Közel ideális állapotot teremtett a közösségi közlekedés számára a karantént hozó koronavírus-járvány. A jelentősen visszaeső járműforgalom, „az autóbusz- és a személygépkocsi-vezetők közötti konfliktusok, a járművezetői hibák, és ezáltal a baleseti kockázat érezhető csökkenéséhez vezetett” – állítja a BKV.
Az általánosan kedvező közlekedési viszonyok megmutatkoztak a 2020-as baleseti statisztikák javulásában is. Megkérdeztük a BKV-t: most mi a helyzet?
Majdnem rekordmagasan a BKV kára
A járvány előtt rekordot döntött az ún. idegenhibás balesetek száma, vagyis amikor a BKV valamely járművével szembeni szabálytalanság okozta az ütközést. Egy ötéves, esztendőről esztendőre romló helyzetet változtatott meg aztán a pandémia, az alábbi táblázat is mutatja, hogy 2020-ban az évtized legkevesebb balesetét szenvedték el a buszok, trolik és villamosok.
Év | Balesetszám | Kár |
2012 | 1260 | n. a. |
2013 | 1383 | n. a. |
2014 | 1349 | 109 |
2015 | 1313 | 100 |
2016 | 1279 | 182 |
2017 | 1360 | 215 |
2018 | 1416 | 200 |
2019 | 1567 | 215 |
2020 | 1218 | 256 |
2021 | 1389 | 255 |
A táblázat a BKV-nak idegen fél által (gépjármű, kerékpár, gyalogos stb.) okozott balesetek számát, és a közlekedési vállalatnak így okozott éves kárösszeget tartalmazza. 2014 előttről nincs adatunk kárra
Újabb és újabb hullámokkal, valamint rengeteg home office-szal a pandémia ugyan maradt 2021-ben is, de karantén nélkül, utóbbi – úgy tűnik – máris hatással volt a balesetszámra. A múlt év a 2018-2019-es csúcsidőszak utáni legtöbb ütközést hozta, a közlekedési vállalat kára pedig hajszál híján negatív rekordot döntött.
A BKV szerint a közlekedés szereplőinek szinte minden csoportjában vannak konfliktusokozók, most elmondják, kinek mit kellene picit másként csinálni mindannyiunk biztonsága érdekében.
Autósok: parkolás, buszsáv és elsőbbségi szabályok
A járvány egyik érdekes következménye a viszonylag hosszú ideig fenntartott ingyenes nagyvárosi parkolás, ami a BKV szerint némileg felerősítette a szabálytalan várakozással kapcsolatos problémákat. Pár éve külön cikket szenteltünk egyes járművezetők érthetetlen parkolásainak, amikor a tömegközlekedési eszközök útjában hagyott autóikkal akár komplett útvonalakat kényszerítettek megállásra. „Ezek a problémák sajnos a pandémia után is velünk maradtak” – mondja erről a budapesti cég sajtóosztálya.
Tipikus és veszélyes hibának nevezi a BKV azon rossz helyen várakozó autók gazdáinak a viselkedését, akik ugyan nem a buszmegállóba állnak be, de elöl vagy hátul azért belóg oda a kocsijuk „így már jó lesz” alapon. Ilyenkor ugyanis nem tud rendesen ráfordulni a sofőr az út szintjétől magasabb leszállóhelyre, így a nehezen mozgó, jellemzően idős utasok számára máris balesetveszélyes a padka nélküli úttestre való lelépés a magas járműről.
Több egyéb, meglehetősen könnyen elkerülhető hibát sorol még kérdésünkre a közlekedési vállalat a figyelmetlen autósok részéről:
– piros lámpánál a megállás helyét jelzőt vonalon való túlhaladás a kanyarodó autóbuszt akadályozhatja, alkalmanként a kerékpáros felállási helyet sem értelmezi helyesen pár autós
– a buszsávot használó autósok régi, úgy tűnik, Budapesten immár örök problémát okoznak, a BKV itt azt hangsúlyozza, hogy közülük egyesek a lámpák kiegészítő, fehéren világító „Busz” jelzését sem ismerik: nem tudják, hogy a jelzés a buszsávban haladókra vonatkozik, nem csak magára a buszra. Azaz csak állnak, és állnak a buszsávban a szabad jelzés ellenére
– létezik a túl udvarias (vagy inkább a szabályt nem ismerő) csoport, amelynek tagjai nem sorolnak be a buszsávba a saját kanyarodásuk előtt, hanem egyből a saját sávjukból vágnak be sokszor az éppen érkező busz elé, majd persze egyből lassítanak, hiszen tovább kanyarodnak. Emiatt a buszt hirtelen fékezésre kényszerítik, ami eleséses utasbalesetek rendszeres forrása
– a legfőbb probléma az elsőbbségadás elmulasztása, az összes baleset 22 százalékét ez okozta az elmúlt három évben
Hogy ezek mekkora problémát jelentenek, azt markánsan mutatja a statisztika: a 2019-2021 közötti időszak 4174 balesetéből 3445-öt a személyautók, valamint a tehergépkocsik és a nem BKV-s buszok okozták, ami 83 százalék.
