| Röviden – Kia Ceed | |
|---|---|
| Mi ez? | A Kia népszerű kompaktjának harmadik generációja frissített külsővel és motorkínálattal, magas felszereltséggel, automata váltóval. |
| Mit tud? | Hozza a kompakt kategória európai mércével nézett elvárásait magas felszereltséggel. |
| Mibe kerül? | 6,399 millió forintról indul a Ceed árlistája, ugyanakkor a 160 lóerős benzinmotorral 7,449 millió forint a kezdőára, az automata váltó felára 600.000 forint, a tesztautó közel 11 millió forintba kerül. |
| Kinek jó? | Kompakt kategóriában keresőknek kimondottan jó ajánlat. |
Igazi sikersztori az eső Európának fejlesztett Kia-modell története. 2006-os megjelenésekor még furcsán cee’d néven ismerhettük meg a Kia kompaktját, ami egy mozaikszó, a Community of Europe, with European Design kezdőbetűiből, amit értelmesen magyarra fordítani nehéz, de nagyjából annyit tesz, hogy az európai közösségnek szánták európai formatervvel. Annyira, hogy Frankfurtban tervezték, a dizájnrészleget pedig épp egy magyar, Kovács Miklós vezette akkor a Kiánál, az autó pedig Szlovákiában készült.
Betalált, elég rendesen, és ez nem csak a formaterven múlt, megalapozott a 2012-ben érkezett második generációnak, és ma már a harmadiknál tartunk. Több mint 1,3 millió cee’d és Ceed kelt már el Európában, ez a Kia legjobban futó modellje. 2021-ben frissült a harmadik generációs, már aposztróf nélkül, egyszerűbben írható Ceed, amivel naprakész kompakt szereplő érkezett a piacra. Egy magas felszereltségű példányban próbálhattuk ki az újdonságokat.
Külső
Jól felismerhetően frissült kívülről a Kia Ceed. Teljesen megváltozott a tekintete, eltűnt a négy pontban négyzet alakban világító jellegzetes nappali menetfény, helyette három egységben világít most a fényszórókban, ezek adják az indexek fényét is futófényként, nagyon látványos. Teljesen megváltozott a lökhárító is, a GT-Line szárnyprofilszerű szélső dizájnelemeitől rendesen sportosabbnak tűnik, ez inkább a Proceednek áll nagyon jól.
A sztárprofil nagyon látványos a lökhárítókon
Az ötajtós külön törődést kapott, míg a Proceed és a kombi hátulról változatlan, addig a legkisebb tag lámpáit teljesen újra cserélték. A ledes egység méhsejtmintázata egészen érdekessé teszi a hátsó nézetet, hosszú percekig tűnődik rajta a szemlélődő, hogyan mert bevállalni egy ennyire visszafogott márka ilyen kirívó dizájnt.
Külső méretei nem változtak az újításokkal, még mindig 4310 milliméter hosszú, 1447 magas és kereken 1,8 méter széles, 1 centivel szélesebb csak az első cee’dnél, de 5 centivel hosszabb nála. A kategóriaetalon Golfhoz képest 26 milliméterrel hosszabb és 1 centivel szélesebb, de pár milliméterrel alacsonyabb.
Teljesen ledesek a hátsó lámpák, csak az ötajtóson újak
Belső
Első ránézésre sok minden nem változott az utastérben, de fontos pontokon frissült a Ceed. Ilyen például a 10,25 colos multimédia-kijelző, ami a korábbi 8 coloshoz képest jelentősen színesebb kezelőfelületet ad és jóval gyorsabb is a rajta futó rendszer. Egyedül az ikonok hasonlósága lehet zavaró, könnyű elveszni már a főmenüben is. Ezen túl viszont a beállítások hamar elvégezhetőek, a telefon továbbra is csak álló helyzetben párosítható, de már van Android Auto és Apple CarPlay csatlakozási lehetőség is.
Teljesen digitális műszeregység is rendelhető a Ceedhez, a meglévő formába ültetett képernyő lekerekített szélei miatt egészen természetesnek hat. Jobb oldalon értesítéseket adhat fel a fordulatszámmérő helyén, középen pedig kedvünkre változtatható az információhalmaz, épp csak navigációt nem tud kitenni elénk vizuális formában.
Belül nem történt sok változás, az ergonómia még mindig remek
Anyagminőségben a Kia Ceed utastere mindig is jónak számított, és ezen a frissítés sem változtatott. Jó tapintású a bőr, nem kellemetlen a műanyag, és a textúrák azonosságára is odafigyeltek. Még mindig indokolatlanul sok a zongoralakk felület az utastérben, ami képeken jól mutat, de így mindennapos a harc a porszemekkel és a karcokkal. A GT-Line felszereltség sportos, alul lapított és luggatott bőrrel bevont kormánya kimondottan jó fogású, bárcsak ilyen jó kormány lenne minden autóban! A rajta lévő gombok hamar kiismerhetőek, ami igaz a Ceed egész belső ergonómiájára.
