Nálunk a Vezessnél a sok gyémántkoszorús autóbuzi között, 50 ezer és 150 millió forint közötti autókat kipróbálva, nagyon sok öröm ért és ér. De ezek közül is kiemelkedik az autózás kárpátokbeli paradicsoma, a Budapesttől összesen 500 kilométerre eső hegyi út, ahová nemrég eljuthattam egy remek csapat részeként, benne az Autó-Motornak író Balogh Bencével, a Mégane R.S. Trophy-t velem megosztó Gulyás Péterrel az Origo autós rovatától és az A110 GT-t elhozó Várkonyi Gáborral.
Az út, aminek bejárását szívből ajánlom, a Transalpina. Tehát ez nem a világ legszebb útjának tartott, a BBC Top Gearből ismert Transzfogarasi út, hanem a Transalpina, mert itt nagyobbat tudtok autózni. Mi akkorát mentünk ott, ami nekem örökre bevésődő élmény marad.
Murvás volt, már aszfaltos a Transalpina
Még az 1930-as években kezdődött a Transalpina tervezése és építése, hogy összekösse Erdélyt a Havasalfölddel. A Páring hegységet, a Déli-Kárpátok hegycsoportját szeli át közel 150 kilométeres hosszúságban és nagyon sokáig laza burkolatú út volt, csak jóval az ezredforduló után készült el az aszfaltozása.
Lejjebb lombos erdőt, aztán sűrű fenyőerdőt látni az út mentén, majd magashegyi tájban, sziklás hegyoldalak között vezet az aszfaltcsík, ahogy legmagasabb pontjához, a 2145 méter magasan lévő Urdele hágóhoz emelkedik. Úthiba vagy elnagyolt javításból fakadó szintkülönbség alig-alig bukkan elő, egészen kiváló minőségű az aszfalt.
Kiaknázva a hot hatch képességeit, majdnem versenypályás terhelés éri az autót a hegyi úton. A minimum az olajszint, a hűtőfolyadék, a fékbetétek és a gumik többszöri ellenőrzése
Bár a nyugati alpesi országokban is meseszép utak vannak, megkapó hágókkal és sima aszfaltszőnyeggel, a Transalpina attól egyedülálló, hogy itt egyszerre jó az út, elviselik az örömökben gazdag autózást és nagyon hosszan kanyarog.
Ha elmennél a Transalpinára
Budapesttől körülbelül 500 kilométerre van Szászsebes, a DN67C jelű Transalpina út északi kapuja. Mi a fővárosból indultunk, összegyűjtöttük a társaságot az M5 autópálya kivezetőjén és először Szegedre utaztunk az M5-ön. A messze földön híres szegedi halászcsárdák közül kifelé az egyiket, visszafelé a másikat látogattuk meg, tankolással összekötve. Az innen az országhatárig tartó szakaszt olyan rövidnek ítéltük, hogy a későbbi tankolással megtakarítható összeg nem állt arányban a sor kiállásával, ami a határ előtti legutolsó kúton ki tud alakulni, ha két ország között nagy az árkülönbség, mint a mosonmagyaróvári MOL-nál.
500 km-re esik Budapestről az észak-déli irányban Erdélyt a Havasalfölddel összekötő Transalpina út északi kapuja, Szászsebes
Szegedről az M43-as sztráda vezet tovább a nagylaki határig. Az országhatárt átlépve először marad az autópálya, majd jön egy zsúfolt országúti szakasz, amit ki kell bekkelni, de utána az A1 sztráda az Arad-Déva útvonalon majdnem végig elvezet Szászsebesig.
Kifelé és hazafelé is érdemes tájékozódnotok a határátkelőhelyeken a várakozási időkről, amiről a rendőrség honlapján pontos információkat találtok az összes határszakaszra.
Áldott szolgáltatás ez a határőrizeten dolgozóktól, mert Battonyánál átlépve a határt, minimális kitérővel, két teljes órányi várakozást spóroltunk meg hazafelé az autópályás, nagylaki határátkelőhelyez képest.
