Hivatalos bejelentés még nincs, de nagyon úgy tűnik, hogy 2022-ben új forgalmi rendszámot vezetnek be Magyarországon, 32 év után búcsúzik majd a már jól megszokott három betű, három számjegy kombináció.
A kifutó rendszám amolyan búcsúztatásként most összeszedtünk mindent, amit a témában tudni érdemes.
Rögtön (rend)számba vették az autókat
A 20. század hajnalán az első automobilokkal megjelent azok jelölése is, 1901-ben már rendeletben írták elő a gépkocsik műszaki vizsgáztatását és azonosítóval való ellátását, 1906-ra pedig már 351 rendszámnál jártak.
1910 tavaszán a belügyminisztérium rendeletben új szisztémát vezetett be: az ország területét 15 járműkerületre osztották, a kerületek külön betűjelzést kaptak, egy betűhöz három szám kapcsolódott. Budapest kivételt jelentett, az ottani rendszámok betű helyett római számmal kezdődtek.
A második világháború alatt és az azt követő években eluralkodott a káosz a rendszámokat illetően, miután az államtól nem kaptak, egyesek saját gyártmányú darabokat szereltek fel az autóikra. 1948-ban szabályozták újra a területet, új rendszámokat vezettek be, ahogy újra rendelkeztek a kötelező műszaki vizsgáztatásról is.
1958-tól élt ez a formátum, amire sokan emlékezhetünk még
1958-ban újabb, ezúttal igen hosszú ideig ható reform következett: akkor vezették be ugyanis a két betű plusz kétszer két számos rendszámtáblákat, amelyek aztán egészen a rendszerváltásig forgalomban maradtak.
A szocializmusban használt rendszámok alapesetben lapos téglalap alakúak voltak, a betűket és számok között rövid kötőjelek álltak, a fekete karakterek fehér alapon szerepeltek, de voltak más színkombinációk is: az állami szolgáltatók, vállaltok, a taxik fordított, fekete alapon fehér karaktereket tartalmazó rendszámokat használtak, a külföldi diplomaták autóin kék alapon fehérrel állt DT betűpáros és a számok, a diplomáciai testületek nem diplomataautói fehér alapon vörös karaktereket tartalmaztak, de ugyanilyen szín-összeállítású volt az E-vel jelölt ideglenes, a PRÓBA feliratú próbarendszám, valamint a vámkezelés alatt álló gépkocsikra szerelt azonosító is.
A szovjet főtitkár Leonyid Brezsnyev budapesti látogatáson, mellette Kádár János – az autón az állami vezetőknek járó A-s rendszám (Forrás: Getty images)
A DT-n kívül több egyéb betűkombinációt is „foglalt” volt, az állam felső vezetőinek az A és AA járt, az egyéb állami, tanácsi szervek gépjárművein pedig a tovább A-s kombinációk álltak. A rendőrség és a határőrség rendszámai RA, RB, RF, RK, a honvédség, pontosabban a Magyar Néphadsereg a H-val kezdődő kombinációkat kapta, a tűzoltóság autóin pedig a TA, TL, TO, TU, később az F-fel kezdődő jelzések szerepeltek.
Rendszámváltás
Ahogy már említettük, a rendszerváltással a rendszámok is lecserélődtek, 1990 augusztusától kezdték kiadni a ma is használt, három betűből és három számból álló széria első darabjait, a legelső új rendszám az AAB-001 volt.
A több méretben és alakban – A, azaz normál méret, 520 x 110 mm, C, azaz a „négyzetesebb”, kétsoros normál méret, 280 x 200 mm, a B, azaz kétsoros kis méret 240 x x140 mm, leginkább motorkerékárokra) – kiadott rendszámtáblák alapesetben fehér alapon fekete, domborított – 77 mm-es betű- és 1,8 mm-es domborítási magasságú – karaktereket tartalmaznak, kezdetben baloldalt a magyar zászlóval és az országot jelző H betűvel, majd a 2004-es európai uniós csatlakozást követően ugyanott kék alapon felül az Unió csillagkoszorújával, alatta a fehér H-val. (Ami a rendszámtáblán látható országjelzést illeti, a Bécsi Közúti Közlekedési Egyezményt aláíró EU-s országok azt önmagában is elfogadják, nem szükséges külön H-s matrica.)
