Nagyon ritkák a V12-es motorral készült autók. Általában vaskos lemezek mögé bújtatott luxusautók gyomrában járnak tiszteletre méltó erővel, rezzenésmentesen, néha előfordulnak túrakupékban. Extrém esetekben hipersportautókban találjuk a tizenkét hengeres blokkokat, de a V12-esek igazi darázsfészke a Ferrari.
Maga a Commendatore, Enzo Ferrari talán sosem épített volna másfajta motort a nevével ellátott autókba, és még ez a hozzáállás tükröződik a gyártó egyik igen ritka, talán méltatlanul háttérbe szorított csúcsmodelljén, a Ferrari F50-esen.
Az újra reneszánszát élő nyolcvanas évekkel az F40-esért őrült meg mindenki, a modern kor ura pedig az Enzo volt, az F50 meg valahogy ott maradt a két korszak között, pedig! PEDIG! Ebbe az autóban nem holmi F1-es származást bizonyító plaketteket raktak, és nem kellett kommunikációs trükkökkel ráerőltetni a Forma-1-es kötődést.
109.2 lóerő/liter, a korabeli motorok között literteljesítményben csúcstartó volt az F50 V12-ese
Mert a Ferrari F50 hátsó tengelye előtt tényleg a Forma-1 számára fejlesztett motor dolgozott, természetesen némileg az utcai használathoz igazítva. A Tipo F130 B jelű, 65 fokos hengerszögű V12-es 4698,50 köbcentis és 8000-as fordulaton adja le 520 lóerejét, nyomatékból 471 Nm áll rendelkezésre 6500-tól.
Egyetlen lóerőnek mindössze 2,69 kilogrammot kell cipelnie.
A nikasil bevonatos blokkba kovácsolt alumínium Mahle dugattyúk kerültek, továbbá száraz karteres, így a leggyorsabb kanyarokban sem marad kenés nélkül a motor. A mérések szerint 3,9 másodperc alatt gyorsul 100-ra és 325 km/óra a végsebessége.
Hűen követte az olasz versenyautós filozófiát, miszerint egy utcai sportgép csupán a versenymotor némileg módosított karosszériával, bőrülésekkel, sallangok nélkül. Így épült az Alfa 8C 2300 Lungo, és így jött létre a Ferrari F50 is. A karbonszálas műanyagból készült karosszériához közvetlenül, teherviselő elemként csavarozták a motor-váltó egységét. Ezzel alacsonyan tartották a tömeget, a megoldás viszont kíméletlenül átad minden rezgést az utaskabinnak.
Ezért érdekes beavatkozás egy kuplungcsere ennél a típusnál, az autót szó szerint két részre bontják, mivel csak így tudnak hozzáférni ehhez az alkatrészhez.
A Ferrari F50-ből mindössze 349 darab készült, és elvileg mindegyik balkormányos volt. Mégis akad nyolc darab, amit a Pininfarina műhelyében (tehát a karosszériát eredetileg tervező olasz cégnél) alakítottak át jobbkormányosra. Ezek tényleg ritka darabok, amelyekből egy most kerül majd eladásra az RM Sotheby’s kínálatában.
Árról csak komoly érdeklődőknek nyilatkoznak, de a Ferrari F50 értékét már a piac is felfedezte. Míg bő 15 éve nem volt a legdrágábbak között, mára változott a helyzet, az aukciókon 1-1,2 milliárd forintos ársávban ütik le ezeket az olasz ritkaságokat.
