A negyvenes évei végén járó Katalin tavaly tavasszal hazafelé tartott a munkából egy Nógrád megyei kisvárosban, öt óra magasságában, száraz, tiszta időben már a saját utcájukba fordult volna, amikor motorosokat látott közeledni – így kezdődik a közlekedési balesetek bírósági utóéletét bemutató sorozatunk e heti története.
A jó negyedszázados vezetői rutinnal rendelkező kétgyermekes asszony korábban sosem keveredett komolyabb balesetbe, ám ítélőképessége ezúttal cserben hagyta. Bár látta, hogy a távolból viszonylag tempósan közeledik három motorkerékpár, úgy érezte, még belefér a kanyarodás.
Képünk illusztráció (Forrás: Getty Images)
Nem lassított a rutintalan pilóta
A motorosok közül ketten nagyjából 200 méterrel hátrébb haladtak, ám az 50 éves Péter a lakott területre érve sem lassított, 90-100 km-s tempóval közeledett a felezővonalhoz húzódó, majd a balra bekanyarodást megkezdő Ford Focus felé.
Katalin rosszul mérte fel az első motor sebességét, annak féktávján belül fordult a szinte vadonatúj Honda túragép elé. Péter ugyan lassított, ám így is kb. 60 km/órás sebességgel csapódott az autó jobb oldalának.
A férfi az ütközésben olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy az amúgy perceken belül a helyszínre érkező mentősök hiába tettek meg mindent, a helyszínen elhunyt. Két társa gond nélkül meg tudott állni, de már csak tehetetlenül figyelhették barátjuk halálát.
Katalin azt hitte, minden szabályt megtartott
Katalin a nyomozás során nem ismerte el felelősségét a közlekedési baleset okozásában, azzal védekezett, hogy ő a KRESZ által előírtaknak megfelelően kanyarodott, és hogy a motorkerékpárosok sebességét az ő sebességtúllépésük miatt nem tudta kellőképpen felmérni, ő nem tehetett semmit a balesetet elkerüléséért.
Péter két barátja egymással egybehangzóan idézte fel a történteket. Elismerték, hogy társuk nem volt rutinos motoros, néhány hónapja vezetett csak nagymotort. Elmondták, hogy míg ők a lakott területre érve az előírt sebességre lassítottak, barátjuk elhúzott. Mindannyian látták a kanyarodni készülő, az irányjelzőt is használó Fordot, véleményük szerint Péter pedig a másik sávba való húzódással elkerülhette volna az ütközést, ugyanakkor arról is meg voltak győződve, hogy az autót vezető Katalinnak is észlelnie kellett a közeledő motorost.
Látta, de nem vigyázott eléggé
Katalinnak halált okozó közúti baleset okozása miatt kellett felelnie a bíróságon. Védője, a közlekedési ügyekre szakosodott dr. Janklovics Ádám kezdeményezte, hogy az érintettek vallomásain túl igazságügyi műszaki szakértő is vizsgálja meg, védence állításainak életszerűségét.
A szakértői véleményekből egyértelműen kiderült, hogy Katalin az eset során nem győződött meg megfelelően, elvárhatóan a kanyarodási műveletének veszélytelenségéről.
Képünk illusztráció (Forrás: Getty Images)
A szakértő azt is megállapította, hogy a fordos hölgy a vele szemben közlekedő járműnek, azaz a motornak nem biztosított elsőbbséget, megszegve ezzel a KRESZ 31. § (5) bekezdés c) pontjának I. fordulatában foglalt közlekedési szabályt.
A bíróság bizonyítottnak látta, hogy a bekövetkezett baleset és a sértett, Péter halála között egyértelmű okozati összefüggés volt.
Felfüggesztett lett a vége
A bizonyítékok alapján a bíróság szerint egyértelműen megállapítható volt Katalin felelőssége, így bűnösnek találták közúti baleset okozásának vétségében.
Közúti baleset okozása – sérülés kell hozzá
E bűncselekmény elkövetési magatartása a közúti közlekedés szabályainak a megszegése. Megkülönböztethetők általános és speciális közlekedési szabályok. Ez előbbire példa a kellő figyelem és megfelelő körültekintés tanúsítása vezetés során, míg utóbbira a sebességre, kivilágításra, irányváltoztatásra vonatkozó szabályok. A közúti baleset okozása materiális bűncselekmény, azaz eredmény-bűncselekmény, ami azt jelenti, hogy a bűncselekmény elkövetésének megállapítására csak akkor kerülhet sor, ha a közlekedési szabályok megszegésével okozati összefüggésben, az elkövető gondatlansága folytán legalább egy személy nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenved. Amennyiben a sértett maradandó fogyatékossággal vagy súlyos egészségromlással járó sérülést szenved, esetlegesen elhalálozik, úgy az elkövető a bűncselekmény minősített esete miatt vonható felelősségre, természetesen szigorúbb büntetési kerettel.
A bűnösség megállapításának, valamint büntetés kiszabásának vonatkozásában nagy szerepe van a sértetti közrehatásnak: amennyiben a sértett szabályszegő magatartása is hozzájárult a baleset bekövetkeztéhez, úgy a sértett is felelősségre vonható, egy személyben lesz elkövető és sértett is.
Janklovics ügyvéd az eljárás során jelezte az enyhítő körülmények túlsúlyát, amelyek lehetőséget adnak enyhébb szankció alkalmazására – a bíróság a büntetés kiszabása során pedig enyhítő körülményként is értékelte a balesetet okozó hölgy büntetlen előéletét, tiszta közlekedési múltját, továbbá a nagy mértékű sértetti közrehatás – azaz Péter gyorshajtásának és az elkerülési manővere hiányának – tényét. Súlyosító körülmény nem merült fel.
Katalint így a bíróság kilenc hónap – a szabadságvesztés legenyhébb fokozatát jelentő – fogházbüntetésre és 3 év közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. A nőnek nem kellett büntetés-végrehajtási intézetbe vonulnia, ugyanis a szabadságvesztés végrehajtását a bíróság 2 évi próbaidőre felfüggesztette.
Magyar valóság
A jogi, bírósági ügyeket bemutató sorozatunkban megjelent cikkek mind valós, Magyarországon megtörtént eseteket dolgoznak fel, a helyszíneket, időpontokat, az érintettek személyes adatait azonban általában – részben vagy teljesen – megváltoztatjuk.
