Az önvezetés, valamint a dízel utáni alternatív hajtásláncok megjelenésével idővel a városi buszok megjelenése is átalakulhat. A gyártóknál jobban talán senki sem látja a jövőt, hiszen ők azok, akik már dolgoznak azokon a járműveken, amelyek leválhatják a napjainkban ismert modelleket. A CNH Industrial, az Iveco Bus, valamint a Rubika dizájn iskola nemrég érdekes kezdeményezésben működött együtt. Olyan autóbuszokat kellett tervezni, amelyek újraértelmezik a közösségi közlekedést.
Az Urban Move Ability elnevezésű projekt azt a célt tűzte ki, hogy olyan tervek szülessenek meg, amelyek egyfelől megfelelnek a városban közlekedők igényeinek, másfelől pedig komfortosabbá és kényelmesebbé teszik a közlekedést. A dizájn program vezetését az Iveco S-Way formatervezője, Marco Armigliato, valamint Alexandre Verwilghen, az Iveco bus vezető dizájnere vállalta el. A diákoknak a tervek elkészítése előtt először részt kellett venniük egy „fejtágításon”, amelyen elmondták nekik, hol áll most a buszos iparág, milyen fejlesztések várhatók a jövőben, illetve, hogy milyen új elvárásoknak kell megfelelniük a jövő autóbuszainak.
Hogy ezeken az egyeztetéseken pontosan mi hangzott el, azt nyilván nem kötik az orrunkra, de annyi kivehető a tervekből, hogy a jövő autóbuszain nem lesz vezetőállás, vagyis várhatóan 5-szintű önvezetésre lesznek képesek. Szintén radikális változás állhat be a buszok belső terének kialakításában, mert a szokásos egyenszékek helyett fotelek alkalmazása, illetve szalonszerű elrendezés is elképzelhető lesz. Vagyis a luxus távolsági buszok után akár már egy városi járaton is olyan érzése lehet az embernek, mintha nem is egy buszban, hanem mondjuk egy bárban ücsörögne az utazás ideje alatt.
A projektben öt francia és indiai dizájn hallgató vett részt, akik kezdetben több koncepciót is megálmodhattak. Végül a szakemberek kiválasztottak egy tervet, amin a csapatnak tovább kellett dolgoznia. A végső koncepció látványterveit tette közzé a CNH Industrial, amely egy dupla peronos, külsőre meglehetősen impozánsnak tűnő autóbusz lett. Érdekesség, hogy bár előremutató tervről van szó, a peronos buszok egyáltalán nem voltak ismeretlenek Franciaországban. A Renault TN-sorozat rendkívül hosszú ideig, 1931 és 1971 között volt forgalomban Párizsban. Ezek a buszok arról voltak híresek, hogy a hátsó tengely mögött volt egy olyan nyitott peron, amire hátulról lehetett felszállni. A TN-sorozat utastere inkább hasonlított a vasúti kocsikéra, mint a ma ismert autóbuszokéra.
Hogy megvalósul-e a diákok által tervezett busz, ez még a jövő zenéje. Az viszont már most látszik, hogy a fiatalok egy kicsit másképpen tekintenek a jövő buszaira. Így talán a városi buszokon történő utazás inkább élmény, mintsem rutinszerű cselekvés lehet majd a jövőben.
