Tanulságos felvételt osztott meg közösségi felületein a Magyar Közút: a társaság forgalomfigyelői kamerái premierplánból kísérték figyelemmel azt a két ráfutásos balesetet, amik július 16-án, szombaton az M1-es autópályán történtek a forgalom torlódása hatására.
Mindkét eset egyértelműen arról tesz bizonyságot, hogy a hátulról érkező sofőrök nem tartottak kellő követési távolságot, pláne nem hirtelen lassulásra is felkészülve. Pedig azt ajánlják, hogy legalább 2-3 autónyi távolságra maradjanak le a sofőrök az előtte haladó mögött.
Persze, ahogyan a videó alatt megjelent kommentekben is felmerült, a megfelelő követési távolság mellett ugyancsak balesetveszélyes tényező a figyelem hiánya, azaz, ha az autósok a telefonjaikat használják vezetés közben, vagy „csak bambulnak kifelé”. Ugyanakkor többen is megjegyezték, hiába próbálják tartani az ajánlott követési távolságot, valaki szinte azonnal – akár jobbról is – eléjük vág.
Mit mond a KRESZ a követési távolságról?
A KRESZ 27. §-ában feketén-fehéren olvasható, hogy
1. Járművel másik járművet csak olyan távolságban szabad követni, amely elegendő ahhoz, hogy az elöl haladó jármű mögött – ennek hirtelen fékezése esetében is – meg lehessen állni.
2. Olyan járművel, illetőleg járműszerelvénnyel, amelynek megengedett együttes tömege a 3500 kg-ot vagy hosszúsága a 7 métert meghaladja, lakott területen kívül másik jármű mögött olyan követési távolságot kell tartani, hogy a két jármű közé legalább egy – előzést végrehajtó – személygépkocsi biztonságban besorolhasson.
Nincs szükség ilyen követési távolság tartására
- a) ha
- a vezető előzésre készül fel,
- az úttest menetirány szerinti jobb oldalán két vagy több forgalmi sáv van, vagy
- az úton az előzés tilos,
- b) fegyveres erők oszlopban haladó gépjárművei között,
- c) egy nyomon haladó jármű (kétkerekű motorkerékpár, segédmotoros kerékpár vagy kerékpár) követése esetén.
3. A jármű sebességét hirtelen fékezéssel csökkenteni csak abban az esetben szabad, ha ezt a személy- vagy vagyonbiztonság megóvása szükségessé teszi.