Bátor gyalogosok és vakmerő rolleresek
„A gyalogosok viselkedését erősen befolyásolja, hogy számukra mennyire kedvező a kialakított forgalomtechnikai környezet” – állítja a BKV. Konkrétan itt arról a tapasztalatukról számolnak be, hogy például a szabályos felszíni átkelési lehetőség hiánya „a gyalogos szabálytalan átkeléséhez vezet, és nem az átkelés elmaradásához”.
A 4174 balesetnek egyébként viszonylag kis részét, mindössze 3,8 százalékát okozták gyalogosok, 2019 eleje és 2021 vége között mindösszesen 159-et. Ennek szűk többségét (80-at) villamosok esetén, a maradék 79-et a jóval nagyobb számban közlekedő buszok és trolik szenvedték el. Az általános sietség és eközben a figyelmetlen közlekedés a legjellemzőbb problémaforrás, „amit gyakran fokoz a telefon és két fülben a fej-/fülhallgató használata, ami sajnos a kerékpáros, autós közlekedőkre is ugyanúgy jellemző”. Probléma a piros ellenére és a takarásból úttestre lépés, valamint egyes idősek kényszerű szokása: messze a zebra, ezért a lassú haladásuk ellenére ott gyalogolnak át az úton, ahol szabálytalan.
Pár éves jelenség az elektromos egy-két kerekűek megjelenése Budapest utcáin. „Egyértelmű negatívum az elektromos rollerek és más elektromos közlekedési eszközök (pl. különféle segway-ek) intenzív jelenléte a közutakon mindaddig, amíg a vonatkozó szabályozások nem alkalmazkodnak ezen közlekedési eszközök képességeihez és lehetőségeihez” – mondja a BKV. Közben pozitívumnak tartják, és fenntarthatóbbnak nevezik rövid helyváltoztatásokra a személyautóknál, ám a tapasztalataik szerint jelen szokások mellett komoly veszélyforrást jelentenek.
„Használóik általános közlekedési háttértudásának, KRESZ-ismeretének, valamint gyakorlati tapasztalatainak hiánya sajnos kiemelten veszélyessé teszi ezeknek az eszközöknek a nagy testű járművekkel közös felületeken való közlekedését, főként a belvárosi területeken. Járművezetőink gyakran találkoznak mellékutcából körültekintés nélkül kihajtó, vagy járdáról az úttestre az elsőbbségadási szabályokat figyelmen kívül hagyva lehajtó rolleresekkel. Gyakran többen utaznak az egyszemélyes rollereken, éjszaka gyakran nem józan fejjel. Sok turista használja az elektromos rollereket hiányos hely- és szabályismerettel, a helyi közlekedési viszonyokat kevésbé ismerve” – sorolja a BKV.
Buszokkal egymást előzgető kerékpárosok, idegeskedve siető futárok
A kerékpáros-forgalom méretére többféle – olykor meglehetősen eltérő – adatot lehet rögzíteni (például ezt érdemes összevetni ezzel). A Magyar Kerékpárosklub szerint 2019-ről 2020-ra 15 százalékkal növekedett a biciklis forgalom az öt fővárosi mérőpontjuk előtti utakon, 2020-ról 2021-re már szerényebb mértékben, de további 2,63 százalékkal több elhaladást regisztráltak.
Azt mondja erre a BKV, hogy a kerékpárosok közlekedési viselkedésében, szabálykövetési hajlandóságában nem érzékelhető lényegi elmozdulás, „a számuk növekedése azonban a konfliktusok számát is növeli”.
Szerintük a belváros beépítettségéből származó keresztmetszeti helyhiány sokszor kompromisszumos forgalomtechnika kialakításához vezet, ami nem segíti a kerékpárosok és buszosok „hagyományosan problematikus viszonyát”. Ennek alapja, hogy a városi autóbusz és a kerékpáros átlagsebessége nagyjából megegyezik, a hivatásos sofőrök tapasztalatai szerint ebből következően egy adott útszakaszon hosszú ideig együtt haladhatnak, ami ismétlődő konfliktusforrást is jelenthet. A megállóban várakozó autóbuszt kikerülő kerékpárost a haladás közben nagyobb sebességet elérő busz kénytelen visszaelőzni, majd az újabb megállóban a kerékpáros ismét kikerüli a buszt, és ez sokszor így mehet kilométereken át.