Ülései kimondottan jók, nem sportmodell, de a sportosabbra faragott GT-Line is rendes, magas oldalfalú üléseket kap, és még bőrhuzatúak sem kell lennie, a mindennapokra nagyon jó kompromisszum. 180 centis magam mögött könnyen elfértem, táncolni azért nem lehet a hátsó lábtérben, de nem venném zokon, ha ott kéne utaznom.
El vagyunk látva rekeszekkel és tárolókkal, kimondottan kedves, hogy a telefonnak külön polca van középen vezeték nélküli töltőpaddal. A Ceed csomagtere alapvetően nem változott, 395 literes, de a frissítéssel érkezett 48 voltos hibrid rendszer akkumulátora elfoglalja a padló alatti rekeszt, így ennek a verziónak 357 literes a raktere.
12,3 colos az új digitális műszeregység, csak a GT-hez alapáras, itt még feláras
Technika
Jelentősen nem változott a Kia Ceed motorkínálata a 2021-es frissítéssel, de vannak azért érdekes újítások. Szívómotoros Ceed már nincsen a kínálatban, a belépőmotor továbbra is turbós háromhengeres 100 lóerős teljesítménnyel és 172 Nm nyomatékkal. 120 lóerős a második szint, ugyanazt az 1,0 literes motort takarja, mellette pedig az 1,4-es turbós benzines, az 1,6-os, 204 lóerős turbós benzines, és a 136 lóerős, 1,6-os turbódízel szerepel 48 voltos kisegítő hibrid rendszerrel.
Erősödött a frissítéssel a tesztautóban is szereplő 1,4-es benzines, így a korábbi 140 helyett már 160 lóerőt teljesít és 253 Nm nyomatékot. Ez rendelhető 48 voltos rendszerrel is, aminél a teljesítmény nem változik, de csak dupla kuplungos, automata váltóval érhető el, 48 voltos rendszer nélkül pedig csak kézi váltóval. Automata váltóval és 48 voltos rendszerrel 0,2 tized másodperccel rosszabban gyorsul a Ceed, 8,4 helyett 8,6 másodperc, de ugyanúgy 210 km/óra a végsebessége.
Erős, de nem valami tüzes a 160 lóerős benzinmotor, az automata váltó és a 48 voltos rendszer is tompít rajta
A 48 voltos hibrid rendszer önállóan nem képes mozgatni elektromosan a Ceedet, villanymotorja egy indítógenerátor a hagyományos generátor helyén a főtengelyről szíjjal hajtva. Képes besegíteni a motornak nem ideális terhelések esetén, kigyorsításkor, előzésekkor, és a stop-startos újraindításokért is ez felel. Emellett képes magasabb tempónál is leállítani a motort, hogy vitorlázóüzemben, amikor csak lendületből gurulunk, még alapjáraton se fogyasszon benzint és pufogjon ki káros gázokat. Egy szempillantás alatt indítja be újra, ebből a folyamatból csak a fordulatszámmérő bezuhanása lehet feltűnő, mást nem veszünk észre.
A 48 voltos rendszer azonban fogyasztásban és károsanyag-kibocsátásban segít a Ceeden, igaz, nem túl sokat. A kézi váltós 160 lóerőshöz képest csak deciliterek adják a különbséget a gyártó szerint, 5,6-6,1 litert fogyaszt az automata 48 voltos hibrid és 5,5-6,3 litert a kézi váltós hibrid nélküli Ceed, károsanyag-kibocsátásban is hasonlóak a különbségek.
Futóműve elöl hagyományos McPherson rugós tag, hátul viszont igényesebb multilink rendszerű a kerekek vezetése mindegyik verziónál, ezzel alapvetően többet tud felmutatni technikai vonalon, mint egy csatolt lengőkaros Ford Focus.
Hétfokozatú a dupla kuplungos, automata váltó, nem a legjobb, tétova váltásokat csinál
Vezetés
Kevésbé értékelt kategória ma a kompakt méretű ferdehátúaké, mint bármelyik crossover. Pedig nagyon jó értékei vannak, főleg azoknak, akiknek még számít, hogyan mozog jól egy autó. A Ceedben alacsonyan ülünk, viszonylag közel az aszfalthoz, nem sportosan, de jólesően mélyen a forgalom többi résztvevőjéhez képest. Egy ilyenből nézve már a Vitara és a Duster is tolakodóan magasnak tűnik.
