A Volvo XC90 első generációja valódi globális modell: 2002-ben mutatkozott be és frissítésekkel egészen 2016-ig húzta a modellpalettán, előfordult szinte minden kontinensen. Európában a legelterjedtebb a D5-ös jelzésű, öthengeres turbódízel változat volt, de akadt szintén öthengeres benzines, keresztben álló sorhatos és V8-as motor is a kínálatban. Utóbbit inkább az amerikai piacra szánták, bár a 4,4 literes, 60 fokos hengerszögű nyolchengeres benzinmotor egész más világot képviselt, mint az Egyesült Államok hasonló motorjai.
Ez egy finom japán technika volt a Yamaha által gyártva, 315 lóerővel és 440 Nm nyomatékkal. Hengerszöge a kompaktság érdekében 60 fok, a kialakuló rezgéseket kiegyensúlyozó tengely eliminálja. Az erőgép mindössze 190 kilós.
Ezzel 7,3 másodperc alatt repíti 100-as tempóra a bő 2 tonnás autót, de 2004-ben a márka észak-amerikai képviseleténél úgy gondolták, ennél több kell. A SEMA tuningkiállításra összeraktak egy igazi eszement darabot. A V8-asra raktak egy méretes kompresszort amerikai módra, és természetesen átírták a vezérlő programot, így elérve a 650 lóerős teljesítményt.
Ehhez a brutális erőhöz hozzáigazították a karosszériát is, a magas, buflák autót radikálisan leültették, markáns szélesítéseket és hatalmas felniket kapott. Hátul négy kipufogóvéggel, melyek előtt Magnaflow rendszer fut a motorig. 275 széles Pirelli P-Zero Assimetrico gumik feszülnek a 20-as felniken, mögöttük pedig elöl 8, hátul 4 dugattyús fékek találhatóak.
Innen 2021-ből nézve már a sima, gyári V8-assal szerelt Volvók is gyűjtői darabnak tűnnek. Lehet, hogy kényesek, és magas a fenntartásuk, de lassan már nem a hétköznapi ingázásra, külföldi üzleti utakra kell ezeket használni, hanem megbecsülni, és elővenni hétvégi krúzoláshoz.
