Tegnap bombaként robbant a hír a magyar sajtóban, hogy a tatárföldi Kamaz fejlesztőközpontot nyitna idehaza, és idővel akár a magyarországi gyár létesítése is szóba jöhet. A vállalatnak Oroszországon kívül Kazahsztánban, Azerbajdzsánban és Üzbegisztánban van összeszerelő üzeme, amelyekben főleg a helyi igényeknek megfelelően szerelnek össze belső égésű motorral szerelt teherautókat. Az Európai Unióban csak Litvániában van egy kisebb összeszerelő üzeme a gyártó honlapja szerint, ám az Autobaginál Euro VI-os motorral szerelt változatok készülnek.
Amennyiben megvalósul egy magyarországi Kamaz-üzem, az mindenképpen unikális lehet a hazai járműgyártás szempontjából, de már korábban is volt példa az orosz gyár, illetve magyar cégek együttműködésére. A korabeli sajtócikkek szerint a 70-es évek végén például már magas és mély nyomású kürtöket szállítottunk a Kamaz teherautókhoz. A Bakony Művek pedig elektromos berendezéseket gyárthatott a Kamaz 5320-asokhoz. 1979-ben aztán a Rába is megjelent a nemzetközi együttműködés horizontján. A győri cég először 1979-ben szállított hátsó futóműveket Kamaz teherautókhoz. Az oroszok kezdetben csak pár száz darabot rendeltek, de a későbbiekben ez az együttműködés kiszélesedett, és Oroszország a Rába-futóművek fő piacává vált.
Talán ennek is köszönhető, hogy a Rába a H18-as katonai járművének kifejlesztésekor Kamaz-fülkékre is számíthatott. 1985-ben ugyanis 10 darab ilyen háromtengelyes, elsősorban off-road felhasználásra szánt teherautó épült H18.188 típusjelzéssel. Az elkészült modellek között csapatszállító, illetve sík platós, hadianyag szállítására használható változat is volt. A military-today.com szerint a Rába feliratú Kamazok alapvetően a 6×6-os hajtással rendelkező 4310-es modellre épültek, amely 1980 óta volt gyártásban az orosz gyártónál. Később a Rába áttért a MAN HX58-as adaptálására, így a Kamaz-bázisra épülő magyar katonai teherautók nem kerültek sorozatgyártásra. A Kamaz-fülkés Rábák műszaki specifikációja sajnos homályba vész.
Jó hír viszont, hogy elvileg nem lett mindegyik az enyészeté a tízdarabos flottából. Tavaly például egy használt autós oldalra felkerült egy rönkszállítóvá átépített változat, amely az ország keleti részében szolgált. Emellett a Nyírségvíznek is volt egy darus Rába H18-as prototípusa, ám ennek sorsa ismeretlen. A Rába és a Kamaz közötti együttműködés a kétezres években sem szakadt meg, a Rába ugyanis Euro III-as motorokat szállított a Kamaznak, amelyeket a 6250-es billencsesekbe építettek be. 2006-ban azonban a Rába Motor Kft. becsődölt, így a magyar fejlesztésű motorok keletre történő szállításából sem lett semmi.
Tavaly még gazdát cserélt ez a Rába H18-as. Forrás: hasznaltauto.hu
A futóművek terén viszont nem állt le az együttműködés, 2006-ban a Rába hárommillió euró értékben szállított hidakat a Kamaznak. 2017-ben magyar kormányküldöttség járt az orosz gyárban azzal a céllal, hogy feltérképezzék a magyar beszállítók számára rendelkezésre álló lehetőségeket. A Rába jelenleg is aktív az orosz piacon, 2019-ben például Kamaz és GAZ-buszokhoz szállítottak futóműveket.
