A koronavírus-járvány kevés kedvező hatása egyikeként megcsappant járműforgalom régen látott alacsony szintre szorította le 2020-ban a közlekedési balesetek számát Magyarországon. Sajnos gyorsan jött a visszapattanás, tavaly már növekedtek az adatok, 2022 első félévében pedig gyakorlatilag visszajutottunk arra a szomorúan magas szintre, ami tíz éve uralkodott az útjainkon.
Nyolc százalékkal több halott
Összesen 224-en haltak meg közlekedési balesetben 2022 első hat hónapjában, ami 8,2 százalékos emelkedés a múlt esztendő hasonló időszakához képest – derül ki az ORFK legfrissebb statisztikáiból. A járvány első komoly forgalomcsökkenését hozó 2020-as első félévben 171 áldozatot rögzítettek a rendőrségi táblázatok, míg tavaly 207 volt ez az adat.
Tíz évre visszamenőleg megnézve a hazai közúti közlekedés legsötétebb adatsorát, azt látjuk, hogy idén gyakorlatilag a 2013-es adat közelébe került a tragédiák száma az útjainkon. Utána, az évtized közepén egyre több és több halottat követeltek a balesetek, majd jött némi csökkenés, mígnem a járvány 2020 tavaszától jelentős forgalomapadást hozott, ezzel együtt pedig örömteli módon sokkal kevesebb áldozatot az utakon.
Közúti közlekedési balesetek során meghaltak száma, 2022. I-VI. hó (Forrás: ORFK)
Másik statisztika a halálos balesetek száma, 197 ilyen esethez kellett mentőt hívni az elmúlt hat hónapban, ami 4,2 százalékos emelkedés 2021 hasonló időszakához képest. Akkor 189 ilyen eset történt, az évtized legkedvezőbb adata ennél a statisztikánál is 2020 első feléhez kötődik, akkor 156 halálos közlekedési baleset volt idehaza.
Elgondolkodtató, hogy a halottak száma nagyobb mértékben növekedett a halálos balesetekénél idén. Ha pusztán a közlekedők által használt személyautókat, kistehergépjárműveket stb. nézzük, elméletileg – ha kis mértékben is, de – éppen fordított tendenciát kellene látni évről évre. A járműparkunk ugyanis egyre biztonságosabbá válik, huszon-harmincéves öreg autók vonódnak ki a forgalomból, amelyek helyére százezernél több vadonatúj, náluk sokkal-sokkal biztonságosabb jármű áll forgalomba évről évre – az alacsonyabb kategóriákban is egyre komolyabb aktív és passzív biztonsági rendszerekkel.
Tragédia Nemtinél (Forrás: Komka Péter/MTI)
Súlyos és könnyű sérüléssel járó balesetek
Ez a két adat is romlott 2022 első felében, és sajnos jelentős mértékben a legátfogóbb statisztika is: a rendőrség szerint összesen 6845 személysérüléses közúti közlekedési baleset volt január eleje és június vége között, ami 10,2 százalékos növekedés.
Ezen belül súlyos sérüléssel járó balesethez 1963-szor kellett mentőt hívni (9,2 százalékos növekedés), míg könnyű sérülést okozóhoz 4745 alkalommal (10,9 százalékos emelkedés).
Amint az ORFK alábbi grafikonján is látszik, ez utóbbi statisztika már most rosszabb, mint a tíz évvel ezelőtti.
Könnyű sérüléses közúti közlekedési balesetek, 2022. I-VI. hó (Forrás: ORFK)
Milyen okok miatt történik a legtöbb baj az utakon?
Többször megírtuk már az elmúlt években, hogy miközben a rendőrség legnagyobb hangerővel a gyorshajtást teszi felelőssé a karambolokért, a biztosítóknál általában az elsőbbségi jog megszegése áll a baleseti okok között az első helyen.
Innen nézve érdekes elmozdulást látni az ORFK saját grafikonján, ugyanis náluk mindig markáns különbséggel volt első a gyorshajtás, 2022-ben viszont már szinte azonos mértékűre mondják az elsőbbségi jog megszegésével.
A gyorshajtás 1918 személysérüléses baleset okozója volt az év első felében, míg az elsőbbségi jog negligálása 1774 alkalommal. Jogosítvánnyal rendelkező emberek esetén elgondolkodtató, hogy hat hónap alatt 1071 olyan balesetben sérült meg valaki, amelyben a járművezető kanyarodási hibát követett el.
A személysérüléses közúti közlekedési balesetek okai, 2022. I-VI. hó (Forrás: ORFK)
A balesetek felelősei járműtípusonként
A durván 9,5 millió lakosra jutó bő 4 millió személyautó országában nem meglepő módon ezek vezetői állnak magasan az első helyen a sérüléses balesetek okozói nevű statisztikában.
Így fest az élen járműtípusonként a sorrend:
1. 4772 személysérüléses balesetet okoztak személyautók vezetői (69 százalék),
2. 573 balesetet kerékpárosok (8 százalék),
3. 466 balesetet tehergépkocsik sofőrjei (7 százalék),
4. 317 balesetet gyalogosok (5 százalék),
5. 261 balesetet nagymotorosok (4 százalék).
Tragédia Hódmezővásárhelynél (Forrás: Donka Ferenc / MTI)
Az egyetlen kedvezőnek mondható hír
Amennyiben lehet jó hírről beszélni az egyre több közlekedési baleset idején, talán ide sorolhatjuk, hogy az ittasan okozott, majd sérülést eredményező balesetek százalékos aránya csökkent az év első felében, és az évtized legkedvezőbb adata a mostani 8,1 százalék. Egyszer volt már ennyi, 2017-ben, de minden más évben magasabb volt ez az arány az állítólagosan egymillió alkoholista országának nevezett Magyarországon.
Lehet, hogy ebben szerepet játszott az alkoholszondák használatának a jelentős növekedése idén, legalábbis tavalyhoz képest: 2022 első felében 1,15 millió alkalommal nézték meg a rendőrök közúti ellenőrzés során, hogy ivott-e a járművezető, ami 36 százalékkal több az egy évvel korábbinál.
Igaz, más esztendőkben voltak már ennél sokkal szorgalmasabbak a rendőrök: 2019-ben 1,37 millió alkalommal szondáztattak az adott év első felében, míg 2018-ban 1,55 millió esetben.