Hamar otthonossá válik a belső tér, ügyesen sakkoztak a gombokkal, kezelőszervekkel, méretekkel, távolságokkal, mert minden a helyén van, ezért semmihez nem kell negatív értelemben hozzászokni. Jól beállítható az ülés, a GT-Line felszereltség miatt itt picit magasabb az oldaltámasz, amitől érezhetően picit jobban körbevesz az ülés, mint alapból tenné, tényleg sportos fílinget az ember a pénzéért.
Főleg az úttartása miatt jó vezetni
Ugyanígy a kormány fogásában is van egy kis pezsgés, a lapított aljával és luggatott bőrével meg a formázásával a sofőr joggal gondolhatja, hogy ezt vezetésre tervezték, foglalkoztak vele, hogy igényes legyen. A kormányon való visszajelzések már olyan kompaktosan semmisek, nincs benne nagy izgalom, csak teszi a dolgát. Érezzük rajta, merre járnak a kerekek, de nincs nagy áttörés. Fogni jó, látványra jó, egy hétköznapi kompaktnál ennyi már elég.
Erőből a Ceed egy kicsit többet mutat fel, mint a konkurensek, mivel az 1,4-es motorja 160 lóerős. Korábban a 140 lóerős verziója sem érződött gyengének, ekkora karosszériához tökéletesen elég volt. Mit tud 160 lóval? Őszintén szólva, nem lobog jobban az a tűz, érzésre szinte semmivel nem megy jobban, mint korábban, a teljesítménynövekedés csak papíron látható, aminek több oka is van.
Elbírja a 18 colos felniket a futómű, kényelmes velük a rugózás is
A Kia hétfokozatú, dupla kuplungos, automata váltója nem a legjobb a kategóriában, még egy mai DSG-hez képest is feltűnően tétova sok helyzetben. Elindulásokkor, emelkedőn lassan felfelé haladáskor, nagyobb gázadásra visszaváltáskor bizonytalanul reagál, érzésre sokszor olyan, mintha hosszan csúsztatná a kuplungot, mélygarázsból kihajtani vele nem egy álom.
Ettől is tűnik úgy, hogy sokszor mintha elveszne az erő pont akkor, amikor kéne. Az elindulás kicsit lomha, az előzés, gyorsításkori visszaváltás is későn történik, a felváltás korán, pedig a motor menne. Amikor a rendszer összeáll, akkor nagyot tud gyorsítani, érezni benne az erőt, az összhang viszont sokszor hullik szét, és ez feltűnően érezhető.
Súlyosbító körülménynek ott van még a 48 voltos hibrid rendszer is, ami egyrészt súlytöbblet, másrészt a hajtásláncnak még azzal is kell foglalkoznia, hogy időnként leállítsa a motort menet közben. Ezt tudja a legjobban a Ceed, alig lehet észrevenni, amikor álló motorral vitorlázik, a legtöbb esetben pedig számítani is lehet rá. Egyenletes sebességnél lassan felengedett gázzal a motor leáll, a váltó szétkapcsol, és csak simán suhan szabadon, gázra újra összekapcsol a rendszer, beindul a motor és megyünk tovább, ilyenkor a váltó sem bénázik.
Annyira azért nem sportos, ahogy kinéz
Ennek több előnye is van, kevesebb a károsanyag-kibocsátás és alacsonyabb a fogyasztás, legalábbis az elmélet szerint. Előbbit nem tudjuk mérni, utóbbi viszont annyira nem meggyőző, hogy a 48 voltos rendszer mellett érveljen, 7,6 literes fogyasztásra könnyen képes lenne nélküle is. Megelőlegezem, hogy kézi váltóval jobb lehet a Ceed vezethetősége az új motorral, automata váltóval vannak zavaró tényezők.
Kanyarodni nagyon tud, fogja az utat rendesen, egy bizonytalan mozdulata nincs, ami maximálisan megnyugtató. Nem pattog el, nem lobog a hátulja, és a tapadása is rendben van, harmonikusan mozog, és ez egy ilyen tömegterméktől elég szép munka. Rugózik, de közben kellően feszes, a 18 colos felnik sem zavarnak bele a komfortba, ilyen, amikor nem túloznak az egyszerű technikára épített karosszériával, ez így összeáll.
Vezetéstámogató rendszereivel a Kiák mindig képesek meglepni. Kicsit félősre hangolt benne minden, sok a csipogás és a rászólás, de inkább vigyázzon jobban a bent ülőkre, mint hogy későn reagáljon. Nagyon ügyesen tartja a sávot, aktívan kormányoz, nem csak jobbra-balra lökdös, és a távolságot is jól tartja az előttünk haladótól. Kitolatáskor nagy segítség a hátsó keresztirányú forgalomfigyelő, ami a Ceedben is nagyon jól működik.
Csak elsőkerék-hajtású lehet, de van 204 lóerős verzió is
