Az 55 éves Helga 2019 őszének egyik délutánján egy Vas megyei kisváros sporttelepe mellett haladva tartott hazafelé Citroënjével. A kereszteződéshez érve balra kanyarodott, ám nem sokkal mögötte tempósan érkezett egy motoros, aki egyenesen ment volna tovább, így a szerencsétlen találkozás elkerülhetetlen volt – így kezdődik a közlekedési balesetek bírósági utóéletét bemutató sorozatunk e heti története.
Mivel a háromgyermekes tanítónő az ívet levágva, a kereszteződés geometriai középpontját „elspórolva” próbált elfordulni (nagyjából 20-25 km/órás sebességgel), a Vespájával érkező Lajos pedig előzési szándékkal, a manővert az autó mögött kb. 10 méterrel megkezdve, 50-55 km/órás sebességgel érkezett, megtörtént az ütközés. A hölgy a kanyarodás megkezdése előtt is használta ugyan a belső visszapillantót, ám a motorost csak akkor vette észre, amikor a baleset már elkerülhetetlen volt.
Illusztráció (Getty Images)
A motorkerékpár eltalálta a C4-es bal oldalát, a 30 éves mérnök az útra zuhant, a motorral együtt csúszott tovább, súlyos sérüléseket szenvedett. Lajosnak a bukás során bal oldalán több bordája eltört, a tüdeje zúzódott, agyrázkódást kapott, jobb kulcscsontjánál szegycsonti ficama keletkezett, jobb kezének orsócsontja törött, az utóbbi sérülés a kéz 100%-os használatát már nem teszi lehetővé.
Homály, ki mikor indexelt
Helga az eljárás egésze alatt tagadta felelősségét, szerinte a baleset csakis Lajos közlekedési szabályszegése miatt következett be, míg a motoros a nőt okolta a balesetért, hiszen állítása szerint úgy kanyarodott balra, méghozzá az irányjelző használata nélkül, hogy ő szabályosan előzte volna a Citroënt.
A bíróságnak azt kellett kibogoznia, ki mikor használta az irányjelzőt, hogyan, mikor azonosíthatta a másik fél szándékát, várható mozgását, és hogy ez valamelyikük – vagy mindkettejük – figyelmetlenségéből, vagy a körülmények szerencsétlen összejátszásából fakadt.
Illusztráció (Getty Images)
Az esetet vizsgáló műszaki szakértő szerint az ütközés pillanatában a Citroën még teljes terjedelmével a menetiránya szerinti jobb oldali sávban haladt, majd Helga az ütközés előtt nem a felezővonalhoz húzódást, hanem rögtön a balra kanyarodást kezdte meg, ráadásul kis ívben kívánta azt végrehajtani. A szakértő valószínűsítette, hogy a vádlott (Helga) és a sértett (Lajos) a manőverét ugyanakkor kezdte meg.
A motoros az ütközést nem tudta elhárítani, mert miután áthaladt a felezővonalon, féktávolságon belül észlelhette csak a vészhelyzetet, és mire Lajos előzési szándéka világossá vált Helga számára, az autó már érintette a motor szándékolt nyomvonalát, azaz a hölgynek akkor sem lett volna lehetősége az ütközés elkerülésére, ha az ütközést megelőzően észreveszi a Vespát.
Körülnézni, körülnézni!
“Közlekedési ügyekben nagy jelentőséggel bírhat, hogy a balesettel érintett felek használtak-e irányjelzőt. A felek azon állításai, melyek szerint saját maguk használtak, a másikuk viszont nem használt irányjelzőt, érdekszerű közléseik révén kétségessé tették az irányjelző mindkét fél vagy csak az egyikük általi használatának a megállapítását” – emelte ki az ügyben Helgát képviselő ügyvéd, dr. Janklovics Ádám.
A bíróság ezzel egyetértve a Helga számára legkedvezőbb forgatókönyvet vizsgálta. A logika az volt, hogy ha a hölgy így is felelősnek található a baleset okozásában, akkor a rosszabb esetekben is az volt, még úgy is, ha esetleg megállapítható, hogy Lajos a KRESZ-nek nem megfelelően, alig 10 méter távolságból, biztonságos oldaltávolságot nem tartva próbált előzni.
Sosem derül ki, ki mikor jelzett – illusztráció (Getty Images)
Mivel a KRESZ rendelkezései szerint aki járművel irányt változtat (terelővonalat, az úttest szélét vagy képzeletbeli felezővonalát átlépi, forgalmi sávot változtat, másik útra bekanyarodik, főútvonalról vagy szilárd burkolatú útról letér stb.), köteles az azonos irányban vagy szemben haladó, irányt nem változtató járműveknek elsőbbséget adni, Helgának is elsőbbségadási kötelezettsége volt az őt előző motorossal szemben, még akkor is, ha ő kellő időben jelezte irányjelzővel a saját irányváltoztatását.
Az autós hölgyet tehát még az sem mentette volna fel a felelősség alól, ha egyértelműen megállapítható, hogy jókor, időben indexelt a kanyarodás előtt, ahogy ez azt a kötelezettségét sem szüntette volna meg, hogy az irányváltás megkezdése előtt – a belső és a külső tükrök többszöri használatával, valamint a bal válla feletti hátranézéssel – meggyőződjön az irányváltoztatás biztonságos végrehajtásáról. Ha ezeket megtette volna, mindenképpen észlelnie kellett volna a vele egy sávban és azonos irányba közlekedő motorost. Az, hogy Helga nem látta az előzést még meg sem kezdő Lajost, arra utalt, hogy nem volt kellően körültekintő, vélte a bíróság.
A motoros hibája nem menti az autóst
Dr. Janklovics álláspontja szerint elengedhetetlen volt, hogy a bíróság a fentiek mellett azt is vizsgálja, hogy a sértett, azaz Lajos magatartása eredményezett-e olyan közlekedési helyzetet, ami miatt Helga bármennyire is körültekintő és figyelmes, a baleset mindenképpen bekövetkezik.
A bíróság szerint viszont a vádlottnak akkor is észlelnie kellett volna a mögötte közlekedő motorost, ha Lajos olyan közel kezdett előzni, hogy az autós számára az előzési szándék nem lett volna egyértelmű. Helga felelőssége tehát abban állt, hogy észlelhette volna a motoros jelenlétét, de az elvárható körültekintés hiánya miatt nem vette észre, így nyilván nem is gondolt arra, hogy egy másik jármű az előzésébe kezd.
Csak a belső visszapillantót használta, a másik fél súlyos árat fizetett érte – illusztráció (Getty Images)
A fentiek alapján a bíróság megállapította Helga büntetőjogi felelősségét közúti baleset okozásának vétségében, s ezért őt 100 000 forint pénzbüntetésre ítélte. Enyhítő körülményként szerepelt a büntetlen előélet, az időmúlás, a baleset bekövetkezésében szerepet játszó sértetti közrehatás, valamint az, hogy a hölgy közlekedési szabályszegése kizárólag a figyelmetlenségére volt visszavezethető. Súlyosító körülmény nem akadt.
Magyar valóság
A jogi, bírósági ügyeket bemutató sorozatunkban megjelent cikkek mind valós, Magyarországon megtörtént eseteket dolgoznak fel, a helyszíneket, időpontokat, az érintettek személyes adatait azonban általában – részben vagy teljesen – megváltoztatjuk.
