A jó néhány, párhuzamosan futó projekt közül annak idején is a General Motors (és a Boeing) jutott a célig az Apollo-programban használt holdjárójával – melynek tervezésében komoly szerepet vállalt az ’56-ben az USA-ba disszidált magyar mérnök, Pavlics Ferenc is –, és az amerikai autóipari óriás ma is dolgozik egy hasonló járművön.
Májusban derült ki, hogy a repülőgépgyártó Lockheeddel együttműködésben a GM segédkezik a NASA következő holdjárójának kifejlesztésében, a különleges célra szánt járgány alapjául pedig a Hummer EV-t, azaz a népszerű, katonai gyökerű terepjáró/pick-up modern, villanyos változatát használják.
A 2025-ös bemutatásra tervezett járművet ráadásul nem pusztán a NASA-nak szánja a GM, a cég szeretné „piacra dobni” azt, hogy a különböző privát szférás projektek, mint az Elon Musk-féle SpaceX és az amazonos Jeff Bezos Blue Originje – vagy bármilyen más komoly érdeklődő – is megvehesse, ha igénye van rá.
A Hummer EV akkumulátorcsomagját és az az Ultium platformot hasznosító prototípust jelenleg egy egy négyzetkilométeres, a holdihoz hasonló terepviszonyokat nyújtó tesztpályán próbálgatják, igaz, a szerzett tapasztalatok értelmezése és hasznosítása önmagában is speciális feladat, hiszen a hatodakkora gravitáció, a sokkal szélsőségesebb hőmérséklet, a finom holdi por mind-mind különleges kihívást jelent.
„A Hummer EV kasztnijának hangolgatásával kezdtük, de a szimulált holdi körülmények között úgy meg sem moccant a felfüggesztés, rögtön tudtuk, hogy mindenen lágyítanunk kell. Arra is gyorsan rájöttünk például, hogy alacsony gravitáció mellett a mondjuk egy emelkedő megmászásakor a hirtelen gyorsítás egyszerűen elrepíti a járművet. Ezek, a por elleni védekezés, valamint a vezérlés kidolgozása kulcsfontosságú lesz a siker szempontjából” – magyarázta a GM fejlett járműdinamikai részlegének főmérnöke, Jeff Vogt.
Úgy tudni, a GM holdjáróját 10 éves élettartammal/szolgálati idővel tervezik, a csúcssebessége pedig 12 mérföld/óra, azaz bő 19 km/óra körül lesz majd a terepen.
A Holdon első ízben 1969. július 20-21-én járt ember az Apollo-11 küldetés keretében, míg utoljára 1972 decemberében jártak amerikai asztronauták égi kísérőnk felszínén (Apollo-17). Az eredeti holdjárót (Lunar Roving Vehicle) az Apollo-15 juttatta az égitestre 1971 júliusának végén, majd az Apollo-16 és Apollo-17 landoló legénysége is használta a típust (három külön járműről van szó.)
Gene Cernan űrhajós az eredeti holdjáró „volánjánál” az Apollo-17 küldetésen 1972. decemberében (Fotó: Getty Images)
A következő komolyan vehető – Elon Musk és bólintójánosai jó évtizede csak ígérgetnek – Hold-misszió az USA Artemis-programjában valósulhat meg, igaz, az első emberes küldetés 2025-ös megvalósulását még ebben az esetben is érdemes fenntartásokkal kezelni. Mondhatni, a GM-nél sem kell kapkodni.
