Arene néven nyílt szoftverplatformot fejleszt a Toyota. A cél, hogy a jövőben ez szolgáljon ki minden fedélzeti funkciót, az autó alapvető működésétől (kormányzást, fékezést, gázadás) kezdve a fejlett kommunikációs, biztonsági és önvezető rendszerekig. Sőt: úgy alkotják meg az operációs rendszert, hogy az lehetővé tegye a szimulációt és a virtuális tesztelést is, így a fejlesztő mérnökök ugyanazon az architektúrán dolgozhatnak, amin később a végfelhasználók.
A Toyota viszonylag rövid határidőt szabott magának: az autógyártó célja, hogy 2025-re már az Arene dolgozzon saját járműveiben. Ezt követően licensz-szerződés keretében elérhetővé teszik a szoftvert a társvállalatok, köztük a Subaru, valamint más elektromos vagy önvezető járműveken dolgozó gyártók és startupok számára.
Minél többen használják a rendszert, annál gyorsabban és pontosabban fejleszthető, hiszen az összes olyan jármű, amely ezt az operációs rendszer alkalmazza, márkától és modelltől függetlenül hozzáférhet a megosztott funkciókhoz. Az okostelefonok szoftveréhez hasonlóan online frissíthető a rendszer (OTA update), ami lehetővé teszi a gyors hibajavítást és fejlesztést. Mivel az egész rendszer felhőalapú, ez lehetővé teszi a vállalatcsoporton belüli különböző csoportok párhuzamos és távoli munkavégzését.
Kérdés, hogy miért kell saját rendszert fejleszteni, amikor jelenleg is rendelkezésre áll számos (ingyenes vagy licenszdíjas) megoldás, a Linuxtól az Androidig. Fontos a függetlenség, azaz hogy a fejlesztéseket ne kelljen egy olyan informatikai szolgáltató kompetenciájához vagy prioritásaihoz igazítani, akinek nem a Toyota (vagy annak partnerei) a legfontosabbak. És persze üzletnek sem utolsó egy kiforrott informatikai platform. Egyre nyilvánvalóbb ugyanis, hogy az autóiparban tapasztalható fejlesztési verseny a hardverről (például a motorokról, hajtásokról, sebességváltókról, futóművekről) fokozatosan az azt vezérlő szoftverre terelődik át. Az amerikai Lux Research előrejelzése szerint 2030-ban az elektronika és a szoftverek teszik majd ki a járművek fejlesztési költségeinek 50%-át, ami hatalmas emelkedés a 2000-ben mért 20%-hoz képest.
Nem a Toyota az egyetlen, aki ilyen terveket dédelget: a Daimlertől a Volkswagenen át a General Motorsig sokan fordítanak komoly pénzeket egy saját oprendszer kifejlesztésére. A Toyota idén tavasszal 40-50 százalékra kívánja emelni a szoftverspecialisták arányát a felvett, frissen végzett mérnökök között a korábbi 20 százalékról. Bár a japán autógyártó nem közölte, hogy mennyit fektet be szoftverfejlesztésbe, úgy tűnik, hogy jelentős erőforrásokat különítenek el erre a célra, mivel csoportszinten 18 ezer alkalmazottat terveznek foglalkoztatni a területen.
