Új listavezetők uralkodnak a magyar autópiacon

• Visszaesett a magyar újautó-piac
• Elveszítette első helyét a márkák között a Suzuki
• Hatalmasat emelkedett az Opel, de így sincs modellje az első 20-ban
• Annyi új autót adott el a Ssangyong, mint a Renault
• Megtippelhetetlen, soha nem látott modellek kerültek be a toplistába
• Rekordot döntött szinte az összes exkluzív luxusmárka

11,4 százalékos csökkenéssel 57 411 új személyautó állt forgalomba az év első felében Magyarországon – derül ki a Datahouse legfrissebb statisztikáiból. Most már a számok is igazolják, hogy milyen komoly hatással vannak a magyarországi jármű-értékesítésre a globális autóipart egyszerre sújtó problémák: jelentősen megdrágult több nélkülözhetetlen alapanyag, a legkülönfélébb alkatrészek hiányoznak a gyárakból, hetente változik, hogy milyen modellt lehet egyáltalán rendelni, közben az elkészült autók árát jócskán megemelték a márkák, és mindezeken felül a félhalottá gyengült forint árfolyama is sokkolta a vásárlókat.

Rengeteg sztori keringett az elmúlt hónapokban bedőlt márkákról és megrendelhetetlen modellekről, míg velük szemben golyóállónak minősített riválisokról és újonnan felfedezett személyautók óriási szárnyalásáról. Megérkeztek a pontos számoktól roskadozó táblázatok, amelyekből első ránézésre is messzire világít, hogy mennyire felkavarta a kontinentális válság a mi autópiacunkat is.

Beszakadt a Vitara értékesítése, új első helyezett a modellek toplistáján

A számos érdekes változás egyike, hogy az évek óta legnagyobb darabszámban forgalomba állított Suzuki Vitarának megfeleződött az értékesítése 2022 első hat hónapjában a tavalyi hasonló időszakhoz képest. Összesen 2261 példányra került magyar rendszám, ami 50,3 százalékos visszaesés, eközben a házon belüli rivális SX4 S-Cross kiválóan szerepelt, 3758 forgalomba helyezéssel (ami plusz 16,1 százalék) átvette a lista vezetését. A forgalmazó magyarázata szerint tulajdonképpen mindkettőre nagyjából azonosak a szállítási határidők, egyszerűen jobb ár/érték arányúnak tartják a vevőik az újabb konstrukciót.

A Suzukit leszámítva a márkákon belüli ellentétes mozgások sokszor pontosan mutatják, milyen is most a magyar újautó-piac, hogy mit tudnak – vagy éppen a nagyobb haszon miatt mit akarnak – előállítani és leszállítani a gyárak. Egyes modellek mellett óriási pluszok, míg másoknál fájó mínuszok sorakoznak az importőrök Exceljeiben.

Harmadik helyig emelkedett a Kia Ceed, soha korábban nem állt a magyar dobogón dél-koreai termék

Az első húszban öt modellt is találunk, amelyeknek ötven százaléknál nagyobb mértékben ugrott meg a forgalomba helyezése a mögöttünk álló fél évben. A Volkswagen legkisebb szabadidő-autójából, a T-Rocból például 112,9 százalékkal többet értékesítettek a márkakereskedőik. Ez a mini SUV még sosem szerepelt a top 20-ban, sikere jól mutatja az unokatestvér Polo kihalásával párhuzamosan (amiből 369 állt forgalomba) a mostanság jellemző trendet.

Látványos, 97,5 százalékos növekedést produkált a Ford Kuga, a márkánál (ahogy a Fiatnál, és egypár más cégnél) is mindig kérdés a reexport mértéke. Egészen meglepő következménye a válsághelyzetnek, hogy szárnyal a Ssangyong Korando értékesítése, az év első felében 77,5 százalékos növekedéssel 689 darabot állított forgalomba az importőr. Sosem szerepelt még csak a közelében sem a top 20-nak a legkisebb dél-koreai brand egyetlen modellje.

