2017 tavaszán egy megkülönböztető hang- és fényjelzést használó mentőkocsi beteggel a fedélzetén igyekezett Pécsre, a 6-os útra fordult volna, ám a manőver rossz véget ért, a kanyarodó mentőbe belecsattant egy Dacia – így kezdődik a közlekedési balesetek bírósági utóéletét bemutató sorozatunk e heti története.
Villogóval, szirénával mindent szabad?
A mentőt, melyben a beteg mellett két ápoló is tartózkodott, a 40-es éveiben járó Milán vezette. A diplomás férfi több mint két évtizede rendelkezett B és C kategóriás jogosítvánnyal, rutintalansággal nem lehetett vádolni, ám munkaköre a szokásosnál jóval nagyobb felelősséggel jár, és így a közlekedésben általánosan elvárhatónál sokkal nagyobb körültekintést, elővigyázatosságot is követel.
A nagy felelősséggel járó munka végzését ugyanakkor erős szabályok is támogatják, segítik, a megkülönböztető jelzést használó járművek bizonyos értelemben a többiek felett állnak a közúton.
A jogszabály az ilyen járműveknek engedményeket ad, vezetőik a KRESZ 24-43. §-ban foglalt rendelkezéseket – ide tartoznak a sebességre, a kanyarodásra, az elsőbbségadásra, a követési távolságra, az előzésre, a megállásra stb. vonatkozó előírások, azaz „a járműközlekedés általános szabályai” – figyelmen kívül hagyhatják, feltéve, ha ezzel a közlekedés biztonságát, a személy- és vagyonbiztonságot nem veszélyeztetik és meggyőződtek arról, hogy a közlekedés többi részvevője az akadálytalan haladást lehetővé teszi, valamint hogy számíthatnak-e a forgalom más részvevőitől elsőbbségadására.
Pirosnál kanyarodott
Milán a fentiek tudatában kezdte meg kanyarodását a kétszer kétsávos főútra – a forgalomirányító készülék ugyan pirosat jelzett, ám az időjárási, út- és látási viszonyok ideálisak voltak, ő pedig úgy gondolta, meggyőződött arról, hogy nem jelent kockázatot a manőver.
A mentőautó 40 km/óra körüli tempóval fordult rá a 6-osra, ahol viszont Dacia Dokkerével érkezett Kristóf. A Pécsvárad irányába tartó kishaszonjárműnek a forgalomirányító készülék – magyarul a közlekedési lámpa – zöldet mutatott, és bár körülötte a többiek lassítottak, ő 45-50 km/órás tempóval behajtott a kereszteződésbe.
Milán csak a kereszteződésbe való befordulást követően vette észre a hirtelen balról érkező Daciát, és bár próbálta elkerülni ütközést, Kristóf autója nekicsapódott a mentőautónak. A mentő az ütközéstől megbillent, majd az árokba borult.
A mentősofőr, illetve a két ápoló és a beteg könnyebb, 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett, míg Kristóf az ütközés következtében kirepült a gépjárműből, és 8 napon túl gyógyuló, maradandó fogyatékossággal járó sérüléseket szenvedett el (40%-os munkaképesség-csökkenés).
Az nem volt megállapítható, hogy súlyos sérülései a gépkocsiban vagy kizuhanás következtében keletkeztek, ahogy az sem, hogy használta-e az biztonsági övet vagy sem – „Kristóf nem emlékezett rá” –, ugyanakkor egyértelműnek látszott, hogy az öv használata mellett ilyen sérüléseket nem szenvedhetett volna el.
A bíróság előtt kellett felelnie a mentősofőrnek
Mivel nem egy egyszerű parkolásos vagy ráfutásos koccanásról volt szó, a mentőt vezető Milánt a nyomozást követően közúti baleset gondatlan okozásával vádolták meg, a bíróság előtt kellett tisztáznia magát.
Milán a bíróság előtt többször hangsúlyozta, hogy ő úgy hajtott be a kereszteződésbe, hogy meggyőződött arról, a közlekedés többi résztvevője észlelte a közeledését. Kristóf azonban azt mondta, ő nem vette észre a közeledő mentőautót, a bíróság előtt azt vallotta, hogy nem nem csupán a mentőautó fény-, hangjelzését nem észlelte, de még azt sem, hogy más lassított volna.
A Milánt az ügyben védő Dr. Janklovics Ádám közlekedési ügyekre szakosodott ügyvéd érvelése szerint a bíróságnak azt kellett tisztáznia, hogy a bizalmi elv alapján a mentő sofőrje meggyőződött-e arról, hogy egyrészt a többi közlekedő észlelte-e a mentőautó jelzéseit, másrészt hogy aztán ennek megfelelően viselkedtek-e.
Mi az a bizalmi elv?
Bizalmi elv: ha a közlekedés során valaki úgy közlekedik, hogy a szabályokat betartja, az joggal várja el a többi közlekedőtől is a hasonló magatartást. Pl.: más is megáll a piros jelzésre, elsőbbséget ad, ha a helyzet, szabály úgy kívánja meg stb.
Az igazságügyi szakértői vélemények szerint a mentő hangjelzése már kb. 1200-1500 méterről is hallható lehetett, továbbá a mentőautót Kristófnak az ütközést megelőzően, kb. 2 másodpercen keresztül látnia kellett, tehát lett volna ideje és lehetősége a baleset elkerülésére, vagy legalább annak megkísérlésére. A bíróság a szakértőre támaszkodva ugyanakkor tényként fogadta el, hogy nem lehetett biztosan megállapítani, Milán mikor észlelte a Kristóf által vezetett autót, ahogy azt sem, meggyőződött-e arról, hogy az számára biztosítani fogja-e az akadálytalan továbbhaladást.
Valaki biztosan hibázott, de kicsoda?
A bíróságnak nem volt könnyű dolga, mert bár a vallomások, bizonyítékok és a szakértői vélemények alapján világos volt, hogy a baleset részeseinek megvolt az objektív lehetőségük arra, hogy egymás helyzetét észleljék, ez valamiért mégsem történt meg, ám az nem volt egyértelmű, ki is volt figyelmetlen vagy könnyelmű.
A közlekedési baleseteket bemutató eseteink gyakorlatilag kivétel nélkül elmarasztaló ítélettel zárulnak, ezúttal azonban a bíróság bizonyítottság hiányában Milánt felmentette közúti baleset gondatlan okozásának vétsége vádjában.
Milán azóta is mentőzik, a hivatásának él. Kristóf élete ellenben gyökeresen megváltozott, hiszen belerokkant a nagyobb figyelemmel elkerülhető balesetbe.
Figyeljünk egymásra, mindenki jobban jár!
Dr. Janklovics kiemelte, hogy a baleset, balesetveszélyes közlekedési szituációk elkerüléséhez nem elég a közlekedési szabályok betartása: elengedhetetlen a közlekedésben részt vevő további személyek viselkedésének folyamatos figyelése, és az olyan, apróságnak tűnő dolgok, mint például a rádió normál hangerőn történő hallgatása, a fülhallgatók használatának kerülése. Amikor pedig mások félrehúzódnak, lassítanak, azonnal kiemelt figyelmet kell szentelni a környezetnek, hiszen sosem zárható ki, hogy mentő, tűzoltó vagy egyéb, speciális közlekedési szabályok hatálya alatt álló jármű érkezik.
Magyar valóság
A jogi, bírósági ügyeket feldolgozó sorozatunkban megjelent cikkek mind valós, Magyarországon megtörtént eseteket dolgoznak fel, a helyszíneket, időpontokat, az érintettek személyes adatait azonban általában – részben vagy teljesen – megváltoztatjuk.