Néhány napja Brüsszelben jártunk, az idei Kenshiki fórumon. Ezeken a kis létszámú, autószalonszerű rendezvényeken a Toyota megdörzsöli a kristálygömbjét, majd odaenged minket is, hogy belenézhessünk, és legyen valami fogalmunk arról, mit tervez a márka az elkövetkezendő évekre.
2021-ben a sokféleségről szólt a rendezvény, láthattuk és beülhettünk többek között a vadi új Corolla Crossba, amiben már az ötödik generációs hibrid hajtás dolgozik, megnézhettük a Toyota első, tisztán elektromos modelljét, a bZ4X-et is, a tapasztalatokról pedig itt számoltunk be:
Viszont maradt még érdekesség bőven, hiszen a Toyota nem csak hibridben és elektromos autóban utazik, hanem a hidrogén hajtással is régóta foglalkoznak. Olyannyira, hogy a tüzelőanyag-cellás, kompakt, moduláris megoldásukból már a második generációt mutatták be, de attól sem riadnak vissza, ha belső égésű motorban kell elégetni a hidrogént, hogy a kipufogóból víz csörgedezzen. Megnéztük ezeket is.
Hidrogén
A Toyota elég régen, 1992-ben kezdett neki a hidrogén hajtással kapcsolatos kutatásoknak, és ma már a korábbi tüzelőanyag-cellás modulnál érezhetően könnyebb, és feleakkora méretű szerkezetből is kihozzák ugyanazt a teljesítményt.
Az első generációs hidrogéncella közel egy köbméteres volt
Míg a megjegyezhetetlen nevű TFCM1-60-1.1 még közel egy köbméteres kockában fért csak el, 290 kilogrammot nyomott, és 60 kW-os teljesítményre volt képes, addig a kétféle elrendezéssel is készülő, új generációs cellák közül a TFCM2-60-F 630 x 1270 x 610 milliméteres testbe is belefér, miközben csak 248,5 kilogrammot nyom, és lehet 60, vagy 80 kW-os is. A TFCM2-60-B pedig 630 x 890 x 690 milliméteres térben fér el, 246 kg, teljesítménye szintén 60 és 80 kW is lehet.
Persze nagyfeszültségű puffer akksi ezekhez is kell, amit még mellé kell képzelni, illetve a kompakt forma miatt teherautókban vagy hajókban is használhatók ezek a motorok, de akár külső áramforrásként is bevethetők, így az elektromos hálózattól távol is képes árammal ellátni házat, vagy elektromosautó-töltőpontot. De futnak már hidrogén üzemű Toyota buszok is Németország útjain, mely jelenleg a hidrogénkutakkal legjobban ellátott ország, közel 100 nyilvános, bárki által elérhető helyen lehet hidrogént tankolni. Átlagosan napi 300-350 kilométer körüli utakat tesznek meg ezek a buszok, naponta tankolnak, és egy feltöltés nagyjából 20 percig tart, fogyasztásuk 7 kilogramm hidrogén 100 kilométerenként.
Lapos, téglatest formájú hidrogéncella
Személyautóval ennél valamivel gyorsabb a tankolás, ott mindössze 3-5 percet kell rászánni a folyamatra, és újabb 5-700 kilométeren keresztül nem kell aggódni az üzemanyag miatt. A kúton a hidrogént kilogrammban mérik, nem literben, és Németországban, idén márciusban, a 92. hidrogént is áruló kút megnyitásakor 9,5 euróba – 3500 forintba – került egy kg hidrogén, ami személyautóban nagyjából 100 kilométer megtételére elegendő. Érdekes, hogy míg a személyautók általában 700 bar-os töltőnyomást igényelnek, addig a teherautók töltése kisebb, 350 bar-os nyomású hidrogénnel történik.
A jövőben Európa fontosabb útjain 150 kilométerenként lesznek hidrogénkutak is
Persze semmit nem ér egy hidrogénüzemű autó, ha nincs hol megtankolni. A tervek szerint Európa-szerte 150 kilométerenként lesznek olyan kutak, ahol hidrogén is kapható. A kétféle, egy kocka és egy laposabb, téglatest formában is legyártható tűzelőanyag-cellák gyártása 2022-ben kezdődik, és Európában készülnek majd, egész pontosan Belgiumban.
