Újévi, az autósokat, közlekedőket érintő változásokat, újdonságokat számba vevő anyagunkba már nem fért bele, ezért most önálló anyagban tekintjük át, hogy 2022-ben hol és összesen milyen távon nyílnak új közutak, hol fejeződnek be munkálatok, milyen új szakaszokat adnak át.
A „magyaros rafkó” azt súgná, hogy idén, a választási évben a legmagasabb fokozatra kapcsol a gőzhenger, az év első harmadában csattognak majd az ollók a nemzetiszín-szalagokon, de a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-től kapott adatok meglepetésre ennek épp az ellenkezőjét mutatják.
Átadás az M80-ason (Forrás: NIF Zrt.)
Ezzel félig-meddig már lelőttük a poént, de a konkrét számokat majd csak lejjebb áruljuk el, először a kontextus kedvéért érdemes áttekinteni az előző három év adatait, újonnan átadott regionális vagy országos jelentőségű fejlesztéseit.
2019
Három évvel ezelőtt összesen 187,3 km-rel bővült itthon a közúthálózat, melynek jelentős részét, 110 km-t az új gyorsforgalmi szakaszok tették ki.
2019-ben adták át az M44-es Tiszakürt és Kondoros közötti, 62 km-es szakaszát, ami 2002 óta a leghosszabb egybefüggő gyorsforgalmi fejlesztés volt, 145 milliárd forintos költséggel. Az új szakasszal 25 perccel rövidült a Budapest és Békéscsaba közti út.
Uniós források is mentek a fejlesztésekre (Forrás: NIF Zrt.)
Az M15-ös autópálya 14,5 km-rel bővült, az M1-es így a rajkai országhatárig jutott (19,5 milliárd Ft), az M2-es Budapest és Vác közötti 20 km-es szakasza is kibővült (33 milliárd Ft), megújult, míg az M70-es Letenye és Tornyiszentmiklós-országhatár közötti 13,7 km-es szakasza vált kétszer kétsávossá (16,7 milliárd Ft).
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter akkori közlése szerint 2019-ben összesen 566 milliárd forintot fordítottak közútfejlesztésre.
Az óra járása szerint
Hazánkban az első autópálya 1964-ben épült, az M1-M7-es közös, Budapest–Budaörs közötti szakasza 7 km-es volt. A rendszerváltásig 340 km-ig jutott az autópálya-hálózat hossza, az ezredfordulóra pedig – az M1-es, az M3-as, az M5-ös és az M7-es fejlesztéseivel 555 km-ig jutottunk.
A fejlesztés 2000 után sem állt meg, sőt, az elmúlt 20 évben – nem kis részben a 2004-es európai uniós csatlakozás miatt megnőtt igényeknek, valamint az azzal megnyílt plusz forrásoknak köszönhetően pörgött fel igazán. A KSH adatai szerint az 1000 km-t 2006-ra lépte át a gyorsforgalmi úthálózat hossza – az év végén 1194 km volt –, a duplázáshoz pedig csak másfél évtized kellett, 2020 végén már 2253 km-nyi autópálya és autóút volt hazánkban.
Ami az autópályák és -utak nómeklatúráját illeti, az M betű a motorhajtásra utal, hiszen csak ilyen járművek hajthatnak rájuk, míg a számozás nyugatról indulva az óra járásának megfelelően emelkedik (Ausztriába, Bécs felé halad az M1-es, észak, Szlovákia felé az M2-es, keletre, Ukrajna irányába az M3-as és így tovább).
2020
2020-ban az előző évivel gyakorlatilag megegyező távon adtak át új utakat, a koronavírus-járvány első évében 186,1 km nyílt meg a közlekedők előtt vagy vált felújításokat követően újra járhatóvá. A gyorsforgalmi fejlesztések aránya még nagyobb, 162,9 km volt (88%).
A Monostori híd (Forrás: NIF Zrt.)
Komáromnál átadták a 2,4 km-es, új útszakaszt jelentő Monostori hidat (28,95 milliárd Ft), az M4-esen az M0-Ceglédbercel, Cegléd-Abony és Berettyóújfalu-Nagykereki országhatár közötti szakaszait (összesen több mint 90 km, 26 milliárd Ft), az M44-es tovább bővült Kondorostól Békéscsabáig (17,6 km, 41,4 milliárd Ft), elkészült az M25-ös gyorsforgalmi út Egert az M3-assal összekötő déli üteme (19 km, 50 milliárd Ft), végül decemberben az M85-ösön nyílt meg a Sopron-kelet és Csorna-nyugat közötti, 51 kilométeres szakasz, 153,2 milliárd forintos költséggel.
Az ITM közlekedéspolitikáért felelős államtitkára 2020 végén azt mondta, mintegy 500 milliárd forintot költöttek az évben a négysávos közútfejlesztésekre.
