2019 őszén az 50-es évei közepén járó Károly a munkáját végezte, azaz utasokat szállított egy menetrend szerinti buszon Kelet-Magyarország egyik nagyobb településéről, amikor valamit nagyon csúnyán elnézett: az Ikarus az átjáróban még a síneken járt, amikor a közeledő, kétségbeesetten dudáló vonat kevesebb mint 50 méterre volt – így kezdődik a közlekedési ügyek bírósági utóéletét bemutató sorozatunk e heti története.
Károly még az 1980-as években szerzett A, B és C kategóriás vezetői engedélyt, majd 199-re a buszos D és a nehézpótkocsis E kategóriával gyakorlatilag mindent begyűjtött, több mint három és fél évtizedes hivatásos sofőri pályafutása alatt több mint 1 millió kilométert vezetett le balesetmentesen.
Illusztráció (Getty Images)
A rutin, a tapasztalat tehát megvolt, de azon az őszi délutánon a férfi nem volt a helyzet magaslatán, a vasúti átjárón még átsiető többi autót követve ő is behajtott, pedig nagyon nem kellett volna. Az utasok elképedve, életüket féltve látták és hallották, hogy a síneken egyre közeledik a vonat, és már csak 10-20 méterre lehetett, amikor Károly a gázra lépve kihajtott az átjáróból.
A tömegszerencsétlenséget sikerült elkerülni, személyi sérülés, de még anyagi kár sem történt, de az esetet így is ki kellett vizsgálni.
Egyre több az átjárós baleset
„A MÁV hálózatán 5459 vasúti átjáró van, ezek közül 1240 fénysorompóval biztosított, 1038 átjáróban működik félsorompóval kiegészített fénysorompó, és 221 helyszínen teljes sorompó. A vonat féktávolsága több száz méter, így a mozdonyvezetőnek az átjáróban szinte semmi esélye nincs az ütközés megelőzésére.
2021-ben kevesebb mint kétnaponta történt vasúti baleset a KRESZ megszegése vagy a közlekedők figyelmetlensége, például tiltott helyen tartózkodás vagy a mozgó vonatra fel/leugrás miatt, az esetek hozzávetőlegesen a fele történt vasúti átjárókban, ezeknek az átjáróknak kb. a 70%-a fény- vagy félsorompóval biztosított.
Az érzékelő áramkör fogja a vonat átjáróhoz érkezése előtt lezárja az átjárót – ez a pályasebességtől függően általában 14 másodperc, az érzékelő lezárását követően. A vonat a teljes lezárást követően – sebességétől függően – 1-4 perc alatt ér az átjáróhoz. A teljes lecsukás, amely a közúti forgalomtól történő elzárást jelenti általában 3-6 perc tartamú. A MÁV törekszik rá, hogy a vasúti átjárók esetében a sorompók zárvatartási ideje ne legyen indokolatlanul hosszú, ugyanakkor a teljes biztonságot is garantálja.
A MÁV teljes hálózatán vasúti hibából 2008 óta nem következett be halálos áldozatot követelő baleset, a közlekedők hibájából ellenben 2020-ban 62, tavaly 86, az idei év első 8 hónapjában 68 vasúti átjárós baleset történt, 2022-ben már 24-en haltak meg ilyen esetekben, többen, mint tavaly egész évben. 2010-től 2022 májusáig vasúti átjárós balesetben 15 vasutas vesztette életét, ketten súlyosan, hárman könnyeben megsérültek” – közölte a Vezess megkeresésére a MÁV.
Szerinte szabad volt a jelzés
Károly közlekedés biztonságának veszélyeztetése vádjával állt bíróság elé.
A sofőr a nyomozás során tett vallomásában azt állította, hogy a fénysorompó még szabad (fehér) jelzést mutatott, amikor ő behajtott az Ikarusszal az átjáróba, ugyanakkor elképzelhetőnek tartotta, hogy a hátrébb ülő utasok már pirost láttak rajta. A buszsofőr azt is elmondta, hogy ő nem hallotta a közeledő vonat hangjelzését. A bírósági tárgyaláson már nem tett vallomást, de megjegyzéseiben fenntartotta a korábban elmondottakat.
Az utasok másképp látták
Az utasokat is meghallgatta a bíróság, hatan tettek vallomást.
Közülük ketten – mindketten nagyjából a busz közepén ültek – nem látták a fénysorompó jelzését, csak a közeledő vonatot, ám a többiek mind arról számoltak be, hogy piros volt a lámpa – Károly állítását leginkább a közvetlenül mögötte, valamint a jobb oldalt az első ajtónál ülő utas vallomása cáfolta, ugyanis mindketten azt mondták, hogy tilos jelzést már akkor láttak amikor az Ikarus rákanyarodott az átjáróhoz vezető rövid útszakaszra, márpedig ők gyakorlatilag ugyanonnan, ugyanakkor figyelhették ezt meg, mint a sofőr. A mozdony folyamatos hangjelzésére minden utas emlékezett.
