A rendőrség a hét elején figyelmeztetett, hogy újra itt az évnek az a szakasza, amikor megnő a vadbelesetek esélye, hiszen míg tavasszal a vadak aktivitása azért növekszik, mert olyankor hagyják el téli menedékhelyeiket, és élelmet keresve távolabb merészkedhetnek a megszokott területüktől, augusztustól novemberig előbb az őzek, majd a szarvasok párzási időszaka zajlik.
Az autósok szempontjából különösen veszélyes szarvasok ún. bőgése időjárási és földrajzi viszonyoktól függően először az ország nyugati részein kezdődik – Somogy, Zala, Vas és Győr-Moson-Sopron megyében indul –, majd észak, észak-keleti irányba haladva a zempléni tájegységek gímszarvasai zárják a sort.
A bikák bőgési időszakában az állatok jóval aktívabbak, veszélyérzetük csökken, „se látnak, se hallanak”, ezért könnyen szaladhatnak ki az úttestre. A szarvasok mozgása szeles időszakban általában alábbhagy, de alkonyat idején, valamint hidegre forduló időjárás esetén mozgékonyabbak.
Az Országos Vadgazdálkodási Adattár legfrissebb, 2019-es adatai alapján ennyi vadgázolás történt hazánk útjain (vad-jármű ütközés)
| Állat | Elpusztult példány |
| Őz | 5142 |
| Mezei nyúl | 4757 |
| Fácán | 4416 |
| Gímszarvas | 821 |
| Vaddisznó | 627 |
| Dámszarvas | 132 |
Ne kockáztassunk, rossz vége lehet
Már egy nyúl, róka – vagy akár kutya – is kárt tehet az autóban, a nagyobb testű őzek, de főleg a magas testfelépítésű, 50, de akár 300 kg-os állatokkal való ütközéskor pedig nem pusztán a vad és a jármű, hanem az utóbbiban ülők is megsérülhetnek, akár igen súlyosan is.
Lakott területen kívüli utakon vadállatokkal elvileg bárhol és bármikor találkozhatunk, de különösen számítani kell rájuk, ahol “Vadállatok” veszélyt jelző táblát helyeztek el. Ezeket a táblákat – melyekhez a KRESZ a sebesség csökkentését, a követési távolság növelését rendeli – ott helyezik el, ahol a vadak megjelenésének az átlagosnál is nagyobb a valószínűsége. (A tábla meglétének lejjebb még lesz jelentősége.)
Akár van jelzés, akár nincs, fás, erdős úton mindenképp szükséges a fokozott figyelem és visszafogottabb tempó, az óvatosság, amibe beletartozik, hogy ne csak az útestet, hanem annak környezetét is figyeljük, folyamatosan pásztázzuk, különösen sötétedés után. Ha pedig meglátunk egy őzet, szarvast átfutni, vagy akár csak az út mellett, nem kérdés, hogy lassítani kell, mert viselkedésük kiszámíthatatlan, ráadásul általában csapatban járnak, jöhet több is.
Ahogy feljebb írtuk, a fényszóró megdermesztheti az állatot, az elriasztásra a villogtatás nem alkalmas, a hangjelzés, azaz a duda viszont már beválthat, jó eséllyel menekülésre késztetheti a vadat.
Forrás: Police.hu
Figyeltem, mégis elütöttem a szarvast
Természetesen az elővigyázatosság sem jelent 100 százalékos biztonságot, utunkba ugorhat egy őz, szarvas úgy is, hogy már nincs időnk reagálni.
Ha szerencsénk van, csak az állat és az autó sérül – igaz, országúti tempónál, mázsás állatnál a totálkár is teljesen reális lehetőség –, rosszabb esetben mi magunk és az utasaink is.
Személyi sérülés esetén természetesen az első a sérült állapotától függő segítség nyújtása, majd utána a továbbiak. A vadgázolás után mindig azonnal hívjuk a rendőrséget, az állathoz viszont semmiképp se nyúljunk, ne próbáljuk elmozdítani, mert ha még él, komoly sérüléseket is okozhat, ráadásul a saját – fotós – dokumentálást és a hivatalos helyszínelést is nehezíti, ellehetetleníti, ha megbolygatjuk a baleseti helyszínt.
Ha az autó és mi magunk is – viszonylagos – épségben megúsztuk a gázolást, a vad pedig kétséget kizáróan elpusztult, akkor sem szabad elvinni, hogy aztán eladjuk vagy otthon egy jó pörköltet főzzük, az állat ugyanis a helyi vadgazdálkodó, vadásztársaság tulajdonának számít, milliós értéket képviselhet, elvitele lopásnak minősül.
Illusztráció (Forrás: Getty Images)
Elüssem vagy ne üssem?
Ugyan ösztönösen, a cikkben leírtak alapján pedig racionálisan is jó megoldásnak tűnhet a jármű elé ugró vadállat kikerülése, ne tegyük ezt! A kormány elrántása, a hirtelen irányváltoztatás komolyabb veszélyeket rejt magában, mint az állat elütése – egy szemből érkező gépjárművel, vagy épp az út melletti fával való találkozás ugyanis sokkal súlyosabb következményekkel járhat.
