Kína minden téren felpörgeti a globális világhatalmi státusz felé irányuló törekvéseket, így természetesen az űrkutatásra is nagy figyelmet fordítanak. Az elmúlt években több milliárd dolláros összeget fektetett be abba, hogy az űrkutatás területén felzárkózzon az Egyesült Államokhoz, Oroszországhoz és Európához. 2019-ben nagy sikert ért el, amikor elsőként juttatott el egy űrszondát a Holdnak a Földtől távol eső oldalára.
Idén februárban pedig videofelvételeket küldött a Marsról a Tianven-1 kínai űrszonda. Májusban vagy júniusban landol a bolygón a szonda marsjárója, mely három hónapon át fog vizsgálódni a felszínén. A mintegy 200 kilogrammos jármű a Mars légkörét és talaját vizsgálja, képeket készít és hozzájárul a felszín feltérképezéséhez.
Mindemellett nagy dobásuk a saját, önálló űrbázis létrehozása.
Az állandó űrállomás létrehozásához a mostanival együtt 11 missziót kell teljesíteni, a jövő év végére pedig felküldik az állomásra az első háromtagú űrhajóscsoportot, amely immár hosszú ideig, hat hónapig fog ott-tartózkodni.
Éppen vasárnap jelentette be a kínai holdkutatási program egyik szakértője, hogy az ország a Csang’o-6 űrszondát 2024-ben akarja felbocsátani, hogy a Hold túlsó oldalán, a Déli-sark-Aitken-medencében gyűjtsön talajmintákat. A 2018 decemberében útnak indított Csang’o-4 volt az első űrszonda, amely puha landolást hajtott végre az Aitken-medence 180 kilométer széles Von Karman-kráterében. A Csang’o szondák fontos elemei a kínai űrkutatási programnak. Ebben egy olyan szonda is szerepel, amely egy robotrover leszállását készíti elő a Marson.