Illusztráció (Getty Images)
A vallomásokból egyöntetűen kirajzolódott, hogy Károly a vasúti átjáró előtti útszakaszra a szembejövő autók miatt lendületesen kanyarodott be és egyenletes tempóval haladt a vasúti átjáró felé. Az átjáróból, miután észlelte a közeledő mozdonyt, gyorsítva hajtott ki, miközben a vonat 10-20 méterre lehetett a busztól.
A meghallgatott utasok mindegyike ijedségről, felháborodásról számolt be, felidézték, hogy többen is azonnal szóltak, hogy piros volt a lámpa.
A vonatvezető már készült az ütközésre
A vonat vezetője szintén vallomást tett. Ő elmondta, hogy az átjáró előtt az előírásoknak megfelelően hangjelzést adott, majd kb. 150 méter távolságból láttam meg a síneken lévő buszt, amikor is azonnal vészfékezésbe kezdett. Úgy vélte, az ütközést csak azért sikerült elkerülni, mert a buszvezető az utolsó pillanatban a gázba taposott.
A Máv Zrt. által megküldött iratokból a bíróság megállapította, hogy a fénysorompó üzemszerűen működött, a vonat a fénysorompót az átjáróhoz érve automatikusan működtette, így a fényjelző készülék a közút felé tilos jelzést adott. A mozdony részéről sebességtúllépés nem történt, a mozdonyvezető szabálytalanságot nem követett el.
Illusztráció (Getty Images)
A közlekedés veszélyeztetése
A Btk. 184. § (1) bekezdése szerint aki közlekedési útvonal, jármű, üzemi berendezés vagy ezek tartozéka megrongálásával vagy megsemmisítésével, akadály létesítésével, közlekedési jelzés eltávolításával vagy megváltoztatásával, megtévesztő jelzéssel, közlekedő jármű vezetője ellen erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával avagy más, hasonló módon a vasúti, légi, vízi vagy közúti közlekedés biztonságát veszélyezteti, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A közlekedés biztonságának veszélyeztetésén olyan konkrét helyzetet kell érteni, amikor fennáll a mások életét, testi épségét sértő, vagy jelentős kárt okozó baleset bekövetkezésének veszélye. Ennek körében a közlekedés biztonsága akkor kerül veszélybe, amikor valamilyen tilalmazott emberi magatartás következtében a baleset közvetlen lehetősége fenyeget.
Nem volt kérdés Károly bűnössége
A bíróság a körülmény megvizsgálása és a vallomások alapján azt a következtetést vonta le, hogy azzal, hogy a Károly megszegte a KRESZ 39. § (3) bekezdés c) pontját, azaz a fénysorompó villogó piros jelzése ellenére nem állt meg a vasúti átjáró előtt, amivel közvetlen veszélyhelyzetet teremtett, tehát a vasúti közlekedés biztonságát veszélyeztette.
A buszvezetőt a bíróság a vasúti közlekedés biztonsága ellen gondatlanságból elkövetett vétségben bűnösnek mondta ki.
A büntetés kiszabásánál enyhítő körülményként értékelték, hogy korábban büntetve nem volt, valamint egy tanuló nagykorú gyermeke eltartásáról gondoskodik, valamint az időmúlást, súlyosító körülmény nem merült fel.
Illusztráció (Getty Images)
Eltiltották a buszvezetéstől
Ugyan a felső határ akár három év szabadságvesztés is lehetett volna, a bűncselekmény tárgyi súlyát, a vádlott társadalmi veszélyességét, valamint a elkövetés súlyosságát figyelembe véve a bíróság 300 ezer Ft pénzbüntetést – 200 nap, napi 1500 Ft-os tétellel, nem fizetés esetén a fennmaradó összeg fogházra válthatóságával – szabott ki.
Mellékbüntetésként Károlyt egy évre eltiltották a D kategóriás járművek vezetésétől. A buszvezető ugyan nagy számú személy testi épségét és életét sodorta veszélybe a szabálytalansággal, de a három és fél évtizedes balesetmentes közlekedési múltat is figyelembe véve a bíróság úgy ítélte meg, hogy elegendő az elkövetéskor használt járműkategóriára kiterjedő eltiltás.
„A bíróság a legtöbb esetben a járművezetéstől eltiltást alkalmazza a generális prevencióra tekintettel. Az az arra való figyelemfelkeltés, hogy lám-lám, ha te is átmész a fénysorompó tilos jelzés ellenére, még úgy is hogy a sorompórúd nincs leengedve, veszélyezteted a közlekedés biztonságát és csak a szerencsén múlik az, hogy nem történik súlyosabb baleset” – mutatott rá a bíróság előtt Károlyt képviselő közlekedési ügyekre szakosodott ügyvéd, dr. Janklovics Ádám.
Károly egyébként az eltiltás lejárta után visszatérhetett foglalkozásához, korábbi munkaadója, a helyi Volán-társaság újra alkalmazta.
Magyar valóság
A jogi, bírósági ügyeket feldolgozó sorozatunkban megjelent cikkek mind valós, Magyarországon megtörtént eseteket dolgoznak fel, a helyszíneket, időpontokat, az érintettek személyes adatait azonban általában – részben vagy teljesen – megváltoztatjuk.
