Egyre erősebb mozgolódás érezhető az űrkutatásban részt vevő nagyhatalmak környékén, az Egyesült Államok mellett Oroszország és Kína is újra a Holdat vette célba.
Leginkább az Egyesült Államok próbál eljutni újra a Holdra, inkább kevesebb, mint több sikerrel. Az Artemis-program eredeti céljai szerint 2024-re már asztronautákkal indultak volna útnak, de az már tavaly kiderült, hogy komoly csúszással kell szembenézniük.
Elsődlegesen a lassan készülő új űrruhákat okolták az Artemis-program harmadik küldetésének csúszásáért, a jelentésből azonban az is kiderült, hogy a NASA lényegében a többi fronton sem áll jobban. Az induláshoz egy biztonságos új rakétára és egy le- és felszállóegységre is szükség van még, amivel a legénység Holdra tud szállni.
Jelenleg 2025-re tervezik a Holdra-szállást, amihez jelenleg is tesztelik a NASA legerősebb, legnagyobb eddigi rakétáját, de a munka döcögősen halad. Legutóbb villám csapott az épp kilövőálláson próbált hatalmas rakétába, emiatt kénytelenek voltak több próbát is elhalasztani.
Kína és Oroszország inkább szondákat küld
Az orosz-ukrán háború ellenére Oroszország is bejelentette a Hold-program felmelegítését. Oroszország – 46 évi kihagyás után – a tervek szerint augusztus 22-én ismét missziót indít a Holdra. A Luna 25 automata állomás a Föld körül keringő égitest déli pólusán gyakorolja a lágy leszállást és kutatásokat fog végezni a Hold felszínén.
A Luna-26 a tervek szerint 2024-ben indul térképészeti küldetésre, a Luna-27 várhatóan 2025-ben a talajt fogja tanulmányozni, a Luna-28 pedig, előreláthatóan valamikor 2027-2028-ban talajmintát gyűjt majd. Az asztronauták csak ez után indulhatnak majd, tehát 2030-ig nincs okuk sietni az amerikaiaknak.
Kína még nagyobb erőbedobással készül, egymás után három űrszondát (Csang’o-6, Csang’o-7 és Csang’o-8) indítanak útnak. A kínai űrhivatal Hold körüli műholdrendszert tervez a kommunikációs és navigációs szolgáltatások biztosítására. A holdprogram negyedik szakaszában tudományos kutatásokat akarnak végezni a Hold déli pólusán, és fel akarnak állítani egy kutatóállomást. A negyedik fázis három lépésben valósul meg, ezen belül 2030-ig a három Chang’o űrszondát is fellövik.