2022-ben a Korando olyan évtizedek óta kedvenc, és a magyar utcaképet meghatározó autókat előz az értékesítésben, mint az Opel Astra és Corsa, a Ford Focus, Mondeo és Fiesta, a Volkswagen Golf, Passat és Polo, a Renault Mégane és Clio…, hosszan lehetne még sorolni a nagynevű kocsikat, amiket ma még összességében százezrével használunk, de valójában végük, kihalóban lévő dinoszauruszok.

Egy ismerősöm új autót akart venni idén tavasszal, az elérhető kevésből a Corolla és a Korando között vacillált. Utóbbi győzött az árával, ilyen furcsa párok alakulnak ki mostanában a vásárlójelöltek noteszeiben

Évek óta írjuk, hogy Dél-Korea személyautói egyre népszerűbbek idehaza, a legnagyobb pluszt produkálók között ott találjuk a Hyundai egyik húzómodelljét is, az i30-ból 75,7 százalékkal vittek haza többet a cégek és a magánszemélyek, mint a múlt év első felében. Kiválóan teljesített egy másik Volkswagen SUV is, a T-Crossból 69,9 százalékkal állt több forgalomba, egy ideje már a cégek is nagy számban állítanak be a flottájukba szabadidő-autókat.

Pláne, ha nincs más választásuk, mert őket is a nagyobb profitot termelő járműveik megrendelésére, megvásárlására kényszerítik rá az importőrök, hiszen a kompaktok és a kiskocsik helyett ezeket rakják össze és szállítják le a gyártók.

Sokak számára rémálomszerűen alakult a mögöttünk hagyott fél év, a legnagyobb mértékben a Fiat 500 értékesítése zuhant be, 57,5 százalékkal. A már említett feleződés a Vitara neve mellett a második legméretesebb zakó, nem sokkal mögötte jön a listában a Hyundai Tucson 45,9 százaléka. Ezen sanszosan nagyobb a haszon, mint az i30-ason, mondhatnánk, és minden bizonnyal így is van, akkor ez most egy cáfolat lenne a SUV-invázióra? Nem.

Rengeteg helyről hallani, hogy a gyárak kimondottan ráálltak a profitábilisabb, jellemzően nagyobb méretű és árban magasabb modellek gyártására, ám tovább cifrázza az európai helyzetet az elkészült személyautók allokációja. A gyárak nem csak a gépsorok átállításával és az árazással variálnak, hanem néhányan közülük a drágább piacokra többet küldenek a komolyabb haszonnal kecsegtető modellekből. Sok minden állhat egy-egy modell kiváló vagy szomorú helyezése mögött egy-egy európai országban, a nyilvánosság előtt az importőrök sem biztos, hogy szívesen mesélnek arról, aminek akár maguk is az elszenvedői, még az ügyfeleik előtt. Bizonyos magyar márkaközpontok már idén tavasszal tudták például, hogy 2022 egészében mennyi autót képesek majd forgalomba helyezni itthon, mert az európai központjuk közölte velük: idén ti ennyit kaptok, pont.

Harminc százalék feletti mínusszal zárta még a zűrzavaros hat hónapot a Ford Tourneo Custom (-38,7), a Škoda Octavia (-34), a Dacia Duster (-33,8) és a Kia Sportage (-30,7).

Összességében öt darab Toyota modell, három Ford, valamint két-két Suzuki, Kia, Volkswagen, és Hyundai szerepel a top 20-ban a több termékkel is listába furakodók közül. Nincs azonban egyetlen Opel sem itt, és egyetlen francia se fért be úgy, hogy öt dél-koreai modell igen. Nem kérdés, hogy a Ssangyong Korando 19-ik helye az abszolút meglepetés eddig 2022-ben.