Ki a felelős, ha vadat gázoltam?
Nehéz kérdés, ugyanakkor már csak azért is érdemes mindig nagyon óvatosnak lenni, mert ha az érintett útszakaszon kint van a „Vadállatok” tábla – márpedig ezeket előszeretettel helyezik ki, ha minimálisan is indokolható –, az autósnak igen nehéz lesz a helyzete, ha a helyszínelés során nem állapítható meg kétséget kizáróan, hogy a megfelelő körültekintéssel haladt – ha ez nincs meg, biztosan nem fizet a kárért a vadásztársaság, sőt, a vad elpusztulása miatt még ők kérhetnek, akár több millió forintos kártérítést.
Kicsit más a helyzet, ha nincs kint figyelmeztető tábla, a szerencsétlenül járt autós felvetheti a vadásztársaság felelősségét, ám kártérítésre ilyenkor is kicsi az esély, inkább csak akkor, ha az adott időpontban vadászati tevékenység folyt, amit nem biztosítottak kellően, ennek bizonyítása viszont nem egyszerű.
A vadásztársaság minden bizonnyal nem fogja önként és dalolva elismerni a felelősségét, azt az autós kénytelen lesz bíróságon bizonyítani – igaz, a vadban esett kár miatt a társaság kilátásba helyezheti a saját kártérítési per indítását, így gyakran peren kívüli megegyezéssel zárul az ügy, míg a bíróság végül arra is juthat, hogy veszélyes üzemek találkozásáról volt szó, így mindenki a saját kárát viseli.
A közútkezelő felelőssége is felmerülhet, autópályán, autóúton ugyanis kerítéssel, az út menti növényzet megfelelő gondozásával biztosítaniuk kell, hogy ne juthassanak vadak az úttestre. Ilyen esetekben gyakorlatilag biztos a kártérítés.
Ne bízzunk a vadriasztóban!
Az autós kiegészítők piacán hosszú ideje számos olyan termék érhető el, melyekről a forgalmazó azt ígéri, ilyen-olyan módon megakadályozhatják a vadgázolást, elriaszthatják az esetleg elénk tévedő állatokat. Ne bízzunk ezekben, hatékonyságuk nem bizonyított, pusztán hamis biztonságérzetet adnak, ami nagyobb bajhoz vezethet. A témát ebben a cikkünkben jártuk körül korábban.
A kötelező nem segít
Mivel a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás csak a közúti forgalomban részt vevő járművekre terjed ki, a vadgázolás természetesen nem tartozik a körébe, az állatnak nincs kgfb-je.
Ugyanakkor gyakorlatilag minden piaci szereplő kínál kiegészítő biztosítást vadkárra – általában a táblázott szakaszokon történt esetekre is –, ez segíthet ilyen esetben, a másik lehetőség a saját járműben keletkezett töréskárokat fedező teljes körű casco, igaz, a KRESZ megszegése miatt történt esetben erre sem érdemes számítani, ahogy az esetleges személyi sérüléseket és a vad elpusztulásával járó kárt ez sem fedezi.
Fontos megjegyezni, hogy a vadgázolásos eseteknél a káreseményt 2 munkanapon belül kell bejelenteni, de a vad által okozott kárt a vadgazdálkodást folytató szervnél is be kell jelenteni, és az erről szóló jegyzőkönyvet a biztosítónak a kárbejelentéskor be kell mutatni. Tehát vadkár esetén a vadásztársaság nyilatkozata az adott káreseményről (vaddal történő ütközés esetén) is szükséges a kárrendezéshez. A kék-sárga kárbejelentő kitöltésekor az “A” járműhöz kerülnek a vadásztársaság adatai, “B” járműhöz pedig a kárt szenvedett, azaz a saját autó adatai.
Az „A jármű” lesz a vadállat gazdája
„Mindennapos dolog, hogy az emberek vezetés közben lebecsülik a veszélyt. Pedig a baleseti statisztikákból látszik, hogy a személyi sérüléses balesetek döntő hányadát ilyen helyzetek okozzák, de ennél jóval több a pusztán anyagi kárral járó kisebb-nagyobb baleset, mint például a vadállatokkal való ütközés. A figyelmünket elvonó tevékenységek miatt elég lehet egy pillanat, hogy akár egy vaddisznóval ütközzünk. Biztosítónk egy év alatt (2020) közel 1400 olyan esetet regisztrált, ahol állattal való ütközés (casco és kgfb-kiegészítő) okozott kárt az autóban, ami összesen több mint 700 millió forintos kifizetést jelentett a társaságnál” – magyarázta a Vezessnek a Generali kommunikációs vezetője, Földi-Tamás Ildikó.
Kedves Olvasónk, volt már vadgázolásos eseted? Ha igen, kommentben oszd meg velünk és a többiekkel tapasztalataidat!