2021
Tavalyra valamelyest lassult a fejlesztési, még pontosabban átadási tempó, összesen 131 km-nyi új utat vehettek használatba a közlekedők, ebből 102 km-nyi volt gyorsforgalmi szakasz.
| 2019 | 2020 | 2021 | |
| Közúti hálózatbővítés, -fejlesztés összesen (km) | 187,3 | 186,1 | 131,2 |
| Ebből gyorsforgalmi (km) | 113 | 162,9 | 102,1 |
A pár hete lezárult évben a fontosabb fejlesztések közé tartozott az előbb említett M85-ös gyorsforgalmi továbbvezetése Soprontól Fertőrákosig (6,4 km, 17,7 milliárd Ft), az eredetileg M8-as autópályának szánt, végül csak M80-as autóútként elkészült út Körmendtől az osztrák határig érő 29 km-es szakasza (62 milliárd Ft), átadták az M30-as Miskolc és Tornyosnémeti, azaz a szlovák határ közötti, 56,8 km-es szakaszát (180 milliárd Ft), valamint az M44-es kiegészült 3,2 km-rel Lakitelek és Tiszakürt között, az új 566 méteres tiszaugi hidat is magában foglaló, összesen 10 km-es szakasszal együtt 51,3 milliárd forintért.
A Tiszaugi híd (Forrás: NIF Zrt.)
Ezek jönnek idén
A cikk elején már utaltunk rá, hogy idén a korábbiaknál jelentősebb kevesebb – pontosabban rövidebb – új útszakaszokkal találkozhatunk majd, a NIF közlése alapján a tervek szerint 2022-ben 75 km hosszú közútszakaszt adnak majd át a forgalomnak, ebből 30 km lesz gyorsforgalmi út.
(A növekedés lassulása persze logikus és természetes, hiszen a gyorsforgalmi hálózat lassan az ország minden területét lefedi, nem kell több új út – azt pedig csak remélni tudjuk, hogy a mennyiségi szakasz után a minőségi javulásé következik, főként a gyakran rossz állapotú alacsonyabb rendű utakon…)
Próbaterhelés az M4 új Tisza-hídján novemberben (Forrás: NIF Zrt.)
A műszaki átadás-átvétel már decemberben lezárult, a forgalomba helyezési engedélyek kiadását követően február második felében várható a szalagvágás az M4-esen a Szolnok északi elkerülő, azaz az Abony (Kelet) és Törökszentmiklós (Nyugat) közötti szakaszon. A kétszer kétsávos gyorsforgalmi út összesen 27,1 km-t jelent, az I. építési szakaszra három db különszintű csomópont, egy komplexszé fejleszthető és egy egyszerű pihenőhely, illetve 18 db műtárgy került, a II. építési szakaszon egy különszintű csomópontot, illetve 9 műtárgyat építettek meg, a szakaszhoz tartozik a Szapáry Tisza-híd is.
Január elején kezdődött a műszaki átadás-átvétel, a forgalomnak való átadás február legvégén, március elején várható az M76-os út Balatonszentgyörgy és Fenékpuszta közötti szakaszán. A kétszer kétsávos, 2,95 km hosszú autóúton egy-egy vasút és a Zala folyó feletti műtárgyat – hétköznapi nyelven felüljárót és hidat – is kiépítettek.
Vasúti műtárgy (Forrás: NIF Zrt.)
2022. II. negyedévében készülhet el az M35 autópálya meglévő, 354. sz. főút csomópont átépítése és az új, Debrecen-Józsa csomópont. A III. negyedévre tervezik a 32. sz. főutat a 31. sz. főúttal összekötő, kétszer egysávos, 4,5 km hosszú országos közútszakasz, azaz a Jászberény elkerülő III. szakaszának átadását
A IV. negyedévben készülhet el az M2-es autóút 26+692 km szelvényben épülő új félcsomópont, a 8. sz. főút Veszprém déli elkerülő út I. ütemében a 44+600-52+100 km-szelvények közötti 7,5 km hosszú szakaszon fizikai elválasztással, a jelenlegi burkolat megerősítésével és burkolatszélesítéssel kétszer kétsávos kapacitásbővítés, valamint a korábbi, balesetveszélyes, szintbeli csomópontok három új, különszintű csomópontra való cseréje.
A Debrecen-Józsa csomópont (Forrás: NIF Zrt.)
Egyik szemünk sír, a másik nevet
Ahogy a fentiekben láttuk, az elmúlt években jelentős mértékben fejlődött a hazai gyorsforgalmi úthálózat, ami az utazással töltött idő, valamint a közlekedésbiztonság szempontjából mindenképp örömteli, az viszont már más kérdés, hogy jó néhány helyen valódi autópályák helyett „fapados sztrádákat” kaptunk, ráadásul az új szakaszokért a következő év elejétől már fizetnünk is kell, így volt ez a feljebb említett tavalyi átadásoknál is (M4, M30, M76, M85), január 1-je óta azok is díjkötelesek.
Országos szinten érzékelhető az előrelépés, viszont továbbra is sok-sok ezer autós életét keseríti meg egy nagy hiány, az M0-s befejezetlensége. A budapesti körgyűrűből hiányzó északnyugati részre még sokáig várni is kell majd, hiszen a NIF a napokban írta ki a 10-es és 11-es utat összekötő 8 km-es szakasz tervezési felhívást, de ha az – a terepviszonyok miatt vélhetően rekordáron, kilométerenként kb. 40 milliárdért – meg is épül, továbbra is hiányozni fog az Üröm és Kesztölc közötti szakasz, márpedig az M10-es befejezése csak 2052-re van ütemezve.
