A Toyota cégcsoport informatikai részlege, a Toyota Systems különleges kísérletet indított útjára tavaly októberben: a cég mind a 2500 alkalmazottja szabadon használhatja a cég új digitális fizetőeszközét. Az alkalmazottak a kialakított infrastruktúrán keresztül olyan blokklánc alapú funkciókat hajthatnak végre, mint például a digitális fizetőeszköz alapú fizetési tranzakciók kezdeményezése, valamint fizetési feladatok automatizálása.
A szolgáltatás talán legfontosabb újdonsága, hogy a Toyota Systems alkalmazottai a béren kívüli juttatásaikat is digitális token formájában kapják meg, amit aztán egyéb kedvezményekre válthatnak. A digitális token nem cserélhető japán jenre, vagy más valutára, tehát a visszaélés kizárt.
A közelmúltban a Tesla indított útjára egy hasonló kezdeményezést: ők azonban az ügyfelek felé is nyitották a rendszert, azaz lehetővé tették a virtuális pénzen történő autóvásárlást. A témával más autógyártók is foglalkoznak: említést érdemel a BMW Korea által tervezett kísérleti token rendszer bevezetése, vagy a Renault blokklánc projektje, amellyel a járműalkatrészek megfelelőségi tanúsítványainak kiadását szeretnék felgyorsítani.
A blokklánc alapú fizetési megoldások óriási jövő elé néznek, a Forbes legutóbbi kutatása szerint 2040-re a világ fizetési szolgáltatásainak mintegy harminc százaléka már ilyen rendszerű lesz. A blokklánc alapú fizetés terjedését csak tovább gyorsította a pandémia, melynek hatásaként egyre többen használnak valamilyen elektronikus fizetési megoldást és egyre kisebb mértékű a készpénzhasználat a mindennapok során.
Ennek a fejlesztésnek a tapasztalatait felhasználva a Toyota megvizsgálja annak lehetőségét, hogy miként lehetne egy digitális token-rendszert integrálni a saját ökoszisztémájába nagyvállalati felhasználás során. A Toyota már 2020 márciusában nyitott a technológia felé: ekkor elindítottak egy blokklánc-laboratóriumot, melynek tapasztalatait a jelenlegi projektben is hasznosítják. Emellett a Toyota már 2016 óta tagja az R3 konzorciumnak, amelyet 75 vezető ipari és pénzügyi cég az új blokklánc-technológia integrálása és kihasználása érdekében alapított.
Az úgynevezett konzorcium rendszerű blokkláncokról azt kell tudni, hogy sokkal gyorsabban működnek, mint a nyilvános társaik, mert a cégek egymást elég jól ismerik, és a „bizalmi” modell miatt egyszerűsített algoritmusokat futtatnak egymás közt, így akár öt-hatszor annyi tranzakció is végrehajtható bennük egységnyi idő alatt, mint a nyílt rendszerekben.