Trónfosztás a márkáknál, határozott Toyota-vezetés

Itt is több markáns változás történt, kapásból az első helyen. Sokévnyi egyre sikeresebb magyarországi szereplés után a Toyota fellépett a dobogó tetejére, 11,5 százalékkal emelkedtek a forgalomba helyezéseik a 11,4 százalékkal csökkenő piacon. Ráadásul egyből csaknem 10 százalékos az előny a második helyre csúszott Suzukival szemben: 7148 darab vs. 6496 darab, ami piaci részesdésben 12,45 százalékot jelent a 11,31-gyel szemben.

A tavalyi egész évet a Suzuki még 14,48 százalékos piaci részesedéssel zárta, múlt esztendőben a Toyota 9,91 százalékot vágott ki a tortából. Innen mozdultak felfelé és lefelé a háborúval tovább nehezített piacon.

Most már nem szükséges a magyarországi reexportra mutogatni a japánoknak, tisztán első a Toyota

Több mint duplázta forgalomba helyezéseit a már megénekelt Ssangyong (+114,9 százalék), a 980 darabbal egy szinten áll a mai Magyarországon a Renault-val, mindössze 25 jármű közöttük a különbség. Erre se fogadott volna senki három éve. Klasszikus húzómodell nélkül ugyan, de szintén nagy nyertese az év első felének az Opel is (+60,1 százalék), az új importőr Wallis megígérte, hogy visszatérnek a márka magyarországi beágyazottságához méltó pozícióba, úgy tűnik, betartják, hatalmas lépésekkel jönnek fel a pincéből a fényre.

Méltatlan helyzetbe került az elmúlt esztendőkben az Audi is, amelyet még a tőle globálisan sokkal kisebb Volvo is elvert a magyar piacon, idén ők a másik nagy visszatérők. 28,4 százalékos növekedésük a legjobb a német prémiumtrió tagjai között, a svédeket már vissza is előzték, de BMW, pláne a Mercedes azért még lőtávolon kívül látható. A modellista átböngészése után már egyértelmű volt, remek évet fut a Volkswagen is, összességében 25,8 százalékkal több személyautójára csavaroztak magyar rendszámot, mint egy éve, az akkor még fegyverropogástól mentes kontinensen.

Érdekesség, hogy két prémiummárka is szerepel a magyar top 10-ben, sőt, négy az első 14-ben.

A visszaesők között a Suzukit már említettük, 32,5 százalékos mínusszal zárták a félévet, arányokat nézve tőlük rosszabbul csak a Fiat szerepelt (-52,5). Gyenge hónapok vannak a Peugeot (-27), a sokakkal ellentétben még mindig árgaranciát vállaló Mazda (-24,5), és a Škoda (-24,4) mögött is.

Él és rekordokat döntöget a luxuskategória teteje

Az értékesítés száraz adatai szerint ma már kvázi középmárka a Porsche Magyarországon, a 2022 első felében akár csak egy darab személyautót is forgalomba állító 66 különféle brand között a 28-ik helyen állnak (olyanokat előzve pl. mint a Land Rover, a Mitsubishi, a Subaru). A fél év alatt magyarrendszámosított 202 darab autójuk 14,1 százalékos pluszt jelent.

Egyre több és több kell a magyar vevőknek

Egészen alacsony számokról beszélünk ugyan, de a Porschétól legalább egy szinttel feljebb trónoló árkategória szereplőinek a többsége is kiváló félévet zárt.

Bentley-ből 14 darab állt forgalomba (szemben a tavalyi 5-tel), a 2021-es számot már most kipipáló Aston Martinból 12 példány (mindössze 3 volt 2021 első felében), Rolls Royce-ből 6 (egy éve ilyenkor 0), Maseratiból 6 (tavaly 4), és még az egy példánnyal a korábbi teljesítményét alulmúló Ferrari is jobban szerepelt a piac egészénél (14 vs. 15.).

Mindezeken felül az elitmárkákból sanszosan külföldi rendszámmal is vettek egypár példányt vagyonos honfitársaink, azokat értelemszerűen nem rögzítik a hivatalos adatbázisok.

Rámehet a párkapcsolatod is, ha elhanyagolod ezt

Egyes betegségek nemcsak fizikailag, de lelkileg is…