Az autóipari válság egyre inkább szélesedik. Még mindig nincs chip, melyeket az autókba kellene szerelni, de ezen túl is akadozik az ellátási lánc, ami pedig azt jelenti, hogy gyakorlatilag bármely alkatrész hiányozhat… és hiányzik. A Hyundaiok gyártása például azért szünetelt egy ideig, mert az ülésekbe való szivacs nem érkezett meg időre a gyárba. Az egyes szegmensekben, leginkább a kisautók piacán pedig még a kereslet sem talált magára, főleg azért, mert relatíve ott történt a legnagyobb áremelkedés.
Mert ha egy autó 5 és fél millió forint helyett 6 és félbe kerül, az jobban megviseli a vásárlókat, mintha 50 helyett 55 lesz. Vagy akár 60. Éppen ezért a sportautók piaca nem esett vissza, sőt, ahogy egyre többen befektetési céllal vesznek meg ilyen modelleket, nincs olyan többmilliós ritkaság sem (a többmilliós euróban értendő természetesen), melynek legyártani tervezett darabjait el ne kapkodnák, sokszor a bemutató előtt, ahogy ez a legfrissebb Sport Auto magazinban bemutatott legtöbb autóra érvényes.
Egyúttal a készlethiány sem fog ezeken a gyártókon. Maradva a chipeknél: mivel ezek a gyártók nagyobb árréssel dolgoznak a kommersz gyártókhoz képest, jobb ajánlattal érkeznek a beszállítókhoz, továbbá nem is gyártanak akkora példányban, így egyelőre felőlük nem hallani efféle panaszt. Érdekes kérdés azonban a szigorítások kérdése. Bár a benzines autók esetében teljesen kizárt, hogy teljesíteni tudnák a normákat, azért törekednek erre. A büntetést pedig simán beépítik az árba, melyet – ahogy írtuk az előbb – kevésbé éreznek meg a vásárlók.
A másik út, hogy elindulnak a teljesen elektromos hajtás irányba. Ennek a vezetési élmény szempontjából nagy előnye, hogy bődületes erőt és nyomatékot tudnak kisajtolni ezekből a motorokból. Itt van például a Pininfarina Battista (nyitóképen), melyről szintén részletesen olvashatnak a Sport Autóban: ebben a villanymotor 1904 lóerő teljesítményű és a csúcsnyomatéka 2300 newtonméter! Őrület! 2 másodperc alatt gyorsul 0-ról 100 km/h sebességre, a vége pedig 350 km/h. Ráadásul az akkumulátorokkal úgy játszottak, hogy a súlyeloszlás is kiváló legyen. Vagy itt van a Porsche – a jövő versenyzését is előre vetítő – tanulmánya, a Misson R Concept: 1100 lóerős. Egy dolog mégis hiányozhat: a hang! Persze erre is van megoldás, a Pininfarina például Giuseppe Verdi, a kiváló zeneszerző zsenialitását felhasználva alkotta meg a tökéletes hangot.
Az elektromosság használata kiegészítőként is egyre divatosabb a sportautók körében. A környezetvédelmi szempontokon túl bizony a menetteljesítményre is áldásos a hatása. Azért, hogy ne érhesse szó a ház elejét, kapott egy kis villanymotort például a Lamborghini Sián. Igazi vezetési és hangélményről azonban mégsem ez, hanem 6,5 literes V12-es szívómotor gondoskodik benne. Ráadásul a Sport Auto tesztjéből kiderül, hogy ez igazi, pompás hangorkán! „Páratlan élmény hallgatni, ahogy teljes terhelés mellett vadul bömböl az akár 9000 percenkénti fordulatra is felpörögni képes óriáshajtómű. Az alagút pedig csak felerősíti a hanghatást.” Egyelőre tehát még a klasszikus hangokat szeretőknek is van megoldás.
Ugyanerre az útra lép majd a Maserati is: a jövőre beígért Gran Turismóban a belső égésű mellett villanymotorokat is hasznosít majd. De addig itt a Ghibli, mellyel kapcsolatban a teszt írója megjegyzi, hogy továbbra is „délről fúj a Ghibli, ami ugyan nem új felismerés, de mindenképpen jó hírnek mondható. Hogy miért? Nos, azért, mert mint azt nyilván már Önök is hallották, a Maserati és az FCA-konszern egésze mostantól a Stellantis égisze alatt működik. Márpedig az ilyen mega-márkakonzorciumok esetében sosem lehet tudni, mit hogyan szerveznek át.” Szintén a tisztán benzines megoldásnál maradt a Donkervoort. Bár egy kis tuninggal tették még vadabbá a D8 GTO, búcsúzó típust a holland cégnél, kizárólag a 2,5 literes öthengeresre hagyatkoztak a meghajtásnál.
A Peugeot 508 csodásra sikerült csúcsmodelljénél (mostantól kriptonit színű PSE-monogram látható a legsportosabb Peugeot-modellek orrán) már zöldítettek, de nagyon ügyesen. „Nagyjából öt másodpercre van szüksége az autónak, hogy elérje a 100 km/h-t, és még onnan is szépen, egyenletesen gyorsul tovább egészen 250-ig.”
És a Ferrari is ezt az utat járja – nyilván a Forma–1-es szereplésük is erre „kötelezi”. Az SF 90 Assetto Fioranóban összesen három villanymotor és egy benzinmotor dolgozik. Kompromisszum? Dehogy! „A hangtalan elektromotoros siklástól a látványos versenypályás csapatásig (Qualifying) terjed az autó repertoárja” – írja a Sport Auto tesztelője.
A nyers erő tehát minden szinten képviselteti magát a legújabb, már a benzinkutakon, plázákban, szupermarketekben, újságosoknál kapható Sport Autóban! Elolvasható a legutóbbi AMG Mercedesek összehasonlítása, a két Toyota Supra-változat egymásnak eresztése, a BMW M2 utcai és versenygépének, valamint a nem túl meggyőző Audi RS5 Sportback alapos tesztje, bár ez utóbbihoz hozzáteszik: „ettől még igen meggyőző alakítást nyújt versenypályán”.
1968-ban történetének legkönnyebb versenyautóját készítette el a Porsche a 909-es hegyi spider képében. Közel ötven évvel később egy, a Boxster alapjára épített tanulmánnyal állított neki emléket. Motorsport-történelemmel átitatott helyszínen adott találkát egymásnak a két ritkaság. Ezt is gondosan megvizsgálták.
És szintén nagy kedvenc, melyben a Corvette Stingray-t viszik ki egy pályára európai kihívóival, a Porsche 911 Carrera S-sel és az Audi R8 V10 RWD-vel. Csak annyit spoilerezünk, hogy csak egy nyerhetett!
A többi – sok más autócsodával együtt – a legújabb Sport Autóban!