Itt a 100-as toplista Magyarország villanyautóiról

Összesen 18 823 darab tisztán elektromos személyautó fut magyar rendszámmal az útjainkon a Datahouse 2021. december 31-i statisztikája szerint, itt tartunk egy kerek évtizeddel a legelső Nissan Leaf forgalomba helyezése után. Sok vagy kevés? Jelenleg éppen négymilliónál jár a hazai teljes személyautó-állomány, vagyis ennek még a 0,5 százalékát sem éri el a villanyautók aránya.

„Többféle szempontból is nézhetjük ezt a számot, például onnan is, hogy a közép-kelet-európai régió legnagyobb EV-autóparkja a miénk. Magasabb, mint külön-külön a lengyel, a cseh, a szlovák, a román, a szlovén, a horvát stb. villanyautó-állomány. Köszönhető ez a zöld rendszámnak, az állami támogatásnak, de az emberek nyitottságának is” – kommentálja a mennyiséget Reizer Levente, a Nissan hazai PR és e-Mobilitás igazgatója. Évek óta maga is elektromossal jár, és az összes hazai villanyautós szervezetnek aktív tagja.

A régiós elsőség ellenére is szerénynek tűnő 18,8 ezer jármű ugyanakkor rendkívül színes halmazt alkot, immár 103 különféle modellt tartalmaz a Datahouse legfrissebb adatbázisa. (Igaz, ebből néhány sajnálatos okmányirodai elírás, bizony, van ilyen, nemlétező autók is részei a BM rendszerének.). A lényeg, hogy manapság csaknem százféle létező villanyautót használunk a japán úttörőtől a taxisok kedvencén és a beszélő Mercedesen át a full elektromos Trabantig.

De vajon darabra mi a sorrend közöttük és melyik cég vezeti nálunk a márkák összesített sorrendjét? A Vezess közli elsőként az elektromos autók teljes toplistáját!

Magyarország három legnépszerűbb villanyautója

„Íme, Hölgyeim és Uraim, az első, XXI. századi, teljesen komolyan vehető családi villanyautó…” – írtuk egy évtizede lelkesen ugyan, de a látványos problémákat nem elhallgatva a Nissan Leaf első tesztjében. Utólag bátran idevéshető: ennek a négykerekűnek joggal van ma saját oldala az autógyártás nagykönyvében. Akkoriban kapudrognak számított a nálunk forgalomba állított elektromosok között, ma ebből birtokolunk a legtöbbet, a Nissan Leaf Magyarország legnépszerűbb villanyautója.

Az első pozíciót jelentő csaknem négyezer darabbal kapcsolatban megjegyzendő, hogy
– ezzel kiemelkedik a mezőnyből a japán kompakt,
– ám az összes regisztrált személyautónak még így sem éri el a 0,1 százalékát,
– Opel Astrából például 260 ezret használunk, ebből fut a legtöbb itthon, a különbség 65-szörös.

Az első generációs nyitómodell aksija 24 kWh-os volt, hivatalos hatótávja 136 kilométer (WLTP), a 2012-es hazai alapára pedig 8,7 millió forint. Használtan 2014 utáni Leafet érdemes keresni, a modellfrissítéssel javult az aksi töltésmenedzsmentje

A 2018-ban debütált második generáció minden porcikájában komolyabb versenyzővé vált: alapváltozatának aksija 40 kWh-os volt, hivatalos hatótávja 270 kilométer (WLTP), a kezdő hazai alapára pedig 10,9 millió forint négy esztendeje. (Természetesen mindkét generáció aksija, hatótávja és a tudása fejlődött és gyarapodott az életciklusa alatt)

Reizer szerint három fő oka van a Leaf hazai és globális népszerűségének. „Nyilván az első az, hogy a Leaf volt az első, ezért 2010 óta sok év eltelt ahhoz, hogy felgyűlhessen ez az autópark (világszerte 577 ezer darab). Fontos az is, hogy ár-érték arányban mai napig jó választás, végül a harmadik, a legfontosabb ok a népszerűsége mellett a megbízhatósága. Nagyon ritkán romlik el, én magam is Leaffel járok lassan három éve, és szinte semmit nem kell rá költeni. A statisztikáink alapján egyébként az ügyfelek 96 százaléka elégedett vele” – dicséri terméküket a Nissan munkatársa.

Hasonlóan méretes durranásként robbant be az európai autópiacra 2013-ban a BMW i3 és i8 „azta, hú de jól néznek ki” párosa. Előbbit szánta jégtörőnek a német prémiumgyártó: a robbanékony, B oszlop nélküli és meglepő hátsó ajtós, kívül kicsi, belül tágas, elöl-hátul csomagtartós, 19 vagy 20 colos kerekeken suhanó love product elterjedését újonnan erősen korlátozta a 8-9 éve is már 15 millió forint környékén záró vételára.