Egyedülálló útvonal. Szabadon autózhatsz, szinte tökéletes a burkolata és jó ideig nem szakad vége, majdnem 150 km-es
A sztrádás határállomáshoz közeli kiskapu Nagylak illetve Nagylac településen átkelni, ahol szintén van határállomás, de sokaknak eleve közelebb lehet északabbra, a Hajdúság felől ki- és belépni Románia irányába.
Kis forgalom, nagy élmények
Egyáltalán nem volt erős a forgalom, pedig három hétköznapon még néptelenebb lehet a Transalpina a péntek-szombat-vasárnapi időszaknál. Román rendszámos, belföldi turistaautóból látni a legtöbbet az úton.
A külföldiek közül német és főleg lengyel motorosok járták legnagyobb számban a Kárpátoknak ezt a szép vidékét, de örömmel azonosítottunk egy népes magyar csapatot is két keréken. Az volt a közös a motorral erre járókban, hogy békés túrázókkal találkoztunk, nem pedig speedmotorosokkal.
A helyi közlekedésszabályozás nem sokat görcsölt a táblázással, rögtön a völgyben kint van egy 30-as tábla az út legelején. Sokan tartják is ezt a sebességet, ahogy kaptatnak felfelé vagy ereszkednek lefelé és közben a Kárpátok szépségében gyönyörködnek.
Pápamobil helyett a helyi üveges Logan pickupja. Az ott élők békésen poroszkálnak, az arra túrázó motorosok is szelíden húzták a gázt
Jószágok és földút, rajtaütésszerűen
Kóbor kutya kevés van, legfeljebb a településeken belül fordultak elő, de ha 30-nál merészebb tempóra ragadtatnátok magatokat, vigyázzatok, mert kószálhatnak erre tehenek, szamarak, elállhatják az utat hatalmas juhnyájak és főleg arra ügyeljetek, hogy a Transalpinának 2022 nyarán is volt egy rövid földutas része. Sokáig az egész aszfaltozatlan volt, amiből pár száz méternyi maradt, de a laza útfelület rajtaütésszerűen bukkan ki a szilárd burkolatú szakaszok közül.
Több szempontból is két részre választható az út. A Szászsebestől délnek induló rész először középhegységi részeken vezet át, mintha a Bakonyban vagy a Mecsekben autóznánk. Vezetési szempontból nekem ez volt az izgalmasabb és vonzóbb. A táj viszont a magashegységi szakaszokon még szebb, legalábbis különlegesebb, tehát nézelődni feljebb, veretni lejjebb az igazi.
Néhány völgyzárógáttal duzzasztott tó mentén is elvezet a DN 67C főút. Szokatlanul alacsonynak tűnt fel a vízállás
Fontos lehet, főleg motorosoknak, hogy a 67C magashegyi szakaszán lévő benzinkúton csak sima 95-öst és gázolajat lehetett tankolni, 100-as benzinhez a szászsebesi MOL-kúton jutottunk. Örvendetes a prémium üzemanyag csekély felára, bő 10 százalék árkülönbség volt csak a mezei 95-ös 8,5 és a jobbik benzin nagyjából 9,5 lejes literenkénti ára között. Előbbi 695, utóbbi 780 forintnak felel meg.
DN67C: hosszú, tempós, gyönyörű
Önmagában a hosszúsága is különleges élménnyé teszi a Transalpinát, mert csak mész, mész és még mindig kitart, még mindig jönnek új kanyarok, újra változik az út ritmusa. Ha naponta kétszer ihletetten megteszed ezt a 150 kilométeres szakaszt, 300 kilométernyi átszellemült autózásban úgy ki lehet fáradni, hogy ez bőven elég egy napra.
Ha elhiszed, hogy elfordul, szürreális kanyarsebességre képes a Cup-csomagos futóművel a Mégane R.S. Trophy. 5,7 mp alatt gyorsul 100-ra, 255 km/óra a végsebessége
Még egy annyira jó autóban is, amilyen a Renault Mégane R.S Trophy. Az 1,8-as, 300 lóerős hot hatch kvalitásairól csak annyit, hogy képes volt a középmotoros Alpine A110 GT tempóját menni, pedig van köztük három mázsa.
