A NAV közleménye szerint 60,38 dollár volt a Brent hordónkénti ára január 1. és március 15. között. Ez pedig magasabb a törvényben rögzített 50 dollárnál, ezért a benzin adója 120 forintra, a gázolajé pedig 110,35 forintra csökken. Jelenleg 125, illetve 120,35 forint a jövedéki adó literenként. Mivel a jövedéki adót is áfa terheli, így a benzin 6, a gázolaj 12 forinttal lesz olcsóbb csütörtöktől.
Az április elsejétől életbe lépő árváltozás után szinte azonos szintre kerül a két üzemanyag átlaga, ami a 95-ös benzin esetében 421 Ft/liter lesz, míg gázolajat átlagosan 422 Ft-ért tankolhatunk majd literenként.
Azt tudod, miből jön össze végül az ár, amit literenként kifizetsz a benzinkúton?
Ha például a 95-ös benzin ára 420 forint literenként, akkor a diagramon látható, ez miből tevődik össze.
Az üzemanyagok magas adótartama nem véletlen. A jövedéki adó ugyanis nagyon fontos eszköz az állam kezében, hogy visszafogja a károsnak tartott termékek fogyasztását. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy mesterségesen emelik meg az árat azért, hogy az emberek kevesebbet vásároljanak.
Erre azért is van szükség, mert sok esetben az alapárba nem épülnek be bizonyos rejtett költségek. Mint például a dohányzás esetében az esetleges későbbi kórházi kezeléshez kapcsolódó kiadások, vagy a benzinnél a környezeti terhelés – írja a G7 egy korábbi cikkében.
A jövedéki adónak akkor is ez a legfontosabb szerepe, ha a döntéshozók erről hajlamosak megfeledkezni, és csak fix költségvetési bevételként tekintenek az adónemre. Így viszont, ha az ár emelkedésével csökkentenék a közteher mértékét, akkor a jövedéki adó épp a lényegét veszítené el. Különösen igaz ez úgy, hogy a megterhelt termékek úgynevezett árrugalmassága az esetek nagy részében nem túl magas, azaz kisebb mértékben csökken irántuk a kereslet, mint amennyivel drágulnak. Így ugyanis hiába emelkednek az árak, a rejtett költségek nem csökkennek olyan mértékben.