Nem túl lelkesítő a motorhangja, de biztos vagyok benne, ha akarják, ezt is megoldják
Olyannyira belejött a Toyota a diverzifikációba, hogy hidrogén hajtásból sem elégednek meg egyfélével, hanem egy ideje – 2017 óta – kísérleteznek a hidrogénhajtású belső égésű motortechnológiával is, ami jelenleg ugyan csak tesztelési fázisban van, sorozatgyártásra még nem érett, mégis ígéretes, amire képes. A Toyota hidrogénnel hajtott kísérleti versenyautójában, a Corolla Sportban megtalálható rendszer már japán versenyeken is bizonyított, miközben szinte semmiféle káros anyagot nem bocsát ki a kipufogóin keresztül.
Toyota GR Yaris H2
Az idei Kenshikire a GR Yaris hidrogénes változatát is elhozták, amiben az üzemanyagként használt hidrogén, illetve a tartályok, töltőrendszer is teljesen megegyezik a Toyota sorozatgyártású üzemanyagcellás autójában, a Miraiban használtakkal. A különbség mégis nagy, míg a Miraiban a kémiai reakció végén elektromos áram keletkezik, amit villanymotorok használnak, addig a Yarisban egy belső égésű motorban égetik el a hidrogént, ez mozgatja az autót.
Igazi, háromhengeres motor található az autó elejében
Ugyanazt a G16E-GTS jelű 1,6 literes, háromhengeres turbós motort kapta meg a GR Yaris hidrogénes változata is, mint amit a Corolla Sport nevű versenyautóban használnak. A hidrogénes versenyzés sokkal szórakoztatóbb, mint a teljesen elektromos, zümmögő autók kergetőzése, ami a benzinnél gyorsabban égő hidrogénnek, illetve a kipufogóhangnak is köszönhető. Megpróbálták nekünk is bőgetni a hidrogén-hajtású GR Yarist a színpadon, volt is neki valami hangja, miközben csinos párapamacsokat eregetett a kipufogója. A benzinszag és a durrogás elmaradt, helyette kisebb-nagyobb vízfoltok maradtak csak az autó után a kifutón.
Furcsa látvány egy alapvetően randalírozásról szóló autó elején a Lexus embléma
Lexus ROV Concept
Ha már nagyon zöld egy Toyota, akarom mondani Lexus, akkor azzal már a természetben is bátrabban mozoghatunk, igaz? Valami hasonlóra gondolhattak a Lexusnál, amikor jópofa bokorugró járgányt dobtak össze, természetesen hidrogén hajtással ezt is.
Négypontos övek tapasztják a vezetőt és utasát az ülésbe
Komolyabb technikai részleteket nem árultak el róla, sajnos beleülni sem lehetett, kénytelenek voltunk a körbefotózásban kiélni magunkat. Ízlelgessük egy kicsit még azt, hogy ROV – Recreational Off-highway Vehicle, ami nagyjából rekreációs terepjáró járművet jelent -, amivel roppant stílusosan lehet meghódítani az ismeretlent. És persze környezetkímélő módon, szinte károsanyag-kibocsátás nélkül. Azért csak szinte, mert ez a belső égésű, dugattyús motor igényel motorolajat is, amiből azért ha nagyon kevés, de valamennyi csak elég menet közben, majd a kipufogón át távozik.
A Lexus ROV Concept a tervezők szerint mindenféle természetes környezetben jól mutat és ebben lehet is valami. Szabadon látszanak a felfüggesztés alkatrészei, a bukókeret és a rücskös terepgumik is, a 3120 mm hosszú, 1725 mm széles és 1800 mm magas járgányon. A matt bronz szín talán túl elegáns a mocsárban fetrengéshez és a Lexus embléma is furcsán mutatna koszosan, de simán lehet rajongani az ötletért.
Vízállónak tűnnek a kapcsolók
A bőr kormánykerék talán nem annyira praktikus terepen, de a saját felfüggesztéssel rendelkező ülések jó ötletnek tűnnek. A felhajtható szélvédő szintén klassz, de az oldalablak nélküli, sok védelmet nem nyújtó kasztni már erősen behatárolja, hogy mely évszakokban lehet vele kigördülni a kert végi csalitosba.
Nem csak elölről, hanem hátulról is izgalmas a forma
Sportos, mély üléseibe négypontos övek rögzítik a sofőrt és utasát, a műszerfal nem túl bonyolult, és a váltással sem kell foglalkozni, csupán az irányt kell kiválasztani a kis méretű karral, és máris mehet a környezetbarát kalandozás a kapcsolható négykerék-hajtású, differenciálzárral is ellátott, terepes Lexusszal.
