Itthon a legelterjedtebb fűtési megoldás a radiátoros fűtés, amelyet különböző méretű lapradiátorok falra szerelésével valósíthatunk meg. Egy laikus számára azonban nem biztos, hogy egyértlemű, hogy milyen radiátort is válasszon és hogyan állapítsa meg, hogy mekkora fűtőegységre lesz szüksége egy adott helyiségben, szobában. Ha te is ezen laikusok közé tartozol, és épp lecserélnéd a régi radiátoraidat valami újra, akkor ez a cikk sokat fog segíteni.
Mekkora radiátor kell?
Lapradiátort mindenképp a helyiség hőigényének megfelelően kell kiválasztani. A radiátornak alapvetően három dimenziója van, amit ilyenkor figyelembe kell venni: a magasság, a hosszúság és beépített lemezsorok száma.
Egy átlagos családi ház, átlagos szigeteléssel durván 35-40 watt/köbméternyi hőt igényel. Ha pedig ezzel tisztában vagyunk, a megfelelő radiátor kiválasztása szimpla matek. De azt mindenképpen tudnod kell, hogy az alábbiakban számolt értékek a minimum értékek lesznek. Inkább kalkuláld felül, mint alul, és ez a hőigény csakis akkor igaz, ha a lakásod/házad minimum átlagos szigetelésű. Ha alig szigetelt, akkor jóval magasabb hőigényre van szükség, ha pedig extrém módon szigetelt, akkor kevesebbre.
Jöjjön a matek:
Először is azt kell kiszámolni, hogy hány légköbméteres a szoba. A szoba alapterületét szorzod a belmagassággal. Tehát, ha a helyiség 4×3 méteres, akkor az 12 négyzetméter. Ezt kell megszorozni a például 2 méter 40 centis belmagassággal (12×2,4), amelynek az eredménye 28,8. De inkább kerekítsük 29-re. Ezt szorozzuk meg a légköbméterenkénti (átlag) 40 wattal, amely után 1152-t kaptunk. Ez azt jelenti, hogy egy 1200 wattos radiátor ebben a szobában ideális, és elég lesz. Az alábbi táblázatból – amely minden radiátorgyártó holnapján, például az Immergasén is megtalálható – ki lehet választani, hogy akkor pontosan mekkora méretű fűtőegységre van szükség:
A táblázat középső része a watt értékeket jelöli (a sárgával kiemelt megfelel a példában említett 1200 wattnak). A felső és a bal oldalt lefelé futó számok pedig a magasság és a hosszúság (milliméterben).
És ne felejtsetek el szétnézni alaposan az interneten, amikor radiátort kerestek, hiszen rengeteg forgalmazónál beleszaladhattok akciókba, kedvezményekbe. Például az Immergasnál is találtok akciós ajánlatokat.
Hol legyen a radiátor?
Érdemes a radiátorodat az ablak alá tenni. Egyrészt oda biztosan nem akarsz később bútorokat pakolni, másrészt akármennyire is jó az ablak szigetelése, egy kis levegő ott áramolni fog. A függöny is legalább 5-10 centivel a radiátor fölött érjen véget. Ha a szobába kettő radiátort szeretnél elhelyezni, az a legjobb, ha átellenes falakra szereled, egymással szemben, vagy átlóban. Fontos, hogy hagyj minden oldalról pár centit szabadon, a levegő megfelelő áramlása végett, és a nem ablaknál lévőt ne takard el bútorokkal, mert az útját állja a meleg levegőnek.
Mire kell figyelni egy radiátor bekötésénél?
Több kötési csonkkal választhatunk radiátort, vannak 4, 6 és akár 8 csonkosak is, attól függően, hogy alul, jobb oldalt, bal oldalt vagy éppen hol szeretnénk rácsatlakozni fűtési csövekkel a radiátorra. Érdemes már előre beépített szelepes radiátort választani, mert így a radiátor végében van a szelep és nem kell külön a csővezeték és a radiátor közé építeni a szelepet. A visszatérő ágba is nagyon fontos, hogy torlószelepeket szereljünk be. A visszatérő torlónak kettő funkciója van: az egyik a fűtési víz elzárása, a másik a tömegáram-szabályzás. Figyelni kell, hogy ne csak zárás és nyitás legyen a két funkciója, hanem a tömegáramlás-szabályzás is, ezt tűszelepes torlóval oldhatjuk meg.
A radiátorszelepek lehetnek kézi működtetésűek és termofejjel állítható szelepek is. A radiátorszeleppel ki tudjuk zárni a radiátorba bemenő vizet, a másik funkciója pedig az, hogy szabályozni tudjuk vele, milyen mennyiségű víz áramoljon a radiátorba; ha ezt csökkentjük, akkor kevesebb víz áramlik be és kevesebb lesz a hőmérséklete a radiátornak.
Fűtéskorszerűsítésre is használható az otthonfelújítási támogatás
A támogatás együttes igénylőként minden olyan cselekvőképes, nagykorú magyar állampolgárságú vagy 3 hónapot meghaladó magyar tartózkodási engedéllyel rendelkező család is igényelheti, akik azonos lakóhellyel rendelkező házastársak vagy bejegyzett élettársak. Továbbá a támogatás igénylésekor legalább egy 25. életévét be nem töltött gyermeket nevelnek vagy 12. magzati hetét betöltött gyermeket várnak.
A támogatást fel lehet használni víz-, csatorna-, elektromos-, gáz-közműszolgáltatás bevezetése, illetve belső hálózatának kiépítése vagy cseréje, fűtési rendszer kialakítása, korszerűsítése vagy elemeinek cseréje, ideértve a megújuló energiaforrások alkalmazását is. Szóval ebben benne van az is, ha a radiátorokat szeretnénk lecserélni.
A támogatás a felújítási költségek felét, maximum 3 millió forintig téríti vissza az állam utólagosan.
Milyen termofejet válasszak?
Durván 20 évvel ezelőtt még csak manuálisan tekergethető termosztátfejeket vásárolhattunk a radiátorunkra, amelynek segítségével egy ötös skálán tudtuk állítani, hogy milyen meleg legyen a radiátor. Manapság azonban már csak a képzeletünk és főleg a pénztárcánk szab határt annak, hogy milyen termofejet választunk. Van ugyanis manuális, digitális, automata, elektromos, wifis (amelyet akár távolról is kezelhetünk a telefonunk segítségével) és még érintőképernyős is, egy szóval okostermosztátok.
A lényeg minden esetben ugyanaz: feleslegesen ne fűtsünk túl egy olyan helyiséget, amelyben nem tartózkodunk. Például ha kétszintes a ház és az emeleten vannak a hálószobák, akkor éjszaka felesleges a földszinti szobákban olyan meleget csinálni, mint amilyen a hálókban van mondjuk.
Minden helyiségben legyen hőmérő
Nagyon fontos, hogy legyen egy hőmérő minden helyiségben. Így ellenőrizni tudjuk, hogy valóban annyi-e a hőmérséklet a szobában, amennyit a termofejjel beállítottunk. A hőmérőt ne a radiátor felé tegyünk, hanem vele szembe helyezzük el a falsíkra, a padlótól 80-100 cm magasságban.