Ahhoz, hogy a sokkal későbbi fékpontokat vevő sportautó ne tűnjön el pár kanyar után, tényleg kell az elöl 60, hátul 45 mm-es szélesítés a sima Mégane IV-hez képest, a típushoz kifejlesztett, 245/35 R19-es Birdgestone Potenza S001-es gumiabroncs, a Cup-csomagos, elöl függőcsapszeges futómű és az önzáró differenciálmű a kigyorsításokhoz.
A négykerék-kormányzású, a hátsókon legfeljebb 2,7 fokot fordító sportmodell megveszekedett kanyarsebességnél sem akart megcsúszni, első kerekei úgy tartják az úton, mintha jégcsákányt vágtam volna az ívbe.
Harmadakkora a kerámiabevonatú csapággyal a turbófeltöltő csapágyazásának súrlódása, mint acélcsapágyakkal volna. Pokoli a hőterhelés, ha nagyon hajtod, a benzines turbómotorban 1000 Celsius-fokot is elérhet a kipufogógázok hőmérséklete
A kerámiabevonatú golyóscsapágyas, az acélcsapágynál sokkal kisebb súrlódású turbófeltöltővel a négyhengeres motor magashegyi környezetben, az 1500-2000 méteren érezhetően ritkuló levegőben autózva is elég erőt megőriz 420 Nm maximális nyomatékából. Azért 420 és nem 400, mert már nincs kézi váltós, csak a hatfokozatú duplakuplungos váltós rendelhető a Mégane R.S.-ből, ami a Renault Sport rövidítése.
Tankolni, tankolni, tankolni
Ennyire erős turbómotornál, ahol a kiugró hőterhelés miatt az üzemanyag egy része az égéstér hűtésére kell, a fogyasztás erősen lábfüggő. A feljegyzések szerint 9,49 liter/100 km-es átlaggal jutottunk el Szászsebesre, a hegyi szakaszon viszont 25,46 literre nőtt a fogyasztás, amikor 150 km-re 38,2 litert tankoltunk.
Vannak lejjebb a Bakonyra és a Mecsekre hasonlító, zseniális ritmusú szakaszok és még szebb látványt nyújtó, magashegységi részek is a Transalpinán. Önzáró differenciálmű segít a kigyorsításban, a sperr miatt rendesen tartani kell a kormányt
Ám ebből a 150 kilométerből 100 olyan volt, amire a ravatalig emlékezni fogunk Gulyás Petivel, és ez a fogyasztás teljesen normális, az igénybevétellel bőven arányos. Tökölön a reptéren a Focus ST átlaga 22,0 liter volt 100-on, de még a MINI Cooper S 1,6-os turbómotorja is bevert 19,45 litert 100-on régebbi tesztünkben, pedig ott nincs is kaptató.
Mindenesetre van abban igazság, amit a németek mondanak: Turbo läuft, Turbo säuft, tehát ha a turbó szalad, a tank leapad. Mivel az út nagy része közlekedés volt, nem élményautózás, 11,86 literes átlaggal megjártuk az 1348 kilométeres túrát. Meglepetésemre a fedélzeti számítógép nem tévedett, 11,9 litert jelzett 100 kilométerre.
Hó már nem volt, eső jöhet
Mivel ez részben magashegyi terület, számítsatok változékony, csapadékos időre! Egy napon belül többször is visszatérhetnek a fellegek, hogy kiadják terhüket, majd az eső múltával újra ragyoghat a nap.
Változékony az idő itt, a Déli-Kárpátokban, júniusig többnyire zárva az út a lavinaveszély miatt. DN 67C az út teljes kódjele, a DN a főutat jelentő drumul national kifejezésből ered
Lavinaveszély miatt nyárig zárva szokott lenni az autós mennyország. Júniustól októberig általában végigautózható a hágóút, de a hóolvadásról, az útszakasz megnyitásáról mindenképp tájékozódjatok indulás előtt, akár a Google-térképen rákeresve a DN 67C útra. Még most is akadtak jégfoltok a hegyek északi lejtőin.