Tévedés volt azt hinni, a leggazdagabb magyar családok ezt veszik majd második-harmadik autónak a suliba járós SUV-k helyett. A modell valódi népszerűsége és elterjedése használtan következett be a környezettudatos, nagyvárosi középréteg körében, amikor már 5-6-7 millió forintért meg tudták vásárolni azt használtan. Vagyis az elmúlt két-három évben. 2021-ben messze i3-ból jött be a legtöbb használt villanyautó az országba, csak tavaly 1396 példány (igaz, ennek egy kisebb része REX, azok nincsenek benne a 2604-ben). A BMW i3 a második legnépszerűbb elektromos autó ma Magyarországon.

Egy i3 töltődik Budapesten 100 forint/kWh-ért. Amikor ingyenes volt az utcai töltés (mából visszanézve teljesen irracionálisnak tűnik), akkor még jelentős volt a belső égésű motorral hajtott autók és a tucatnyi elektromos modell árkülönbsége, azóta a hagyományos kocsik durván megdrágultak, az elektromosok ára összességében valamelyest csökkent, a választék viszont rendkívül szélessé vált

Nagyon stabil első hely, megkérdőjelezhetetlen második, és senkitől sem veszélyeztetett harmadik alkotja a dobogót: a Renault Zoé mögött ugyan nem akkora a szakadék, mint előtte, de egy darabig még biztosan marad a pozíciójában.

Nyugat-Európában – főleg a hazájában – hatalmas sikereket ért el az elmúlt esztendőkben cégautóként, nálunk flottában inkább a Leaf fogyott, a fiataloknak szexi kocsikat ajánló car-sharingesek pedig inkább az i3-ast állították munkába (és az elektromos MINI-t), de azért a magánszemélyek szürkeimportjától maroknyi multiig mindig látható mennyiségben voltak vásárlói a Zoénak. A Renault modellje hétköznapi használatban tud olyat, amit szinte semelyik villanyautó, hiszen elérhető hozzá 22 kWh-s töltő, míg a konkurensek általában maximum 11-est kínálnak, ami kétszer olyan hosszú elméleti töltési időt eredményez.

Ez itt 1,5 éves, a külföldről használtan behozott idősebbek ára 4,2 millió forinttól indul. Érdemes megnézni, saját akkumulátoros-e

Az élmezőny – 4-10. helyezettek

Majdnem belebukott a Volkswagen vezére az Elon Musk-féle marketing-barátsággal színezett „erőn felül mindent elektromosítunk” stratégiába, pedig Herbert Diess előtt is piacra dobott már két racionális, igazi érzelemmentes villanyautót a kontinens messze legnagyobb autógyártója.

Az elektromos Up rögtön megtalálta helyét az egyik legnagyobb hazai autómegosztó flottájában, bátyjából, a hagyományos VII-es Golfból átalakított modellből pedig a kormányzati szervek vásároltak nem múló szimpátiával. Használtan korrekt választásnak tűnik mindkettő városba, ennek ellenére csak száz körüli mennyiség érkezett be tavaly a két modellből együttvéve.

Ilyen hidegben rövidke a hatótávjuk, de Budapesten elmennek

Az évekig tartó ingyenes töltési lehetőségnél sokkal látványosabb lendületet adott az új elektromos személyautók hazai értékesítésének az állami támogatás. Ki tudja, hol tartanánk nélküle. A magánszemélyek zsebébe dugott 2,5 millió forint megtette a hatását, a taxisokkal pedig ennél is bőkezűbb volt két éve a politika: 15 millió forintig a vételárnak akár az 55 százalékát állta az adófizetők pénzével nagyvonalú kormány.

Mindez például 2020-ban nem kevesebb, mint 136 százalékos értékesítésugrást generált a villanyautóknál egy összességében akkor 19 százalékos bukóba csúszó újautó-piacon. Az állami támogatásoknak három nagy nyertese volt: a Kia Niro (amely abban az évben a legnagyobb számban forgalomba állt új elektromos lett), a Hyundai Ioniq és a Kona.

A világ autóiparának legnagyobb hatalmú szereplőit a Tesla sztorija mozdította ki a komfortzónájukból, közben persze lábon is lőtték magukat (a legtöbb szereplőt érintő dízelbotránnyal), és még a saját politikusaik is szorítottak párat a hurkon (EU-s szabályozásokkal horrorbüntetések belengetése), de mindez talán még inkább kívülállóvá tette Musk sokáig élet-halál harcot vívó márkáját.

Összezúzott Model S javítása Budapesten

Egy szűk, vagyonos réteg nálunk is felfedezte a Teslát, és a hivatalos importőr hiánya ellenére elintézte magának az akár nullkilométeres autókat is az elmúlt években. Ma már működik forgalmazó Budán, sőt, éppen pár napja írtuk meg az első fővárosi Tesla Approved Body Shop meglepetésekkel teli születésének történetét. Az árcsökkenéssel párhuzamosan használtan szépen mutatkozik rájuk kereslet: a 3-asból 220 jött be tavaly, az S-ből 122 darab.

