Előfordul, hogy a tökéletes munkahely fogalmát nem képes kimeríteni a jó fizetés vagy a kényelmes környezet, ha egyszerűen elunjuk magunkat a nap közepére. Nos, ez a veszély aligha fenyegeti Steve Jennyt, akire amennyire felelősségteljes, legalább annyira szórakoztató feladatot bíztak: ő felel az összes végső szállítás ellenőrzéséért, így gyakorlatilag minden Bugattit vezet, mely elhagyja a márka molsheimi gyárát.
Jenny már nagyon régen az autók megszállottjává vált, és már azután saját raliautót épített, hogy megszerezte jogosítványát. Olyan neves autóipari cégeknél lett ezt követően ellenőr, mint a Mahle vagy a BBS. Amikor a Bugatti 2004-ben a nagy visszatérésre hangolt, Jenny megpillantotta a Veyront, és rögtön beleszeretett; nem sokkal később felvették a járművizsgáló részlegre.
A Bugatti mindig megkövetelte, hogy az autókat tökéletes állapotban kell leszállítani. Egy 400 km/óránál is gyorsabban száguldó hipersportkocsinak tökéletesen kell működnie”
– mondta Steve Jenny, aki elárulta, első találkozása a Veyronnal közel sem sikerült annyira romantikusra, mint azt remélte. „Túlságosan ideges voltam. Egy tapasztalt minőségügyi mérnök mellett, utasként ülve sok műszaki szempontra kellett figyelnem. Szóval nem igazán tudtam élvezni az utat” – elevenítette fel a kissé kellemetlen élményt.
Saját álláspontja szerint a Bugattié a legszigorúbb minőség-ellenőrzési eljárás. Mielőtt a gyár átadná modelljeit az ügyfeleknek, egy-egy ilyen próbavezetés autóutakon, autópályákon és városokban történik, de versenypályán is tesztelik a gyorsítást, a fékezést és a szlalomozást. Figyelnek a különböző (időjárási) körülményekre is, éppen ezért egy tesztvezetés nagyjából öt órát vesz igénybe.
„Olyan ez, mint Antonio Vivalditól a Négy évszak” – tett utalást a zenetörténet irányába. „Minden útnak megvannak a különleges pillanatai, és ezek tökéletesen passzolnak egymáshoz.” Annak kapcsán is beavatta a nagyérdeműt a kulisszatitokba, hogy egyetlen macskaköves úton tesztelik, hogy zörög-e az autó, vele együtt pedig a felfüggesztést és a kényelmet is.
Jenny hangsúlyozta, ebben a szakmában az autó minden rezgését érezni kell, elengedhetetlen a szakértelem és a rutin. Általában a colmari repülőtér egyik kifutóján vizsgálja, hogy az épp nála lévő Bugatti hogyan viselkedik nagy tempónál. Minden példány főbb rendszereit 320 km/óra körüli határon tesztelik. Így próbálják ki például az indításvezérlést, a fékezést, valamint a gyors sávváltást.
Átlagosan 350-750 kilométeren át hajtanak egy Bugattit, mielőtt azt kiszállítják a tulajdonosnak. Arra a kérdés, hogy unalmas-e a munkája, határozott nemmel felelt Jenny. „Minden nap egyedi, és ezeket az autókat vezetni folyamatos örömforrás számomra” – jelentette ki.