Videón a Mégane R.S. Trophy, a családi autónak álcázott pályagép
Árak: mi mennyi?
Szállást egy apartmanházban foglaltunk a neten. A háromszintes, négy hálószobás házért két éjszakára, péntektől-vasárnapig 140 000 forintnyi összeget fizettünk. Mi hétfelé dobtuk, de a hatalmas épületben akár 12 ember is elalhat. A szomszédos új építésű panzióban egy kétfős, igen takaros szoba két éjszakára 55-60 ezer forintnyi lejbe került, ez fejenként és éjszakánként 15 000 Ft.
Nagyon sok helyen lehetett bankkártyával fizetni, végül egyáltalán nem váltottam lejt, mert készpénzben euróval is tudtam fizetni öt lej/eurós árfolyamon. Lej híján a kápés alapon működő grillbüféhez vagy az út menti sajt- és gyümölcsárusok portékájának megvásárlásához jobb, ha van nálatok bőven euróérme és sok öteurós bankjegy.
Mi a 7A út mentén szálltunk meg, mert ide közel van az ND67C jelű Transalpina középhegységi és magashegységi szakasza is. 12 ágy volt ebben az apartmanban, mi hétfelé dobtuk szét a 140 000 forintos árat péntektől vasárnapig. Ez 10 000 Ft egy főnek egy éjszakára
Mivel a forint olyan mélyre süllyedt, ahová, a hegyi falvak sajtárusainál és az út menti fogadókban is a Budapesten érvényes árszinttel találkoztunk. Ottani éttermekben átszámítva 4000-8000 forint között mozgott fejenként az étkezés, italokra nem sokat áldozva. Egy kis büfében ebédre egy darab mics (darált húsos, grillen sütött rolád) hat lejbe került kenyérrel és mustárral, ami nagyjából 500 forint. Ha hármat bevágsz, már nem maradsz éhesen.
Költségek
Üzemanyag: 50 000 Ft/fő*
Magyar autópályamatrica: 3850 Ft
Román autópálya-matrica: 1500 Ft
Szállás: 20 000 Ft/fő**
Ebéd Szegeden (harcsahalászlé szódával): 4750 Ft
Szászsebes, közért (reggelik, ez-az): 7700 Ft
Vacsora első este, kis koccintással (helyi étterem): 7600 Ft
Ebéd út menti büfében (mics, kenyér, mustár): 1500 Ft
Vacsora második este (helyi étterem): 4400 Ft
Ebéd hazafelé Szegeden (harcsahalászlé szódával): 4500 Ft
——————————————————————-
Összköltség: 103 225 Ft/fő***
*160 liter, kb. 100 000 Ft, kettéosztva
**3 szintes apartmanház, 7 főre, 2 éjszakára: 140 ezer Ft
***A sztrádamatricákat kettéosztva
Ha kevésbé nyomjátok a gázt és/vagy takarékosabb autóval jöttök, akkor az üzemanyagon lehet fogni valamennyit. Többfelé szétdobni szerintem nehéz volna, mert az itt lehetséges tempót elég rosszul viselnék a hátul ülők.
Életem meghatározó autós élménye a Transalpina bejárása. Meglepett, hogy a Mégane R.S. Trophy követni tudta az Alpine A110 GT tempóját
Ám akik nézelődni szeretnek, a tájban gyönyörködni, ők jöhetnek kettőnél többen és négyfelé oszthatják a naftát meg a matricákat. A többi tétel csak rosszabb lesz, ahogy a forint még a román lejjel szemben is veszíti az értékét. Tavaly nyáron még 71 forintot ért egy új lej, most már 82 forinttal kell szorozni, csak a forint elértéktelenedésén 15,7 százalékot drágult egy év alatt ez a kirándulás.
Tehát a Transalpina bejárása költséges örömforrás, de örök emlék akár egy hétvégébe foglalva vagy hosszabb pihenés részeként, a Transzfogarasi út kipróbálásával összekötve. Addig menjetek el oda, amíg enyhe a forgalom és amíg ilyen szabadon lehet ott autózni, motorozni!