A rendszámtábla anyaga fényvisszaverő fóliával bevont alumíniumlemez. Az alkalmazott fényvisszaverő fóliát az MSZ 9620/8 szabvány írja le. Az ellenőrzött minőséget a gyártó köteles minden rendszámtábla hátlapjába beütött jelzéssel tanúsítani, amely tartalmazza a rendszámtábla forgalmazójának nevét, gyártójának nevét és címét, valamint a gyártásra és az alapanyagra vonatkozó egyéb adatokat.
Betűk, színek – mind jelent valamit
Ahogy a korábbi rendszerben, természetesen ma is vannak az általános fehér-feketétől eltérő rendszámok. Sárga alapon fekete karaktereket a bérfuvarozók járművein, tehát teherautókon, taxikon láthatunk.
A hibridek, elektromos autók terjedésével zöld rendszámból – zöld alapon fekete karakterek – is egyre több akad: a teljesen elektromos, tisztán elektromos hajtással a plug-in hibridként legalább 25, hatótávnövelős hibridként legalább 50 km megtételére képes autóknak járó rendszámtáblák előnyöket is biztosítanak: esetükben nincs regisztrációs adó, átírási illeték vagy gépjárműadó, cégautóadó, mentesülnek a védett övezetek behajtási, valamint számtalan településen a parkolási díj megfizetése alól.
Szürke alapon fehér karakterekkel kaphatjuk meg és szerelhetjük fel a gépjármű hátuljára/vonóhorgára rögzíthető kerékpárszállítókra való, hangsúlyozottan harmadik, a „fehérekkel” egyező és csak azokkal használható rendszámot. A szürke rendszám használata nem kötelező, de ha igényeltük, a gépkocsi következő műszaki vizsgájára már magunkkal kell vinnünk (a szállítóeszközzel együtt)!
Nem meglepetés, hogy a diplomáciai testületek hivatalos járművei ma is kék alapon fehér karaktereket tartalmazó rendszámokkal futnak, 2017-ig a DT betűkombináció plusz kétszer két szám szerepelt rajtuk, azóta CD és kétszer három szám kerül rájuk, a számok az országra is utalnak. 2017-ig a diplomáciai mentességet nem élvező konzuli testületi autókra fehér alapon piros karakterek kerültek CK betűkóddal és kétszer két számmal.
Szintén fehér alapon piros, de hagyományos három betűs, három számos a lassú járművek rendszámtáblája – Y-nal kezdődnek –, fontos, hogy ezek „nemzeti” rendszámok, azaz ma is a piros-fehér-zöld zászló és a H betű szerepel rajtuk, fehér alapon. Érdekes darabjai a magyar rendszámuniverzumnak a mezőgazdasági gépek rendszámai: ezeken fehér alapon zölddel szerepelnek a karakterek, összesen hét darab: egy M betű, majd hat szám. Szintén nemzeti rendszám. Ilyeneket ma már nem adnak ki.
A színek mellett a betűknek is van jelentősége. Már említettük a diplomata-, a lassújármű- és a mezőgazdasági rendszámokat, de folytathatjuk azzal, hogy a sárga rendszámok a taxik esetén mindig E-vel, a tehergépjárműveknél F-fel kezdődnek, a motorkerékpároké az U, az utánfutókra W-től X-ig adnak ki ilyeneket.
OT-s rendszám
Közismert a minősített veterán járművek OT-s – plusz kétszer két számos – rendszáma, idén év elejéig ehhez hasonló volt a versenyautók SP-s rendszáma is, ma már szintén nem adják ki.
