Hazánkban január elsején indult el a közúti árufuvarozók kötelező, előzetes engedély-ellenőrzési rendszere, a BiReg. Ennek elődleges célja, hogy megakadályozza a nemzetközi engedélyekkel – úgynevezett bilaterális, illetve CEMT-engedéllyel – kapcsolatos visszaéléseket. Az Európai Unió területén az EU-n kívüli országok fuvarozói ugyanis kizárólag ilyen – egy adott ország viszonylatában éves szinten korlátozott számú – engedély alapján vállalhatnak fuvarfeladatot. Az érvényben lévő jogszabály szerint ehhez nekik is regisztrálni kell magukat a rendszerben csakúgy, mint a le- és felrakó helyeknek.
A MLSZKSZ szerint indokolt egy ilyen rendszer használata, mivel az elmúlt években rendszeres volt a visszaélés az engedélyekkel. Arra is volt példa, hogy egy-egy engedélyt akár több tízszer is felhasználtak a külföldi fuvarosok, akik ezáltal a magyar fuvarozók elől vették el a munkát, és adót sem fizettek Magyarországon. Egyes becslések szerint a magyarországi fuvarok 40-50 százalékát vitték el ilyen módon az EU-n kívüli országok fuvarozói, évi több milliárd forintos piaci és költségvetési veszteséget okozva ezzel az államháztartásnak.
A társaság szerint ezért a BiReget szakmai szempontok figyelembevételével kell tovább fejleszteni. Jelenleg ugyanis kidolgozás alatt van a rendszer árukat fogadó és útjára indító, hazai le- és felrakóhelyek számára készülő része. Ezzel kapcsolatosan az MLSZKSZ azt kéri a döntéshozóktól, hogy módosítsák a le- és felrakóhelyek engedély-ellenőrzését előíró jogszabályt, mert nincs egyértelműen definiálva, hogy mi számít árukat fogadó és útjára indító helynek.
A szervezet arra figyelmeztet továbbá, hogy jelen pillanatban az sem tisztázott, hogy melyik hatóságot kell értesíteni, ha egy le- vagy felrakó hely problémás engedéllyel találkozik. Vagyis a bejelentők sokszor nem tudják, hogy a rendőrséghez, a NAV-hoz, vagy a közlekedési hatósághoz kell-e fordulniuk akkor, amikor szabálytalanságokkal találkoznak egy fuvarozó engedélyével kapcsolatban. Az MLSZKSZ azt is szorgalmazza, hogy a BiRegben az adatrögzítési folyamat ne legyen több idő 1-2 percnél. Ennek érdekében javasolják a QR-kódos azonosítási lehetőséget is, illetve azt, hogy az engedély és a nyerges vontató rendszámának lefényképezése elegendő legyen az azonosításhoz.
Fontosnak tartják továbbá, hogy le- és felrakodóhely időben, legalább 5 percen belül kapjon visszajelzést az engedély ellenőrzésének eredményéről. Így időben értesülnének arról, ha problémák vannak az adott kamionos fuvarengedélyével. Azt is kérik továbbá, hogy az engedélyek ellenőrzési jogköre alapvetően a hatósági szerveknél, így vagy a rendőrségnél, a NAV-nál, vagy a közlekedési hatóságnál legyen. És a le- és felrakóhelyek csak azért legyenek büntethetők, ha nem regisztrálnak a BiReg rendszerbe és nem működnek közre az adatrögzítési folyamatban.
Az MLSZKSZ arra kéri az Információs és Technológiai Minisztériumot, hogy a rendszer fejlesztéséről induljanak meg rendszeres szakmai konzultációk. Az új elemek beépítése után pedig legyen egy legalább 60 napos tesztidőszak, amelynek során minden érintett szereplő elsajátíthatja a rendszer megfelelő kezelését.