Miközben az átlagos kerékpáros jellemzően normális tempóval halad, a tőlük sajnos nem mindig rutinosabb futárok időre mennek, általában sietnek. Közben a járvány alatt megnőtt rendelésszámot követve jelentősen gyarapodott a számuk, a hosszú évek óta ezzel foglalkozó rutinos futárok mellett alkalmi munkavállalók, nem kis számban külföldi diákok öltöttek magukra világoskék vagy rózsaszín kabátot a két nagy munkaadó színének megfelelően.
Sőt, robogókkal és kisebb – általában meglehetősen leharcolt – személyautókkal is futárkodnak egyesek. „Megnőtt az utakon a különböző járművel közlekedő futárok száma, akik viszont a sok feladat és túlterheltség miatt figyelmetlenebbek, türelmetlenebbek és szabálytalanabbak lettek. Ez állandósult a járványügyi korlátozások enyhítése után is” – állítja róluk a BKV.
Mindezek ellenére egészen minimális számú balesetet okoznak a bringával közlekedők, az elmúlt három évben a 4174 esetnek csupán a 0,8 százalékát, azaz 33 esetet. Ebben volt piroson áthaladás, elsőbbségadás elmulasztása, buszsáv jogosulatlan használata.
Két kerékkel a síneken
Megkértük a BKV-t, hogy mondjon el néhány szélsőséges példát balesetokozásra. Nagyon nem lepődtünk meg, hogy a Nagykörutat említették, aminek egyébként a nagy részén egy-egy, párhuzamosan egymás mellett futó autós és biciklis sáv működik a korábban kizárólagos két autós sávval szemben.
Vannak még részei, ahol a régebbi rend működik, a közlekedési vállalat szerint itt előfordul, hogy a gyorsabb haladás reményében a kerékpárosok és a motorosok a villamosvágányon nyomulnak. Ami nemcsak szabálytalan, de a viszonylag jól belátható Nagykörút ellenére meglehetősen veszélyes is, ha valaki amatőr.
„Több alkalommal előfordult, hogy a síneken megcsúszott a jármű kereke, vagy beleakadt az úgynevezett nyomvályúba és emiatt eleset a kerékpáros, motoros. Ilyenkor, a mögötte közlekedő villamosnak, nagyon nehéz megállni, főleg, ha a kerékpáros, motoros hirtelen vág be a villamos elé, így annak vezetője nem tud felkészülni az esetleges megállásra.”
Érdemes lenne mindörökre megjegyezni, hogy a fémkerekű villamosoknak alacsony sebességről is sokkal nehézkesebb megállniuk, mint a gumikerekű buszoknak, troliknak.
Mennyire jellemző az udvarias viselkedés? Változik a helyzet?
A sok baleset ellenére Budapesten közlekedve mintha mégis azt látnánk, évtzedes viszonylatban nézve talán gyakoribb a másik jármű beengedése, vagy éppen egyesek mintha jobban figyelnének a kevésbé védett kerékpárosokra. A BKV hivatásosai szerint is „pozitív elmozdulás tapasztalható”, a taxisokkal például „folyamatosan javul a viszony, a péntek-szombat esti időszakoktól és kiemelt helyszínektől eltekintve”.
Egyvalami kapcsán azért még mindig panaszkodnak a sofőrök, örülnének, ha jobban segítenék haladásukat a közlekedés egyéb, jóval kevesebb embert szállító szereplői. Állításuk szerint a külvárosban egyébként sokkal nagyobb az összhang, mint a város közepén.
„A külvárosi kifutó vonalakon, ahol a közlekedés szereplői és az utasok is állandóbbak, a közösségi közlekedés járművei és a többi közlekedő között könnyebben jön létre összhang, kölcsönösség, mint a zsúfolt, sietséggel terhelt belvárosi közlekedési környezetben.”
Üzennek a rendőröknek is a BKV-sok. Egyrészt hálásak a buszsávok ellenőrzéseiért, főleg, ha azokat kampányszerűen bejelenti a BRFK, mert ezek az akciók szemmel láthatóan kitisztítják a sávjaikat az oda nem valóktól. Másrészt viszont örülnének, ha legalább ennyiszer intézkednének a járőrök a szabálytalanul, a buszsávban leparkolva rakodó teherautók vezetői ellen is.
És ami elkerülhetetlennek tűnik, a BKV szerint is rendkívül fontos lenne több erőforrást fordítani a vezetői engedélyt nem igénylő járművekkel kapcsolatban (kerékpár, roller stb.) a közlekedési ismeretek oktatására. „Ez egyúttal a gyalogos közlekedés morálját is javíthatná. Az oktatásban a közlekedési alapismeretekre fektetett nagyobb hangsúly várhatóan a baleseti statisztikák javulásához vezetne.”