Nusret Gökçe, vagyis ahogy mindenki ismeri, Salt Bae története bizonyítja, hogy aki eltalálja a közösségi oldalak ízlését, az gazdagból hipergazdag, helyi híres emberből globális sztár lehet pár év alatt. Gökçe egy sikeres török étteremhálózatot vezet, ami már a híres sószóró videók előtt elkezdett terjeszkedni az arab világban. 

Egy angol étteremben 700 ezerbe fáj egy laza vacsora 1

Nyugatra viszont a közösségi oldalakon nagyon futó videóival tört be, és sorra nyíltak éttermei a világ nagyvárosaiban, az Egyesült Államokban, először Miamiban, aztán New Yorkban, az Egyesült Királyságban Londonban. 

A világ hírfogyasztóinak ingerküszöbét a teátrális sózás már nem üti át, így inkább az extravagáns fogások kerülnek előtérbe. Ő is bevetette az aranyborítást, aminek elég egyértelmű az üzenete: nálunk csak a világ legsikeresebb, leggazdagabb emberei bírnak jót zabálni. 

A Golden Tomahawk lényege, hogy a bélszínen egy jókora darab bordacsontot is rajta hagynak, az alapanyag pedig a legnemesebb wagyu-marha. Ezt a gerilla marketinget fejelik meg néha egy-egy kiszivárgott vacsoraszámlával. Nyilván ezrével esznek nála, felkerülhetne minden nap egy ilyen, mégis ritkaságszámba megy, hogy kikerülnek a pontos számok. 

 

Pedig van min hüledezni, a jól láthatóan lefotózott számla alapján egy „arany” hamburger 100 font, azaz kb. 41 ezer forint, a saláta 23 font, 9500 forint, két rák tempura potom 60 font, 25 ezer forint, a főtt kukorica meg balatoni árfolyamon is méregdrága, 4100 forintba kerül. Természetesen a legdrágább tétel a hús, a gigantikus méretű óriás steak 260 ezer forintba került. Így jött ki a 750 ezer forintos végösszeg, amiben jól láthatóan nem volt túl sok ital, így mondhatni, visszafogottan fogyasztottak ennél az asztalnál.