség EU-n kívüli országokból nem vesz át végrehajtásra szabálysértés miatt kiszabott bírságot.

Ott sem voltam!

A cikk elején említett rendőrségi poszt szereplője azt állította, ő nem is járt Ausztriában – az ORFK azonban sem ott, sem a mi kérdésünkre nem tért ki arra, mi van, ha valóban „tévedés áldozata” a megbírságolt közlekedő, viszont készséggel igazított el minket a témában a Vezess partnere, a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító.

„Rendszeresen előforduló eset, hogy a Magyarországon regisztrált gépjárművel külföldön közlekedő magyar állampolgárokat a külföldi hatóság olyan közlekedési szabálysértés megvalósítása okán sújt közigazgatási bírsággal, amelyet valójában nem követtek el” – kezdte a D.A.S. jogásza, dr. Oláh Bence. „Gyakran lehet hallani ilyen esetekben, hogy az illető adott időpontban egyáltalán nem is tartózkodott a szóban forgó országban, mi több, esetleg sohasem járt ott, mégis neki kell viselni a megállapított bírságot.”

A jogi szakember szerint először is, ha már megtörtént a baj, nem szabad figyelmen kívül hagyni a külföldi hatóságtól kapott felszólítás(oka)t – melyben tájékoztatják a tulajdonost vagy az üzembentartót a megvalósított szabálysértésről és a kiszabott bírság összegéről –, hanem arra minden esetben a lehető legrövidebb idő alatt reagálni szükséges.

Illusztráció (Forrás: Getty Images)

Megjegyzendő, hogy ez bizonyos országokban nem pusztán ajánlás, hanem – még ha adatközlés szintjén is – kifejezetten kötelezettség. Ha befut az értesítés, érdemes egy rövid, tényszerű levélben az adott ország nyelvén vagy angolul tájékoztatni az eljáró hatóságot, hogy a szóban forgó szabálysértés vonatkozásában tévedés történt. Javasolt a levélben pontosan megjelölni, hogy adott időpontban a valóságban hol volt a gépjármű, egyáltalán milyen gyártmányú, típusú és színű gépjárműről van szó, érdemes csatolni a gépjármű forgalmi engedélyét, valamint – amennyiben rendelkezésre áll – a gépjármű rögzített GPS-adatait is.

Mindezek alapján az eljáró külföldi hatóság pontos adatokat tud összevetni a szabálysértésről készült fotókkal és az Európai Gépjármű és Vezetői Engedély Információs Rendszerben (EUCARIS) tárolt gépjárműadatokkal, a tulajdonos vagy üzembentartó személyes adataival (így többek között a lakó- és tartózkodási helyével) és a vezetői engedélyre vonatozó adatokkal.

Illusztráció (Forrás: Getty Images)

„Benézhetik” a rendszámot

Oláh Bence kiemelte, hogy bizonyos országokban – például a már sokat emlegetett Ausztriában – a szabálysértésekről készült fényképfelvételek csak az eljárás későbbi szakaszában tekinthetőek meg, azonban döntő jelentőséggel bírnak, mert gyakran előforduló probléma, hogy az eljáró hatóság magát a rendszámot hibásan azonosítja. Esetenként csak a betű-szám kombinációt veszik figyelembe, azonban a szintén a rendszámtáblán jelölt felségjelzést már nem, ami már önmagában is problémát okozhat, ugyanis Európában Magyarországon kívül négy másik ország alkalmaz még hat karakter hosszúságú, három betű, három szám felosztású sorozatrendszámot, méghozzá a magyarhoz hasonló betűtípust használva.

Az ORFK-hoz hasonlóan a D.A.S. jogásza is azt tudja javasolni, hogy amikor már a magyar rendőrség hajtja végre a kiszabott pénzbírságot, azt ki kell fizetni, hiszen akkorra a – tagállamonként eltérő hosszúságú – fellebbezési idő biztosan eltelt, további jogorvoslatra jellemzően nincs mód.

Ennek ellenére természetesen az elévülést követően is meg lehet kísérelni az eredeti bírságot kiszabó külföldi hatósággal a jogvita rendezését, azonban meglehetősen csekély az esélye, hogy ez sikerre vihető.

Egy betegség, amelyet nagyon nehéz felismerni

A változatos tünetek miatt nehezen azonosítható, de a…