A rendőrség járművein gyakran, de nem mindig R-rel kezdődő – két betű plusz kétszer két szám – rendszámokat láthatunk, az RR a büntetés-végrehajtás és a NAV sajátja. A Magyar Honvédség és az Országos Mentőszolgálat is saját tartománnyal rendelkezik – szintén két betű, négy szám kiosztással, az előbbieknél mindig H az első betű, az utóbbiaknál az MA betűkombinációval indul a karaktersor.
2021. január 1-től egységesítették az ideiglenes rendszámokat. A korábbi E, M, SP, P és Z-s táblák helyét egységesen I-vel kezdődő elem vette át, és megszűntek a behozatali vámeljárás alá vont járműre kiadott V betűjelű rendszámok, valamint a lassú járművek speciális, fehér alapon Y kezdő betűjelű rendszámai is.
Különcöknek külön rendszám
Aki szeretne egy kicsit kitűnni a tömegből, egyéni vagy egyedi rendszámot is választhat: az előbbi a hagyományosra hasonlító, három betű, három szám elosztású, de – ha elérhető – egyéni igény alapján választott betűkből és karakterekből álló rendszám, utóbbi viszont már jóval feltűnőbb 4+2 vagy 5+1-es elosztású.
Az ilyen rendszámok kiadásának – az elérhetőségen túl – feltétele, hogy a megjelenő „szöveg” és számok tartalma ne ütközzön a közrendbe, közerkölcsbe vagy jogszabályba. Igaz, volt már olyan, hogy átcsúszott a hivatalon egy-két érdekesség, például „QRVA-11”, de ezt és más hasonlókat is vontak vissza utólag.
Az egyéni és az egyedik rendszámoknál a karakterelosztás mellett jelentős különbség még az ár: egyéni rendszámtáblák legyártatása, kiadása és engedélyeztetése 2009 óta 112 450, az egyedieké viszont jóval borsosabb 435 000 Ft.
A Belügyminisztériumtól április 28-ánkapott tájékoztatás szerint 1990-től a válaszadás időpontjáig 34 015 darab egyéni és 11 544 darab egyedi rendszámot adtak ki.
17,5 millió lehetőség
A három betűből és három számból összeálló rendszám összesen 17 576 000 (26³ x 1000) kombinációt biztosít, ám ennyit nem használtunk és nem is fogunk felhasználni. A már említett speciális rendszámok mellett már lassan 30 éve nem adnak ki I-re, O-ra, valamint Q-ra végződő betűkombinációkat, ezek ugyanis összekeverhetők a számokkal, ráadásul Q-t a sorozatban kiadott rendszámokban sehol sem használnak, mert könnyen O-nak nézhető – elsősorban a traffipaxkamerák által. A kamerák „bizonytalansága” miatt ugrották át teljesen az O kezdőbetűs szériát is, az ugyanis a nullával keverhető, más kérdés, hogy számmal nem kezdődnek a rendszámok…
Ilyen ütemben jöttek a kezdőbetűk az 1990-es bevezetés óta, ábécésorrendben, de érthető okokból időbeli átfedésekkel:
A: 1990–1992
B: C: 1991–1992
D: 1992–1995
E: 1993–1995
F: 1995–1996
G: 1996–1999
H: 1999–2002
I: 2001–2003
J: 2003–2005
K: 2005–2007
L: 2007–2012
M: 2011–2015
N: 2015–2016
P: 2016–2018
R: 2018–2020
S: 2020-tól
Azzal hogy tavaly eljutottunk az S-ig, a jelenlegi ütem mellett nagyjából 2025-re fogyna el a maradék ( T-s, V-s és Z-s kezdőbetűjű) kombináció, ám ha 2022-ben tényleg érkezik az új rendszám, ezzel már nem kell törődnünk, sőt, jó ideig nem fáj majd a fejünk a rendszámok miatt, hiszen a kétszer két betű és három szám sokkal több lehetőséget nyújt: az I-k, O-k, Q-k problémájától, valamint a speciális célú, korlátozott kiosztásoktól most eltekintve 26⁴ x 1000, azaz 456 millió kombináció adódik – jelenleg nagyjából 4 millió gépjármű van forgalomban Magyarországon.
