Hét hónapos űrutazás, három hónapos pályára állás és „kilenc perc terror” után szombaton sikeresen leszállt a Marsra a kínai Tienven-1 űrszonda fedélzetén egy marsjáróval – adta hírül szombaton a Kínai Nemzeti Űrügynökség (CNSA). A kilenc percnyi rettegés a NASA leírására utal, amikor a földi mérnököknek a rádiójelek késése miatt nincs lehetőségük a rover irányítására vagy felügyeletére.
„A tudományos kutatócsoport a Zhu Rong marsjáró által küldött telemetriai jel segítségével megerősítette, hogy május 15-én a Tianwen-1 leszállóegység sikeresen landolt az előre kiválasztott leszállóhelyen, a Mars déli részén található Utópia-síkságon” – közölte a CNSA. A marsi jármű a tűz és a háború kínai mitikus istenéről kapta a nevét.
Az öt tonnás, legénység nélküli űrhajót tavaly július 23-án indították útjára. Idén február közepén lépett a Mars gravitációs vonzáskörébe és állt bolygó körüli pályára, hogy feltérképezze a lehetséges leszállóhelyeket. A tervezett 2-3 hónapos keringést követően a rovert szállító kínai marsjárót hővédő pajzzsal védve 70 km magasan a felszín felett kellett leválnia az orbiterről, majd közel 5 km/másodperces sebességgel a felszín felé száguldott.
A CNSA egyik kutatója elmondta, hogy a korábbi sikeres Holdon való landolástól nagyon eltér a marsi megérkezés. „A Holdon való leszállás elsősorban a rakétahajtóművekre támaszkodik a lassításhoz, mivel a Holdnak nincs légköre, míg a Marsra való leszállás első szakaszában a Mars légkörét használják fékként.” A marsjáró még pár napig az űrszondán marad diagnosztikai tesztelés végett, csak utána gördül le egy rámpán a Mars felszínére és indul felfedező útjára.
Kína előtt csak az Egyesült Államoknak és a volt Szovjetuniónak sikerült sikeres puha leszállást végrehajtania a Földtől 319 millió kilométerre lévő vörös bolygón. A lágy landolás azt jelenti, hogy az űreszköz jelentős sérülések nélkül, finoman ér földet a bolygó felszínén, ami általában bonyolult lassítási és irányítási eljárásokat igényel.
Ha a Zhu Rong sikerrel teljesíti küldetését, és a következő 90 napban információkat gyűjt és küld vissza a Mars felszínéről, Kína az Egyesült Államok után csak a második ország lenne, amely teljesíti ezt a feladatot. Bár a Szovjetunió 1971-ben sikeresen landoltatta Mars 3 marsjáróját, az hamarosan leállította a jelek küldését.