Őslények és drágaságok – A lista 11-30. helyezettjei

Nagyjából 100 és 500 közötti példánnyal szerepelnek ebben a már rettentően vegyes csoportban a különféle modellek. Látjuk itt az ezeréves, kis hatótávú, és itthon (valamint a világban) a Leaf mellett szintén úttörőnek számító iOn/C-Zero/i-Miev triótól a közelmúltban bemutatott Mazda MX-30-on és Škoda Enyaqon át a használtan is borsos árú Tesla Model X-ig sokféle négykerekűt, köztük több meglehetősen új, és a középréteg számára is megfizethetetlenül drága német prémiumot.

Külön bekezdést ér Európa legolcsóbb, és a márkától megszokott módon piacgyilkosnak szánt villanyautója. A Dacia Spring előtt izgalmas út áll, nálunk pillanatok alatt elfogyott a százdarabos nyitócsapat előfoglalásban, érzésre úgy tűnik, sokkal többre lenne vevő, ha kapna az ország kocsit.

Kompaktnak tűnik, de mini

Porsche, Jaguar, Mustang, Audi, Volvo és EQS – A lista 31-50. helyezettjei

Ez a táblázat szépen mutatja, hogy az alapvetően drága villanyautók gyártásába leginkább a prémiummárkák szálltak be a saját piaci szerepüknél nagyobb lendülettel. Ahogy a szövegközi címben is kiemeltük, itt aztán sorjáznak 20-50-80 darabbal a méregdrága luxusautók, a köztük királynak szánt – és az utasaival beszélgető – Mercedes EQS-ből egy hónap alatt 22-re került magyar rendszám a közelmúltban. Pedig a különféle változatainak alapárai 39,5 és 63,7 millió forint között indulnak.

A luxusmodellek számai is emelkednek majd lassacskán, ám velük szemben a Hyundai Ioniq 5, a VW ID.4 vagy friss Év Autója-díjas Kia EV6 az elkövetkező években világszerte könyöklést sem nélkülöző versenyt rendeznek majd „a nép új villanyautója” címért, leginkább persze a jómódú nyugati országokban, ahol érdemi esély van a tényleg széles körű elterjedésükre. A képességeik adottak, mind kiváló, hatótávpara nélkül használható jármű.

Itt találunk olyan modellt is, amelynek száma – és egy táblázattal feljebb a testvére adata ugyanúgy – talán csalódást okozott az importőreiknek: az Opel Corsa-e és a Peugeot e-208 valamiért nem lett nagy kedvenc Magyarországon. Érdekes, hogy a kisebb hatótávú, szűkös hátsó ajtói miatt nehézkesebben használható MX-30-ból több állt forgalomba eddig, mint a Corsa/208 tölthető változataiból együttvéve.

Éppen most teszteltük a 76 millió forintos AMG változatát az EQS-nek. Ilyen elektromosra is létezik egy bizonyos szintű igény

Amiből csak pár darab van nálunk – A lista maradékának érdekességei

Táblázatban már csak a kettő példánynál nagyobb számban létező modelleket közöljük külön, azért itt is találunk érdekességeket. Például nem is kérdés, hogy a francia Bolloré Bluecart, a norvég Think Cityt, a német Splash-átépítés Suzuki Stromost és a kínai BYD E6-ot szívesen kézről kézre adnánk szakmai kíváncsiságból.

De találunk itt egypár melósautót és egy nagyon nem csomagszállítós Tesla Roadstert is. A ma már szinte kultikus tárgyként kezelt – és horroráron gyűjtőkre vadászó – egykori Lotus-átépítést 12 éve vezettem Magyarországon, pedig egy sem volt forgalomban idehaza. 2010-et írtunk, sehol nem léteztek még elektromos autók a hazai utakon, abszolút semmilyenek, a Roadstert is az egyik luxusóra-brand Andrássy úti szalonnyitójára hozták trélerrel „németből”. 2,9 másodperc alatt ugrott 100-ra – kell mást mondani róla?

Külön tehát nem listázzuk azt a 30 modellt, amelyekből mindösszesen 1-2 fut idehaza. Köztük olyan ritkaságok, mint a svéd-kínai Polestar, vagy a már teljesen kínai MG modellje, de van itt egy szem Lexus UX is, kettő Chevrolet Bolt, de nyilvántart a Datahouse egy teljesen elektromosított Trabant 601-est is.

Emlékszik még valaki rá, hogy a 2009-es Frankfurti Autószalon egyik legnagyobb durranása volt a szuperstílusos elektromos Trabant nT? 

Sajnos nem került sorozatgyártásra, pedig egyesek talán éppen miatta váltottak volna elektromosra

Egy betegség, amelyet nagyon nehéz felismerni

A változatos tünetek miatt nehezen azonosítható, de a…