A brit Tim Berners-Lee által írt forráskód mellett az NFT egy animációt, a brit informatikus egy levelét és az eredeti fájlokhoz kötődő teljes kód digitális plakátját tartalmazza. A fájlok 9555 sornyi kódot, köztük a Berners-Lee által kifejlesztett nyelvekre és protokollokra – HTML, HTTP, URL-k – vonatkozó információkat tartalmaznak.
A június 30-ig tartó, This Changed Everything elnevezésű online aukción 1000 dollár (290 ezer forint) lesz a tétel kikiáltási ára.
Berners-Lee a genfi székhelyű európai részecskefizikai kutatóintézet (CERN) munkatársaként 1989 márciusában előterjesztést adott be főnökének, Mike Sendallnak az általa World Wide Webnek nevezett információkezelési rendszerről, amely a hipertext és az internet összeházasításával jön létre és lehetővé teszi a globális információmegosztást. Sendall a tanulmánytervre a „Vague, but exciting” (Bizonytalan, de izgalmas) megjegyzést írta és hagyta a kutatót, hogy az intézetben folytatott fő munkája mellett tovább dolgozzon a projektjén.
1990-ben a fejlesztéshez csatlakozott Robert Cailliau francia kutató is, akivel létrehozták az első webböngészőt és webszervert. A világ első website-ja 1991. augusztus 6-án, a http://info.cern.ch címen vált elérhetővé. Az oldal tartalmazta a világháló koncepciójával, a böngészők használatával és a webszerver létrehozásával kapcsolatos információkat.
A nem helyettesíthető tokenek piacának népszerűsége 2021 februárjában és márciusában szinte felrobbant. Minden NFT-nek van saját blockchain alapú digitális „pecsétje”, amely az eredetiségét és tulajdonosát igazolja.
Március közepén csaknem 70 millió dollárért kelt el egy digitális műalkotás a Christie’s árverésén, amelyen az aukciósház először adott el egy fizikai mivoltában nem létező műtárgyat.
