Sokan úgy gondolják, hogy a Forma-1-ben dolgozók munkája álomszerű: a világ leggyorsabb autói körül sürgölődhetnek, akár pilótaként, akár szerelőként vagy mérnökként. Arról azonban elfeledkeznek, mennyi kötöttséggel is jár ez a feladat: az év nagy részét az otthonuktól távol töltik, folyamatosan úton vannak, pihenésre pedig alig van idejük.
Tavaly Lando Norris, a McLaren versenyzője vallott arról, mennyire megterhelő volt ez számára mentálisan. A brit élete első szezonjában látszólag vidám és boldog volt, azonnal a bokszutca egyik legszórakoztatóbb figurájává vált, de belül szorongással és idegeskedéssel kellett megbirkóznia.
Hasonló dolgokról mesélt a Mercedes csapatfőnöke, Toto Wolff is. Az osztrák szakember állítása szerint nála a mélypont a koronavírus miatt jött el: amikor 2020-ban 24 hétvége alatt 17 futamot teljesített a mezőny, az őt annyira kikészítette, hogy komolyan elgondolkozott azon, szeretne-e a Forma-1-ben maradni.
„Jött a Covid, és nemigen tudtam, hogy a sportban akarok-e maradni, vagy visszatérjek-e a pénzügyi szektorba. Hónapokig nem találtam erre a kérdésre a választ, és ilyenkor az ember nincs a legjobb formájában” – mondta Wolff.
A csapatfőnök hálás a munkatársainak, akik segítettek neki a nehéz helyzetben. Kiemelte James Allison technikai igazgató szerepét is: a britnek 2016-ban elhunyt a felesége, így ő is keresztülment már élete során egy nagyon nehéz időszakon. „Azt mondta: ha nem érzed magad jól, rendben van, tartjuk a frontot. Ezt megnyugtatónak találtam, és megmutatta, hogy mindannyian nagyon erős részei vagyunk ennek a szervezetnek, és ha valakinek kell egy kis idő, valaki más tartani fogja a frontot” – mesélte Wolff.
